A legnagyobb "óriásölések" • SportTV

A legnagyobb „óriásölések”

2017. 01. 18. 18:50    
Olvasási idő: 3 perc

Sok tényező miatt lehet az angol FA Cupot a világ legtekintélyesebb nemzeti kupasorozatának tekinteni. Ami a hatalmas tradíción kívül – ne feledjük, jelenleg a 136.(!) kiírást játsszák a csapatok – a szurkolók, de a kívülállók többségét is rabul ejti, az az „óriásölés” (giant killing), amikor egy alacsonyabb osztályú csapat rendszerint hatalmas küzdelem árán kiver egy magasabb bajnokságban, netán az élvonalban szereplő együttest. Vagy egy kisebb klub kupadöntőt nyer egy nagyobb ellen. Nehéz, sőt lehetetlen vállalkozás a közel 10 ezer eddigi csatából a szenzációkat kiválogatva patikamérlegre állítani, mi most a Daily Mail nyilván szubjektív összeállítása nyomán idézzük fel a fantasztikus kupahistória öt legnagyobb Dávid–Góliát összecsapását!

5. COLCHESTER–LEEDS 3–2 (1971)

A kor egyik angol nagycsapata, az éppen akkor kupavédő Leeds United a negyedosztályú Colchester Unitedhez látogatott a 4. fordulóban, február 12-én. A Leddsből ugyan hiányzott két sztár Billy Bremner és Eddie Gray, de páldául pályára lépett a csapat egyetlen világbajnoka, Jack Charlton. A hatalma érdeklődésre jellemző, hogy a hivatalosan 14 ezres Layer Roadra pótszékek segytségével 16 ezer szurkoló zsúfolódott be. A fantasztikusan hajtó kiscsapat Ray Crawford duplájával és Dave Simmons találatával 3–0-s vezetésre tett szert, és a későn hajrátó yorkshire-ieknek két válogatott, az angol Norman Hunter és az ír Johnny Giles révén csak szorossá tenni sikerült a meccset, fordítani már nem.

4. LIVERPOOL–WIMBLEDON 0–1 (1988)

„Az Őrült Bandának sikerült megvernie a Tisztes Klubot” – summázta egy mondatban a kupadöntős szenzációt Alan Motson, a BBC hírneves komentátora az 1988-as finálét követően. A Liverpool akkoriban élte legjobb éveit, öt esztendőn belül három bajnoki címet nyert – abban az idénybn is! –, semleges szakértők szerint ha nincs a Heysel-tragédia miatti UEFA-eltiltás, azokban az esztendőkben a BEK-sikerek száma is gyarapodott volna. Szemben a vörösökkel a najnokságban csupán 7. kiscsapat, amely az idényben 33 ponttal szerzett kevesebbet a Poolnál, ám a fináléban az északír Lawrie Sanchez fejesével vezetést szerzett a 37. percben. A második félidőben a Pool egyenlíthetett volna, de Brian Hill játékvezető előbb érvénytelenítette Peter Beardsley szerinte lesről született találatát. A 60. percben pedig egy jogosan megítélt 11-esből John Aldridge lövését David Beasant kiütötte, így ő lett a kupa már akkor több mint százéves történetének első büntetőt hárító kapuvédője! Annak a Winmbledonnak az egyik leghíresebb-leghirhedtebb tagja a számos „sportszerűtlenségi rekordot” (sárgák, pirosak, eltiltások) tartó, ám később jelentős filmszínészi karriert is befutó Vinnie Jones volt.

