Válogatott, 2. rész: A szerelhető csapat
2012. 10. 10. 15:08 Olvasási idő: 3 perc
Egyetértek Orbán Viktorral. Mindig ölni tudtam volna a „szimpatikus csapat” kifejezésért is, de az elmúlt években előzött, majd Senna legszebb napjait idézve körözött a „szerethető válogatott” szóösszetétel, amit egy elátkozott pillanatban saját csapatára aggatott rá a szövetségi kapitány, Egervári Sándor.
Az észtek és a törökök elleni mérkőzések előtt ez sokkal inkább egy szerelhető csapat, amelyik rengeteg sebet kapott a hollandok elleni meccs óta. A háromgólos vereséget követő szurkolói és újságírói csalódottság, amit a játékosok egy kicsit a szívükre vettek, szerintem teljesen érthető, ezen nem megsértődni kell, hanem dacból is bebizonyítani, hogy jobb napokon nem olyan botrányos a csapat védekezése, mint akkor volt.
Aggasztónak inkább azok a sebek látszanak, amiket önmagán ejtett a válogatott. Félresikerült nyilatkozatok, Huszti- és Szalai-ügy, az elmúlt évek legsúlyosabb krízise minden létező hátvédposzton – ezek után kellene a kapitány szerint legalább 4 pontot gyűjteni ahhoz, hogy maradjon esély a csoportban. (Szerintem 6-ot, de ezt most hagyjuk, a múltkori számolás alapján hamar kiderül, hogy ha most nincs 6 pont, akkor bizony oda-vissza kell verni Romániát vagy csodát kell tenni Hollandiában.)
Huszti Szabolcs ügyéről pár éve leírtam, mit gondolok. Szíve joga valakinek kiírni saját magát a válogatottból, még akkor is, ha ez az én szememben nem szimpatikus lépés. Ugyanígy a kapitánynak joga van azokat meghívni a válogatottba, akikkel hajlandó együtt dolgozni, de ha elbukik, fel kell készülnie arra, hogy az emberi szempontokkal senki nem törődik. Egervári helyében én megeresztettem volna egy telefont, amire Huszti nyilván nemet mond, így pont 2 héttel lehetett volna rövidebbre zárni az ügyet.
Szalai Ádám kapitányt kritizáló nyilatkozata őszinte volt és szerencsétlen, ráadásul általa napvilágra került, hogy a válogatotton belül korántsem ural mindent annyira a szeretet, mint Kozsó: Ami jó, ami szép című albumán. Ádám értelmes, profi focista, pontosan tudta, mit tesz. Erőpróba volt ez a csatártól, Egervári tekintélyét ráadásul tovább csorbította, hogy Erwin Koeman a De Telegraafban megjelent nyilatkozata alapján előre tudta, hogy Szalai nem kezd majd.
Itt van még az a nyílt titok, hogy a hollandok elleni 1-4 és a fenti ügyek után Egervári Sándor helye egyáltalán nem biztos a válogatott élén, és sokan úgy tudják, hogy az előttünk álló két meccs után Paulo Sousa lesz a szövetségi kapitány, punktum. Azért csak lassan a testtel, hiszen utoljára 1994-ben Verebes József töltötte be a szövetségi kapitányi posztot úgy, hogy eközben klubcsapat szakmai munkáját is irányította, ilyesmire az elmúlt szűk 30 évben nem volt példa.
A fenti ügyek mellett eltörpül az az apró bibi, hogy a védelmünk évek óta nem volt ennyire darabokban. Juhász Roland kitartóan próbál elmenekülni Belgiumból, a helyzet most annyival rosszabb, hogy már nem is játszik. Mellette talán Korcsmár szerepel majd, akit a védelem egyetlen tagjaként vet be klubja azon a poszton, ahol a válogatottban is szerepel. A két szélső védő helye továbbra is megoldatlan. A most sürgősségi meghívóval berendelt Vanczák évek óta nem jelent megoldást, a most hiányzó Laczkó az elmúlt hónapokban mondhatta el ugyanezt magáról, a hollandok elleni váratlan húzás, Elek szerepeltetése nem vált be, Halmosi pedig megsérült. Kádár Tamás ugyan most jobb belső védőként szerepel a Rodában, de ha nekem kéne dönteni, mégis ő lenne az emberem.
Jobbhátvédből sincs annyi, mint Ördög Nóra-ölelésből az X-faktorban, nem véletlen, hogy az eredetileg szűrőt játszó Varga József az első opció már régóta. Vagyis: akárhogy nézegetem, az ezer sebből vérző Varga, Korcsmár, Juhász, Kádár négyesnél jobbat nem tudok választani.
Realitásérzékem azt mondatja velem, hogy kapott gól nélkül egyik meccset sem fogjuk megúszni, így az elöl lévők formáján múlik, lesz ebből 4 pont vagy nem. Gera és Dzsudzsák javuló formában van, épp ideje, hogy Szalai is beinduljon, ráadásul ennél frappánsabb választ nem is adhatna Egervárinak a múltkori afférra.
Ez a verzió végül mindenkinek szerethető lenne.
