Jobb helyre jött Vranjes

Sport TV 2017. 09. 22. 09:17    
Olvasási idő: 5 perc

Az első hazai meccs egyszersmind az idei csoportkör alighanem legpikánsabb összecsapása lesz a Telekom-Veszprém számára, ugyanis új edzője, Ljubomir Vranjes korábbi csapata, a Flensburg-Handewitt érkezik a Veszprém Arénába. Megvizsgáltam, milyen lehetőségei voltak Vranjesnek ott és milyenek vannak itt. Posztonkénti összehasonlítás következik.

KAPUSOK

Fotó: EUROPRESS/AFP

A Bajnokok Ligájában szinte természetes, hogy a legjobb csapatoknak két ragyogó kapusuk van. Mindez igaz a Flensburgra és a Veszprémre is, azonban akad egy alapvető eltérés köztük. Míg a magyar bajnoknál Alilovic és Mikler (képünkön) egyenértékű játékosnak számít, addig a németeknél egyértelműen Mattias Andersson az első számú kapus. Ez korábban is így volt, és ebben az évadban, Möller sérülése miatt különösen igaz, hiszen a reaktivált Lindre leginkább vésztartalékként számíthatnak (hozzáteszem, legutóbb három büntetőt hárított honfitársai, a dán Aalborg ellen). Tehát, míg az egyik oldalon tulajdonképpen „csak” Anderssonnal kell „elbánni” (ez legutóbb, Veszprémben sikerült), addig a mieinknél dupla az esély: ha az egyik klasszisnak netán nem megy, jöhet a másik. Az pedig szinte sosem fordul elő, hogy egyikük sem kapja el a fonalat.

JOBBSZÉLSŐK

Fotó: EUROPRESS/AFP

Ezen a poszton két hasonló mértékben foglalkoztatott párost láthatunk. Szándékosan nem egyenértékűt írtam, holott ez a veszprémi szlovén duóra maximálisan igaz. Gajic és Marguc (képünkön) egyaránt képes végigszáguldozni 60 percet, ha Vranjes úgy dönt, „odaadja” egyiküknek az adott meccset. A játékidőt felezve ugyanakkor még hatékonyabbak lehetnek. A németeknél volt egy változás a nyáron, hiszen Radivojevic helyére Steinhauser érkezett. A szerepek azonban aligha változnak: Svan, a dánok olimpiai bajnoka egyértelműen a jobbik jobbszélső a Flensburgban, de a Bundesliga + BL terhelés miatt poszttársa is körülbelül annyi játékpercet kap, mint ő. A bajnok Löwentől érkezett szélső – elődjéhez hasonlóan – képes lesz megbirkózni a feladattal.

JOBBÁTLÖVŐK

Fotó: EUROPRESS/AFP

Balkezes lövőkből igen jól áll a Veszprém. Nagy László igazi vezér, intelligens játékos, aki távolról is veszélyes, ráadásul a védelemben is kulcsszereplő. Mögötte ott van a lendületes, védekezésben is használható, de egyelőre még a beilleszkedés fázisában lévő Tönnesen, és akkor még nem beszéltünk a mostanság periférián lévő Ancsinról. Nagy Laci ebben a pozícióban mindenképpen plusz lehetőséget ad Vranjesnak az előző flensburgi éveihez képest, amikor két nagy bombázóval, Glandorffal és Jakobssonnal dolgozott együtt. Ők védekezésben korántsem játszottak olyan szerepet, mint a mieink csapatkapitánya. Ráadásul a svéd az előző idény végén távozott, a helyére szerződtetett Röd hosszú távon jó megoldás lehet ugyan, de még nagyon fiatal és tapasztalatlan. A vb-ezüstérmes norvég válogatottban már ott volt, de sok lehetőséget nem kapott, míg Tönnesen első számú jobbátlövő ugyanott… Glandorftól viszont igen sok függ. Ha megy neki, bárkit képes „szétlőni”. Ha nem, akkor ez kissé lyukas posztja lehet a vendégegyüttesnek.

