Djokovics nyerte a túlélőshow-t

A világranglista-2. Rafael Nadal után a világelső Novak Djokovics is bejutott az Australian Open döntőjébe, miután ötszettes maratonit követően felülkerekedett Andy Murrayn.

Ha szigorúan egy meccsből, esetünkben az Australian Open második elődöntőjéből indulunk ki, akkor azért napjainkban még mindig a Roger Federer–Rafael Nadal mérkőzés "A MECCS" a férfiteniszben. Novak Djokovics és Andy Murray (a nagy négyesnek hívott kvartett másik két tagja) talán egyszer majd vív olyan magas szintű csatákat, mint a svájci és a spanyol, de hosszabb távon ők nem tudják úgy kihozni a másikból a legjobbat, mint például Federer és Nadal tette azt egy nappal korábban. Utóbbi kettő a komplett elődöntője alatt követett el 97 ki nem kényszerített hibát, míg a szerb és a skót (na jó, brit) három szett után 111-nél járt. Aztán végül 150 fölé jutottak az öt játszma alatt, és akár a hétvégi ötöslottón játszóknak is tippel szolgálhatunk a 35, 34, 42, 15, 28 számsorral, ennyi volt ugyanis szettenként a felesleges rontások száma.

Mondjuk nem úgy indult, hogy ilyen hosszan és mindketten ennyi hibával játszanak majd, Djokovics ugyanis 3:0-ás villámrajttal nyitott, és Murrayn most éppen az elődöntőben érződött, ami általában Grand Slam-tornák fináléjában szokott. Jött valami fejbeli blokk, és erős túlzással a pályának, az ütőnek és a labdának is be kellett volna mutatkoznia. Djokovics a villámrajt után el is vitte az első szettet, majd a második szettet is brékkel nyitotta, amire saját adogatásából is ráerősített. Hogy aztán 2:0-áról miként lett 3:6, azt nehéz megmagyarázni. Ami biztos: Djokovics arcán, mozgásán a világ összes fájdalma és fáradtsága érződött, és a gyengébb idegzetűek talán már valami sürgősségi ellátásért, netán kórházba szállításért kiáltottak.

De hát az ilyen produkciók mindig is benne voltak az egyébként világklasszis szerb játékában, ahogyan az olyanok is, hogy a harmadikban hirtelen mindketten elkezdtek játszani. Valóban, a saját szervák most annyit értek, mint a női meccseken szokás (három szett, 12 brék…), ám a két sorozatlövő a harmadik játszmára bekapcsolt, és helyenként parádés labdamenetekkel egészen a rövidítésig meneteltek. Ott aztán Murray szinte végig fölényben volt (egy megtorpanása volt, de 3:3-at követően azon is úrrá lett, és 7:4-gyel hozta a tie-breaket), és szettelőnyre tett szert a világelsővel szemben.

Mindössze 25 perc erejéig, ennyi idő kellett ugyanis, hogy elbukja 6:1-re a negyediket. Méghozzá kizárólag saját maga miatt. Djokovics semmi extrát nem hozott, Murray viszont visszaesett arra a szinte, amelyiken a mérkőzés első három gémjében pötyögött. A megnyert pontok aránya 27:11, a nyerő ütéseké 12:2, a ki nem kényszerített hibáké 4:11, a fogadóként nyert pontoké pedig 14:3 volt – és mindegyikből a szerb jött ki jobban.

Az ötödik szettben 2:2-ig úgy tűnt, összeszedte magát Murray, és ha nehezen is, de hozta a saját adogatását, azt követően viszont Djokovics "ezredszer" is megtörte, elhúzott 5:2-re, de hát ennek a meccsnek nem olyan volt a forgatókönyve, hogy innen simán vége legyen. Murray 30:30 után hozta a sajátját (ne feledjük, Djokovics ekkor két pontra volt a finálétól!), majd nullára elvette a szerbét, és máris az egyenlítésért szerválhatott. Két gémet kibírtak csavar nélkül, de 6:5-nél a szerb elvette Murray szerváját, és szélesre nyitotta a címvédés felé vezető kaput. Ahhoz, hogy ezen át is lépjen, nem kell mást tennie, mint sorozatban a harmadik Grand Slam-torna döntőjében is megverni Rafael Nadalt. Leírva azért egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen ez a vasárnapi összecsapáson lesz.

(Sport TV)

Australian Open, 12. nap
Férfiak, elődöntő
Djokovics (szerb, 1.)–A. Murray (brit, 4.) 6:3, 3:6, 6:7, 6:1, 7:5