Hibátlanok históriája

Csak a modern időket vizsgáltuk, a korai vb-ken és az Európa-bajnokságokon 1988-ig vagy csak párviadalokon, vagy maximum négyes csapatszámú csoportokban küzdöttek az együttesek a nagy tornákra jutásért. A minimum hatos csoportok bevezetése óta az első hibátlan teljesítmény az 1982-es, Jupp Derwall vezette NSZK válogatottjáé. Rummeniggéék 8 mérkőzést teljesítettek hibátlanul az osztrákok, a bolgárok, az albánok és a finnek ellen, 33–3-as gólkülönbséggel. A spanyolországi vb-n egészen a döntőig verekedték magukat, amelyben kikaptak az olaszoktól, azaz ezüsttel végeztek.
A következő százszázalékos teljesítményt a francia válogatott produkálta az 1992-es Eb előtt. A kispadon Michel Platini, a pályán Eric Cantona vezette gall csapat a csehszlovákok, a spanyolok, az izlandiak és az albánok ellen győzött oda-vissza, 20–6-os gólkülönbséggel. A svédországi tornán két döntetlen után csoportjuk záró meccsén a franciák kikaptak a későbbi bajnok dánoktól, és nem jutottak az elődöntőbe, a 6. Helyen végeztek.
Harmadjára újra Eb, a 2000-es torna előtt végzett egy csapat, Csehországé hibátlanul méghozzá 10 mérkőzésen. Jozef Chovanec válogatottja a skót, bosnyák, litván, észt, feröeri ötöst győzte le duplán, 26 gólt elérve és csak ötöt kapva. A belga-holland rendezésű Eb-n aztán csoportjában a dánokat legyőzve, a hollandoktól és a későbbi bajnok franciáktól vereséget szenvedve nem jutott be a negyeddöntőbe.

Az újabb makulátlan együttes ismét a francia csapat, amely a 2004-es Eb előtt Jacques Santini kapitánykodásával a szlovének, az izraeliek, a ciprusiak és a máltaiak ellen nyerte meg mind a 8 selejtezőjét, 29–2-es gólkülönbséggel. A portugáliai tornán aztán a korábbi világ- és Európa-bajnokok sorát felvonultató csapat a negyeddöntőben 1–0-ra kikapott a későbbi győztes görögöktől.
A 2010-es vb az első torna, amelynek európai selejtező sorozatát két együttes is hibátlanul teljesítette. A spanyolok Bosznia-Hercegovina, Törökország, Belgium, Észtország és Kazahsztán ellen szereztek 10 győzelmet 28–5-ös gólkülönbséggel. A szövetségi kapitányt Vicente del Bosquénak hívták. Emellett a hollandok – Bert van Marwijk irányításával – is megverték kétszer Norvégiát, Skóciát, Macedóniát és Izlandot 17 szerzett és 2 kapott góllal. Ezek után a dél-afrikai vb döntőjét éppen ez a két válogatott, a spanyol és a holland vívta!

Fotó: EUROPRESS/AFP

Két évre rá, a lengyel-ukrán közös rendezésű Eb előtt ugyancsak két csapat mutatott fel makulátlan selejtezős teljesítményt. A spanyolok ismételtek, csak most „csupán” 8 győzelmet arattak a csehek, a skótok, a litvánok és a liechtensteiniek ellen, 36–4-es gólkülönbséggel, még mindig Del Bosquével a kispadon. Mellettük a németek (képünkön) – már Löw irányításával – 10-szer győztek a török, belga, osztrák, azeri, kazah kvintett ellen, 34–7-es gólkülönbséget produkálva. Az Eb-t ezek után Spanyolország nyerte, Németország az elődöntőben marad alul az olaszokkal szemben.

Eddig tehát két „duplázó” hibátlan kapitány akadt, Vicente del Bosque és Joachim Löw. A különbség csupán annyi, hogy a furia roja tekintélyes mestere utána mindkét tornát, a vb-t és az Eb-t is megnyerte csapatával, Löw meg eddig csupán egy bronzig jutott a hibátlan selejtezőt követően.
A sorozat(ok) a közeli és a távolabbi jövőben folytatódhatnak. A svájciak jelenleg is hibátlanok, ám kedden este elveszíthetik e mérlegüket Lisszabonban. Löw azonban, akinek a csapata most abszolút csúcstartó lett, ha a tízgyőzelmesek között gólkülönbségük alapján rangsorolunk, jövőre akár világbajnok is lehet a Nationalelffel. Jut eszünkbe: az egyetlen világbajnoki címet megvédő mesterig nyolcvan évet kell visszalapozni a futballhistóriában: az 1934-es és az 1938-as torna után egyaránt Vittorio Pozzo mester tanítványai emelhették fel a Rimet-kupát…