IRÁNYÍTÓK

Fotó: EUROPRESS/AFP

Palmarsson lelépésével fontos darabka esett ki a szépen összerakott puzzle-ból. A keletkező hiányt – a már tavasszal is remeklő – Lékai Máté szenzációs, gólerős játékával tüntette el Celjében, és remélhetőleg Győri Mátyás érési folyamata is szépen halad majd ebben az évadban. Azonban kérdéses, hogy a teljes szezont hogyan lesznek képesek menedzselni ők ketten. A túloldalon némi túlkínálat mutatkozik irányítók terén, feltéve, ha mindenki egészséges. Ez azonban Gottfridsson „jóvoltából” meglehetősen ritkán fordul elő. Vele együtt három minőségi játékszervezője van a Flensburgnak, de ő gyakran sérült, jelenleg sem bevethető, mert a Löwen elleni bajnokin hosszabb időre kidőlt. Marad tehát – a jövőre már veszprémi – Mahé, valamint Mogensen, aki még mindig jó játékos, de vannak arra utaló jelek, hogy már túljutott a zeniten. Vranjes talán inkább a dánt favorizálta a kétszeres világbajnok franciával szemben, de Machullánál változhat a helyzet. Szóba jöhet még ebben a pozícióban Lauge is, aki középső lövőként lehet plusz fegyver a németek kezében.

BEÁLLÓK

Fotó: EUROPRESS/AFP

Flensburgban Vranjes leginkább olyan beállókkal dolgozott, akik támadásban is hasznosak, de elsősorban a védekezés az erősségük. Mindez elsősorban Heinlre és Henrik Toft-Hansenre, de tán Zachariassenre is igaz. Veszprémben valamelyest más a helyzet ezen a téren, hiszen Nilsson egyértelműen a támadójátéka miatt posztja egyik legjobbja a világon. Az előző évben a védelemben is egyre fajsúlyosabb szerep jutott neki, de egyelőre kérdéses, az új edző mire szeretné használni őt. A többiek közül Blagotinsek fordított utat járhat be, mint a svéd, hiszen vele kapcsolatban a legtöbben elsősorban a védőmunkájára asszociálnak, de érezhetően egyre hatékonyabb az ellenfél kapujánál is. Jelentős potenciál rejlik benne. Sulic elnyűhetetlen: kettes védőként alapember, de a lerohanásoknál és felállt fal elleni játékban is épp oly fontos. Mondhatni, megkerülhetetlen. Remélhetőleg szó szerint. Nyilván némi elfogultsággal, de az a véleményem, hogy Vranjes jobb „anyagból” dolgozhat új csapatában, mint a régiben.

BALÁTLÖVŐK

Fotó: EUROPRESS/AFP

A bakonyiaknál négyen, míg a Flensinél mindössze ketten vannak erre a posztra. Abban bízunk, hogy ez a minőségben is megmutatkozik majd. A németektől már idény közben elment Ivan Horvat, majd nyáron Djordjic is, aki sok sérülés után tavasszal meglehetősen jól teljesített. A helyére a fiatal Jeppsont hozták. A 203 centis svédnek több lehetőség juthat, mint a túloldalon Rödnek, de a főszerep egyértelműen Lauge Schmidté lesz. A középen is bevethető dán játékos véleményem szerint az ellenfél legveszélyesebb mezőnyjátékosa, értelemszerűen egyik legfontosabb embere. Nálunk még mindig a kétszeres BL-gólkirály Ilics (képünkön) viszi a prímet, de a gólszerzés tekintetében sokkal inkább megoszlanak a terhek, mint korábban. A szerb talán kopott picikét az elmúlt időszakban, de még így is vezéralak, és a többiek szerencsére sokat levesznek a válláról. Ebben Accambray az élen járhat, hiszen óriási lövőerővel rendelkezik, mindemellett nagyon motivált és tapasztalt. Ha az elmúlt két évben elszenvedett játékhiányát leküzdi és sikerül egymásra hangolódniuk az edzővel és a társakkal, rengeteget segíthet a csapatnak. Csakúgy, mint Jamali a távoli löketeivel, feltéve, ha képes lesz beilleszkedni a játékrendszerbe. Ligetvári a januári vébén betört a válogatott védelmébe, nagyon reméljük, Vranjes képes lesz tovább fejleszteni őt, hogy átlövőként is markáns tényezővé váljon a legjobbak között. Azonban neki mindenképpen játszania kellene, és félő, hogy ebben BL-szezonban erre nem túl sok lehetősége lesz, hiszen óriási a konkurenciája.

