Veszélyes vizeken

Sport TV 2017. 02. 28. 19:40    
Olvasási idő: 3 perc

A tulaj több pénzt költött, talán több sikert vár – akár ez is lehetett Claudio Ranieri veszte a Leicesternél.

Élénken élnek bennem a bő évtizedes – magyar futballisták által elmondott – történetek, öltözőbe rohangáló, az összeállítást az edzőnek megadó tulajdonosokról, a kezdőcsapatban eredetileg helyet kapó, de a bemelegítés alatt rejtélyes módon „megsérülő” játékosról, akinek a helyén a nagyfőnök honfitársának kellett játszania. Mint tudjuk, külföldön még a fű is zöldebb, de arrafelé sem mindig egyszerű az edzők élete.
Ranieri tudhatta volna. De a féktelen becsvágya, a mohósága nem hagyta nyugodni. Történelmet akart írni a Leicesterrel. Pedig csaknem 65 évesen pontosan tudnia kellett volna, hogy jobb lenne nekik a középmezőnyben. Mivel tavaly az általa vezetett keretnél csak a Bournemouth-ét taksálták kevesebbre a Premier League-ben, egy ilyen szereplés után alighanem mindenki a vállát veregette volna, és minden bizonnyal még ma is lenne munkája. Ő azonban nem bírt magával, és csodával határos módon bajnokságot nyert a csapatával.
Jött a jól megérdemelt dicsfény, a játékosok értéke megugrott, érkeztek értük az ajánlatok szép sorban, miközben a Leicester – története során először – a Bajnokok Ligájának mezőnyébe került. A meccsterhelés tehát nőtt, ahogyan a játékoskeret értéke is, és a thaiföldi tulajdonos (jelesül: Vichai Srivaddhanaprabha) a saját aspektusából okkal feltételezte, ha 26 millió euróval többet költött új játékosokra, mint amennyi bevétele az eladásokból származott, ha a keret már a 10. legértékesebb az angol élvonalban, akkor a diadalmenet folytatódik. Ha egy gyengébb kerettel bajnokok lettek, a jelenlegi csapattal tán még a csillagos ég is elérhető. Csakhogy a helyzet ennél lényegesen összetettebb. A játékoskeret értéke ugyanis többek közt attól ugrott meg, hogy a tavalyi meglepetésszezon főszereplőinek piaci ára jelentősen megnőtt. Azaz, többnyire ugyanazokról a labdarúgókról beszélünk, akikkel kapcsolatban bő egy évvel ezelőtt még az volt a vezetői elvárás, hogy szerezzenek 40 pontot, és maradjanak bent a Premier League-ben. Illetve, nem teljesen ugyanazokról, mert a nem várt sikerek hatására többüknél, így például Mahreznél látványosan csökkent az éhség.

Fotó: EUROPRESS/AFP

Egy kiscsapat alig ismert focistáiból sztárok lettek, és ezt nem mindannyian kezelik egyformán jól. Másfelől, a csapat motorját, tüdejét, szívét-lelkét, vagyis N’Golo Kantét megvette a Chelsea. Szó se róla, a közel 27 millió euró, amit egyetlen év leforgása alatt keresett rajta a Leicester, igen szép summa. Ám – hiába igyekeztek gondoskodni a helyettesítéséről -, az egyik legfontosabb pozícióban szerepeltetett Kanté egyszerűen pótolhatatlannak bizonyult az olasz szakember számára. S eközben elindult a BL-szezon, amely ugyan sikereket hozott a kékeknek, de a számukra szokatlan igénybevétellel a gondjaik is megszaporodtak. Ez a keret ugyanis a jelek szerint nem ad megfelelő rotációs lehetőséget párhuzamosan a BL-re és a PL-re (Ranieri legalábbis meglepően keveset variált). Márpedig az ezen a szinten kiscsapatoknak számító klubok korábbi példáiból tudjuk, hogy ez nem jelent jót. Sokan megszenvedték már a bajnokságban, hogy a Bajnokok Ligájában hosszú ideig állva maradtak. Bő egy évtizeddel ezelőtt például a spanyol bajnokságban a Real Sociedad ezüstérmesből 15. lett, csupán 5 pontra a kieséstől, míg az előző évi negyedik Celta Vigo el is köszönt az élvonaltól. Eközben a BL-ben mindkét csapat eljutott a nyolcaddöntőig. Nyilvánvalóan ezt a forgatókönyvet akarta elkerülni a Leicester City elnöke, amikor elküldte Ranierit. 37 nappal azt követően, hogy az ősz mester átvette a FIFA Év edzője díjat, és egyetlen nappal a Sevilla elleni idegenbeli BL-mérkőzés után… A 2-1-es vereség aligha lehetett a kiváltó ok, a döntés jó eséllyel már korábban megszületett.

Fotó: EUROPRESS/AFP

Szóval, Ranieri veszélyes vizekre tévedt, amikor véghezvitte csapatával a csodát, mert attól a pillanattól már leginkább annak megismétlését várták el tőlük. Ahogyan Luis Enrique is magasra tette a lécet az első barcelonai szezonjában elért triplával. Bár az idén is minden fronton versenyben vannak még, de a párizsi BL-zakó után már szakmai körökből is érkezett a kritika: nincs játéka, kvázi nincs edzője a Barcának. Mourinho a szezon elején még rossz edző volt, a manchesteri szurkolók már elküldték volna, de mostanra kezdi újra „kitanulni a szakmát”.
Félreértés ne essék, nem szeretnék ítélkezni. Természetesen elképzelhető, hogy a Leicester vezetőinek bejön a húzás, mint ahogy az is, hogy kiesést akadályoztak meg a pánikszerűnek váltással. Apropó, a kékek hétfőn 3-1-re legyőzték a bajnokságban a Liverpoolt. Jürgen Klopp feje fölött sötét felhők gyülekeznek.