Földre szállt héroszok

Fénykorukban is imádtuk őket, most is. Csak most már nem a gladiátor mivoltuk miatt, hanem azért, mert ugyanolyan hétköznapi figurák, mint mi. Csak a Star Sixes főszereplőinél még mindig muzsikál a labda.

Azt hiszem, rohamosan öregszem. Egyre több az ősz hajszálam, egyre mélyebbek a ráncaim, fáj a derekam, és… Azon kaptam magam, hogy nagy lelkesedéssel és némi nosztalgiával figyelem a Stars Sixes öregfiúk futballtornát.
Igaz, ha ez valóban az öregedés tünete, akkor nálam igen korán jelentkezett. Halványan bár, de emlékszem rá hogy a fitlabda méretű pocakkal hazatérő Puskás Ferenc a túlsúlya dacára milyen varázslatosan bánt a labdával egy gálamérkőzésen a Népstadionban. És jól emlékszem, hogy egy évtizeddel később Albert Flórián 50. születésnapján mennyi pengés megoldás láttam. Csak tátottam a számat, hogy Ebedli Zoltán minden labdája pontosan oda érkezett, ahová szánta. Helyből, akár 50 méterről is a csapattársa cipőjére.
És ez az egyik, ami vonzó a korábbi klasszisok játékában. Már nem gladiátorok, nem héroszok, lejöttek közénk a földre. Öregszenek, őszülnek, meghíztak, nehezebben mozognak, és akik valaha fáradhatatlannak tűntek, bizony hamar elfáradnak. Olyanok, mint bárki más. De amikor labdához érnek, még gyakran előbukkan a csoda. Néha egy labdaérintés, máskor egy ötlet, egy bombagól. Ami még mindig megkülönbözteti őket tőlünk. Ugyanakkor látni az esendőségüket is. Már nem minden sikerül úgy, mint régen. Izgalmas megfigyelni, hogyan változtak, ki az, aki „elengedte magát” és ki az, aki a mai napig súlyzózik. Látni, melyikük hízott meg és melyikükön nincs egy deka felesleg sem. Ki hogyan öregszik, „mennyire rágta meg az idő”. Számomra sokkal emberibbek most, mint néhány éve, amikor még szinte hibátlanok voltak. Nem nevetek, ha hasra esnek, örülök, ha egy „dagi” villan egyet, ha valami „előjön a régiből”. Élmény látni a győzni akarásukat, a különböző labdarúgó-kultúrák markánsan megjelenő stílusjegyeit. Élmény látni őket.
Jól kitalálták a Star Sixest, na! Öregedés ide vagy oda, én már várom, hogy az év végén jöjjön a következő torna. Biztos, hogy fájós derékkal is végigülöm.