BALSZÉLSŐK

Fotó: EUROPRESS/AFP

A Flensburgot 11 év után elhagyta Eggert, és az előző idényben már megtörtént a „kivezetése”, illetve Wanne felépítése.  A klublegendának számító dán olykor még a keretbe sem került be, máskor alig volt pályán, igaz, a fontos meccsekből azért jutott neki is. Wanne megoldotta a helyettesítését, ám azok az extrák, valamint kíméletlenül értékesített hétméteresek, amelyek Eggertet jellemezték, hiányozhatnak a 2014-es BL-győztesnek. Veszprémben a látványossággal járó extrákat szerintem inkább Manaskov, a hihetetlen sebességet, a labdaszerzéseket és a nyitott védekezés alkalmazásának lehetőségét pedig elsősorban Ugalde (képünkön) teremti meg Vranjes számára. Ha Eggert nem igazolt volna haza, nehezen dönteném el, hol jobbak az edző lehetőségei a balszélsőket illetően, de mivel a németek legutóbb a zöldfülű Krügert nevezték másodikként erre a posztra, egyértelműnek tűnik a helyzet. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy Mahé ezen a poszton játszik a francia válogatottban…

VÉDŐK

Fotó: EUROPRESS/AFP

A mieinknél ketten vannak, Schuch Timuzsin (képünkön) és Mirsad Terzic, náluk viszont csak Tobias Karlsson számít specialistának. A svéd azonban egyedül is rengeteget jelent, hiszen köré szerveződik a Flensburg védelme. Tökéletesen átlátja a játéknak ezt a részét, tekintélye van, igazi vezér, és a játékvezetők sem „pikkelnek” rá. Ezt csak azért említem, mert a hozzá hasonló pozícióban védekező Schuch megítélése egyes bíróknál nem túl jó, és ennek olykor meglehetősen szigorú kiállításokkal adják jelét. Timuzsin még mindig fontos láncszem, de mostanság nem játszik olyan központi szerepet, mint korábban. Terzic ugyanakkor nélkülözhetetlennek tűnik a kettes védő pozíciójában. Egyfajta „különleges piócaként” a levegőt szívja el a jobbátlövők elől. Noha a veszprémiek új mesteréről az a hír járja, nem híve a védekező specialisták szerepeltetésének, Karlsson esete igazolja, van az szint, amivel be lehet ágyazódni a csapatába. Furcsa ezt írni harmincon felüli, sokat próbált harcosokról, de a veszprémiek két védekező játékosa egyelőre a bizonyítás szakaszában van.

Összegezve a leírtakat, ki merem jelenteni, Ljubomir Vranjes eddig is kiemelkedő lehetőségei tovább javultak a klubváltása révén. Veszprémben nagyszerű, sokoldalú kerettel dolgozhat, még az eddiginél is jobbal. A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van az a 11 év, amit játékosként és edzőként Flensburgban eltöltött. Szinte eggyé forrt a klubbal, annak filozófiájával, melyet ő maga is formált. Ehhez idő kell, mint mindenhol, itt is. De egy szombati győzelemre néhány hetes közös munka is elég lehet.