3. BOURNEMOUTH–MANCHESTER UNITED 2–0 (1984)

Itt is egy nagycsapat, az akkor még Ferguson előtti ManUnited (akkor még 6 bajnoki címmel a mai 20 helyett, de már ötszörös kupagyőztesként) címvédőként látogatott a harmadosztályú Bournemouth otthonába a 3. fordulóban. A Dean Courton azonban a hazai együttes, egy korábbi Spurs-játékos, akkoriban ambiciózus fiatal menedzser, bizonyos Harry Redknapp irányításával Milton Graham és Ian Thompson góljával felülmúlta a Ron Atkinson vezette vörös ördögöket. Redknapp lakonikusan értékelte a szuperszenzációt: „Nem sok ilyen napot élnek meg majd Bournemouthban.” (Ami azt illeti, edzőnek jobb, mint jósnak: a Bournemouth jelenleg a Premier League 20 csapatos szupermezőnyének a tagja…)

2. WREXHAM–ARSENAL 2–1 (1992)

A Premier League bevezetése előtti idényben a negyedosztályban 14. walesi törpe fogadta a bajnoki címvédő Arsenalt. Alan Smith vezető gólja (43. p.) sima, könnyed délután ígérkezett az ágyúsok számára. Ám a 80. perc után érvényesült a „FA-kupa mágiája”: Mickey Thomas, a későbbi Man United-, Everton- és Chelsea-játékos, 51-szeres walesi válogatott 25 méterről hatalmas szabadrúgás gólt ágyúzott David Seaman kapujába, majd a 84. percben nagy védelmi megingást követően Steve Watkin is betalált. A lefújást kövezően a 13 343 nézőből jó néhányan eksztázisban elárasztotték a Racecourse Ground gyepét.

1. HEREFORD UNITED–NEWCASTLE UNITED (1972)

Az a hatalmas gól, amelyet Ronnie Radford 27 méterről lőtt a szarkák kapujnak felső sarkába, az összes FA-kupa históriai filmösszeállítás elmaradhatatlan részlete lesz, amíg világ a világ. Már az is bravúrnak számított, hogy az ötödosztályú (Southern League) Hereford a harmadik fordulóban, két eső miatti halasztást követően a St. James‘ Parkban 2–2-vel kiharcolta az újrajátszás jogát. Az Edgar Streeten aztán a válohatott Malcolm MacDonald góljával a Newcastle a 82. percben vezetést szerzett, ám a kicsik balszélsője, Ronnie Radford – három percre rá az említett csodagóllal kiegyenlített. Következett a drámai hosszabbítás, amelyben a 103. percben Tyler átadásából Ricky George is betalált. Az utolsó percben a vendégek kapitánya, a skót Bobby Moncur nagy ziccerben hibázott, s megszületett a kupahistória legnagyobb szenzációja – legalábbis a Daily Mail szakírói szerint. (Képünkön a diadalittas Hereford-szurkolók ünnepelnek.)

A tíz legnagyobb „óriásölés” az FA-kupa történetében

1. Hereford United–Newcastle United 2–1 (1972)
2. Wrexham–Arsenal 2–1 (1992)
3. Bournemouth–Manchester United 2–0 (1984)
4. Wimbledon–Liverpool 1–0 (1988)
5. Colchester United–Leeds United 3–2 (1972)
6. Sunderland–Leeds United 1–0 (1973)
7. Sutton United–Coventry 2–1 (1989)
8. Wigan Athletic–Manchester City 1–0 (2013)
9. Leyton Orient–Chelsea 3–2 (1972)
10. Norwich City–Luton Town 0–1 (2013)

Az FA-kupa mérkőzéseit ebben az idényben is a sporttelevízió közvetíti.

A Vasast is legyűrték

A fenti listán a 6. helyen szereplő 1973-as kupadöntő győztese, az FA-kupa-diadal idején másodosztályú Sunderland AFC a siker következtében elindulhatott ősszel a Kupagyőztesek Európa-kupájában, ahol az 1. fordulóban az MNK-győztes Vasassal sorsolták össze. A Népstadionban Hughes és Tueart góljaival 2–0-ra, a Roker Parkban (szerencsétlen pálya a magyar futball históriájában, 7 évvel korábban ott játszották a magyar–szovjet 1–2-es világbajnoki negyeddöntőt…) Dennis Tueart 11-esével 1–0-ra nyert a Sunderland. Aztán már a következő körben 2–1, 0–2-vel kiesett a lisszaboni Sporting ellen.