Ma távozott: Benczés, Schmitt, Mészáros
2012. 04. 02. 22:36 Olvasási idő: 3 perc
Ma délelőtt 11 óra körül beérek a tévébe, egyből nyomom be a gépet, és fogad a hír, hogy Benczés Miklóst leváltották. Kezdjük rágni a témát, de még ki sem sopánkodjuk magunkat, amikor fél szemmel már a parlamenti közvetítést nézzük, és jön a második hír, a köztársasági elnök lemondása. Két órán belül a második, oké, legyen ez a lemondások napja, de 10 perc múlva már inkább a lemondások világnapja, mert a pécsi edzőváltásról is értesülünk. Reggel leginkább Újpestről vártuk a hírt, ehelyett először a Diósgyőr, majd Magyarország, végül a Pécs maradt vezető nélkül.
A két újonc csapat közül a miskolci az 5., a pécsi a 6. helyen áll, ez mindkét helyen várakozáson felüli, nemzetközi szerepléssel kecsegtető pozíció. Mindkét helyszínen a szokásos magyarázatot közlik velünk, hogy tudniillik megromlott a viszony a csapat és az edző között. Meg kell az új impulzus. Miért kell itthon mindig ilyen hamar új impulzus? – kérdem én. Akkor most vagy a játékosaink nem elég motiváltak maguktól, ami elég nagy baj, vagy minden edző elfásul egy év alatt. Szerintem az lenne az alap, hogy mindenki motivált, és magától is tele van impulzusokkal. A pletykák arról is szóltak, hogy Benczés Mikósnak nem volt elég tekintélye, Mészáros Ferencet pedig egyenesen fúrták a játékosai. Ezek a hivatalos és pletyka-szintű magyarázatok. De mi van még?
Diósgyőrben számomra két dolog volt feltűnő Dudás Hunor ügyvezető nyilatkozatában, az is egy mondatban: „…nyelveket beszélő külföldi szakembert keresünk…”. Ezek szerint az lehetett a gond, hogy Bencés Miklós a magyaron kívül nem beszélt elég nyelvet? Tud ő angolul kommunikálni, de a spanyolok például nem arról híresek, hogy megszólalnának más nyelven, Luque és Gallardo például biztosan csak spanyolul beszélnek. Vagyis esetleg olyan edzőt keresnek, aki tud spanyolul és angolul is? És mi van a magyarral? Ha Benczés Miklós a csapat egyik felével nem tudott simán kommunikálni, akkor a leendő tréner a másikkal nem fog. Aztán itt a mondat másik fele, a külföldi edző. Én ilyenre nem emlékszem, hogy valamelyik csapatnál ezt kerek perec kimondták volna. Sok külföldi edző jött már, de hogy ne is gondolkodjanak magyarban, erre biztos lesz pár szava az itthoniaknak. És feltételezem, hogy – bár ezek Dudás Hunor szavai – a szakmai koncepcióval kapcsolatban továbbra is az erre kijelölt szakember, Szentes Lázár hozza meg a döntéseket. Akkor viszont elég fura a helyzet: a szakmai igazgató megvonja a bizalmat az edzőtől, leül a helyére a kispadra, és külföldi utódban gondolkodik. Azt csak remélni tudom, hogy ez tényleg Szentes döntése, mert a siófoki vereség után Dudás nyilatkozott kétszer is feldúltan, ő akarta kérdőre vonni az edzőt, márpedig neki elvileg a klub gazdasági irányítása a feladata, és nem a szakmai döntések meghozatala.
Pécsen ez a lépés már nem is olyan meglepő, a közelmúltban többször is húzott hasonlóan váratlant Matyi Dezső, gondoljunk csak Kiss László elküldésére az NB II-es tabella első helyén álló, a céloknak megfelelően szereplő csapat éléről. Úgy fest, a borász tulajdonossal nem nehéz összekapni, Mészárost is váratlanul érte a döntés, és elődei is hasonlóan jártak az elmúlt években. Persze, ha valakinek egymilliárdja áll a pécsi fociban, akár meg is érthetjük, ha nem elég türelmes, vagy éppenséggel rendkívül szigorú főnök, de innen a távolból úgy tűnik, nem vonja ki magát a szakmai döntések alól, ami egy fociamatőrnél veszélyes vállalás. Ráadásul a kirúgások csomó plusz költséggel járnak, amiből akár játékosokat is lehetne igazolni.
Az ember első felindulásból azt mondaná, hogy ilyen tulajdonosokkal nem lehet dolgozni, az edzők állása folyamatosan veszélyben van, két vereség, vagy egy rosszabb széria után remegő gyomorral mehetnek edzésre, nehogy kipakolva találják a szobájukat, mint Mészáros Ferenc.
Aztán mindig emlékeztetem magam, hogy a szóban forgó üzletemberek nélkül nem biztos, hogy egyáltalán lenne profi futball Magyarországon. Úgyhogy kritika helyett hadd idézzek egy idevágó részt a harmadik, le nem váltott edző főnökétől. Az Újpest tulajdonosa, Roderick Duchatelet, az egyetlen külföldi tulajdonos ma közleményt adott ki, ebből pedig az derült ki, hogy másképpen gondolkodik, mint magyar társai.
„…én hiszek a stabilitásban. A stabilitás hosszú távú gondolkodást jelent, a hosszú távú gondolkodás pedig azt, hogy vannak terveink, amiket meg szeretnénk valósítani. Nem szeretnék egy jó edzőt feláldozni azért, mert néhány játékos nem tud megfelelően a játékra koncentrálni.”
Kontrasztos, nem?
