Szaniszló Csaba a Trash Talk házigazdája, NBA-kommentátor

2005 szeptembere óta a Sport TV kommentátora. 2011 nyara óta kevesebbet közvetít, hiszen a nemzetközi sportjogok beszerzéséért felel, de az amerikai sportok mellett még kitart: ő a Trash Talk műsorvezetője és az Alley-oop podcast társházigazdája.

Facebook
Twitter

Legutóbbi frissítés 2017. április 14. 19:17
Szaniszló Csaba

Levélben ajánlom! bezár

Kornél On Tour - Indulás!

Fotó: NBA

Tízéves koromban szerettem bele a kosárlabdába.

Tizenkettő voltam, amikortól minden kedden és csütörtökön egyedül keltem át a városon azért, hogy edzésre járhassak a Honvédba. Az akkori bajnokcsapat irányítója, Boros Zoli volt az első edzőm, és az első kedvenc játékosom is – ezért hordok most is 11-es mezt mindig, ha tehetem.

‘94 szeptemberében kezdtem a Dózsa György úton, Karácsonyra pedig már akciós bérletet kértem Anyukámtól, és attól kezdve éveken keresztül ott ültem minden meccsen a Dózsa György úton az első sorban a bejárat felé eső palánk alatt, előbb a Szaknévsor-, majd a Danone-tábla mögött. Az volt életem első törzshelye. Első szezonomban még a Tungsram-Honvédban kosarazott Dávid Kornél is.

Akkor is mindenki pontosan tudta, hogy ő a legtehetségesebb mindannyiuk közül, hogy többre hívatott, hogy belőle végre lehet valaki, aki nem csak itthon, de nemzetközi szinten is jegyzett játékos lehet. Amikor 1995-ben, 24 évesen sorrendben harmadszor lett az év legjobb férfi kosarasa itthon, már kizárólag az járt a fejében, hogyan tudna minél hamarabb külföldre menni, hogy tovább fejlődhessen.

Az Albacomp után mindenki számára meglepő módon nem egy európai csapatban, hanem Chicagóban tűnt fel, és bár 1997-ben visszapattant, 1998-ban már megragadt a Bullsnál, bekerült az NBA-be. Abba az NBA-be, amelyben akkor 37 USA-n kívül született játékos játszott. Ez a szám napjainkban ennek triplája, vagyis képzeljük el, hogy a mai NBA-légiósokat hármas csoportokba szedik, minden csoportból kettőt hazaküldenek, és Kornél így is marad. Az ABC „legjobb 50 európai NBA-játékos“ listáját alapul véve a következők mennének haza Kornél előtt: Bogdanovics, Dellavedova, Teletovics, Ilyasova, Mahinmi, Pachulia, Hezonja.

Csoda volt, hogy Kornélnak sikerült az Albacompból az NBA-be jutni, de egy olyan ország, amelyben a kosárlabda, mint sportág periférián volt (van), és ahol egy átlagos sportkedvelő az előző olimpia magyar ezüstérmeseit sem tudja már felsorolni, mert nálunk az aranyérmen kívül minden más kudarcnak számít, ezt a csodát nem tudta megélni. Ennek két oka van.

Az egyik, hogy a hihetetlen nem az volt, amit az NBA-ben tett, hanem hogy egyáltalán eljutott oda. Állítólag a TeleSport szerkesztőségén belül komoly viták zajlottak arról, hogy a reggeli hírekben Kornél hajnali teljesítményéről, ami gyakran 5 perc játékidőből, 2 pontból és 1 lepattanóból állt, egyáltalán kell beszélni vagy sem.

A másik, hogy ezekről a játékpercekről élő tévéközvetítés híján is csak hírekből értesültünk, így az amerikai évek Kornél mellett egy kicsit számunkra is meseszerűek voltak.

Dávid Kornél NBA-szereplése 1999-ben megmaradt párezer fiatal NBA-kedvelő titkának, akik bosszankodtak, hogy a magyar tévék miért nem vásárolnak NBA-jogot (azt a Bullst mondjuk akkor se láttuk volna sűrűn), hetente győzködték a Danubius Rádió hírszerkesztőit, hogy a reggeli sporthírekben ne Kornél előző napi teljesítményét mondják be, hanem a frisset, a ma hajnalit, mert ebben a ligában 24 óra alatt néha két meccset is lejátszik egy csapat, jobb híján pedig internetes fórumokon és chaten osztották meg egymással a híreket és persze véleményüket.

Kornél pontosan 20 évvel ezelőtt próbált meg először bekerülni Jordanék közé. Azóta sokat tanultunk az NBA-ről, hallottuk mesélni Kornélt kinti sztorikról, egyvalamit viszont azóta sem tudunk: hogy az NBA, a Bulls, a Cavs, a Raptors, a Pistons, az egykori társak, edzők hogyan élték meg Kornél érkezését. Ezért találtam ki, hogy vigyük vissza Kornélt Amerikába, és próbáljuk meg összehozni a régiekkel, lássuk, mennyire tartják közülük valónak, mennyire becsülik, hogy egy kis kelet-európai országból eljutott a nagy NBA-be, és ott sem hátrált meg. Azt gondoltam, ideologizált elképzelésem van erről, de még engem is megdöbbentett sok minden, amit láttam és hallottam.

Bő négy nap alatt Kornél NBA-pályafutásának három helyszínén jártunk, köztük a mostanin is, Milwaukee-ban. Sokakkal beszélgettünk, és legtöbbjüket nem nagyon kellett levadászni, jöttek maguktól. Persze amellett, hogy meg akartam ismerni a sztori amerikai oldalát, az is érdekelt, milyen történetek jutnak Kornél eszébe, milyen érzés lesz számára újra belépni a Bulls vagy a Pistons öltözőjébe, és mennyire kapja el a nosztalgia.

Elkapta...

A film jelenleg nyers állapotban van, azért szólunk már most is hozzátok, hogy éljétek át velünk annak elkészültét. A következő néhány napban Galuskával feldolgozunk mindent, amit kint forgattunk, végigvesszük azokat a Magyarországon még soha nem látott felvételeket, melyeket az NBA-től kaptunk, és meglátjuk, mi mindent kell még tennünk, hogy az élményt, amit mi átéltünk, a film is a lehető legteljesebben visszaadja. Hetente jelentkezünk, hogy elmondjuk, hogy állunk, megmutatunk mindent, ami magába a filmbe nem fog beleférni, hogy semmi ne menjen veszendőbe.

Aki nem csupán a filmre kíváncsi, hanem annak alakulására is, mostantól mindent könnyen megtalál facebookon vagy Twitteren a #KornelOnTour használatával. Indulás!

Szaniszló Csaba 2017.04.14 19:17
1komment

Hozzászólás (1) Hozzászólok!

Adam 2017. 04. 21., 12:06

4-5 evesen ultem a csarnokban es csodaltam Kornelt ahogy jatszik. Emlekszem szunetben felengedtek minket gyereket a palyara es minden dobas vagy jo labdavezetes utan kineztem hatha latja az a magas bacsi mit csinalok es hatha sikerul elkapnom ahogy ramnez es tetszik neki amit csinalok.

Valoszinuleg ennel csak jobb dolga volt de az ido megszepiti az emlekeket szerintem egyszer latta ahogy beletalalok a gyurube es odamosolygott :)

1) Nagyon varom a musort mert nekem kisgyerekkent o volt a legnagyobb ikon
2) Kornel biztos szed valamit mert most en vagyok 26 szoval amilyen oreg ennel szarabbul kene kineznie :D

Szólj hozzá!