Libabőr: Sorozat Michael Jordanről és a Chicago Bullsról The Last Dance címmel

Szabó Máté 2018. 12. 25. 20:28    
Olvasási idő: 4 perc

Az ESPN-től kaptam egy karácsonyi ajándékot ma. Ezt, a ‘The Last Dance’ című dokusorozat trailerét:

Döbbenet mit váltott ki belőlem egy egyperces trailer, megnéztem, és annyi emléket hozott elő, amiért már most hálás vagyok. El sem tudom képzelni, mi lesz majd, ha mind az ötszáz percét végignézem majd.

Csak röviden összefoglalva a kusza gondolatokat:

Pörgessük vissza az idő kerekét 20 vagy 25 évvel, és gondoljuk át, mi volt az a néhány újdonság, ami egy akkoriban a tízes-húszas éveiben járó, a sportot szerető fiatal életét meghatározta! Több dolog is elő fog kerülni, és nem csak kosárlabda lesz a listán, de fogadjunk, hogy szerepelni fog rajta a/az

• NBA
• kosaraskártya
• Michael Jordan
• kosaras cuccok, lehetőleg Chicago Bulls logóval – Mindenkinek volt, biztos, hogy neked is.
• ebből kifolyólag a Chicago Bulls

Merthogy az 1992-es olimpián a Dream Team az egész világot ámulatba ejtette, mikor megmutatta, hogy a kosárlabdát olyan szinten is lehet játszani, ahogyan addig egy európai el sem tudta képzelni. Éppen ezért az emberek elkezdtek érdeklődni az NBA iránt, mert kíváncsiak voltak, honnan jöttek azok az űrlények, akik úgy gázoltak át a világon a kosárlabda-pályán, hogy a Kengyelfutó Gyalogkakukk is csak pislogott ennek láttán.

Magyarországon a kilencvenes évek első felében az MTV mutatott már alkalmanként NBA-mérkőzéseket. Nem élőben, felvételről, és én lelkes gyermekként minden egyes alkalmat megragadtam arra, hogy megnézzem, ahogyan Knézy Jenő, Gulyás László vagy valaki a Telesport csapatából előbb az első félidő kétperce összefoglalóját narrálja, majd mintegy fél órában-negyven percben alámondja a második félidőt. Biztosan más is emlékszik rá, de volt olyan meccs, aminek közvetítése közben az Indiana Pacers volt Indiana Racers és Indiana Packers is – nem mondom el, ki ment tutira azzal, hogy minden verziót elsütött egy meccsen belül. De érdekelt ez engem? A legkevésbé sem, az volt a fontos, hogy láthattam a legjobbakat játszani. Emellett minden szerdán (nem biztos, hogy szerda volt, de így emlékszem) este volt a Sportvarázs, felvettem a heti NBA Actiont. Kívülről fel tudok idézni jeleneteket abból az időszakból, valahogy beleégett az agyamba. VHS-en gyűlt az anyag, és van valahol a padláson 20-21 videókazetta az alábbi címekkel: Kosár1, Kosár2, Kosár3…a többit gondolom kitalálja mindenki. A sok meccs és összegfoglaló mellett ezek is mind rajta vannak:

A kedvenc csapatom a San Antonio Spurs volt, a kedvenc kosarasom David Robinson (Az Admirális). Szurkoltam nekik, de 1999 előtt az egyébként rájátszásban általában nem brillírozó liblingem nem jutott el soha odáig, hogy bajnok lehessen. Nem úgy Michael Jordan és a Chicago Bulls, amely az angolul nem beszélő emberekkel is megismertette a three-peat fogalmát. Ja, és ha valaki 1993 után elfelejtette volna, hogy van ilyen, az 1998-ban újra megtanulhatta. Jordan és a Bulls 1991 és 1998 között hat bajnoki címet nyert (1994-ben és 1995-ben a Rockets jutott a csúcsra, de az első szezonban nem volt Jordan, a másodikban pedig csak beugrott a szezon végére).

Megkerülhetetlenek voltak, és akkoriban, amikor elérhetővé vált az NBA a magyar nézők számára is, ők voltak a csúcson, ezért őket ismerte és persze szerette mindenki. Nem volt olyan sportbolt, ahol nem volt legalább egy Chicago Bullsos termék, bármi, szerintem olyan fiatal sem, akinek nem volt valamilyen Bullsos cucca. Nekem speciel télisapkám tuti volt, és volt egy Converse kosaras-cipőm, Dennis Rodman signature shoe, a leghíresebb (fekete-piros). Aztán a kosaras kártyák úgy 1995-1998 körül olyan népszerűek lettek kis hazánkban is, hogy minden újságosnál meg lehetett őket venni, hogy Budapesten és nagyobb vidéki városokban csak és kizárólag kosaras-kártyákkal kereskedő boltok nyíltak. Én kiskunhalasi vagyok, a nagy kártyaőrület idejében 11-15 éves voltam, Szegeden két bolt is volt (egy az Oskola utcában, egy pedig a Kálvária sugárúton), ahova rendszeresen eljártunk busszal vagy a családdal autóval, hogy elköltsük az összes zsebpénzünket. Ha pedig egy pesti boltba eljutottunk, kinyílt a világ.

Ennek az egész évtizednek NBA-s szempontból a csúcsa az 1995-1996-os szezon, amikor a földkerekség akkori legjobb kosárlabdázója, Michael Jordan visszatért önkéntes baseball-száműzetésből, és vele (valamint Scottie Pippennel, Dennis Rodmannel, Ron Harperrel, Toni Kukoc-csal, Steve Kerr-rel, Luc Longley-val, Bill Wenningtonnal, Randy Brownnal, Dickey Simpkins-szel és a többiekkel) összeállt minden idők legjobb NBA-csapata, amely NBA-rekordot jelentő 72-10-es alapszakaszt produkált. Na most jöhet az össztűz a 73-9-es Warriorsról, de nem fog engem senki meggyőzni, hogy az a Warriors jobb csapat lehet az említett Bullsnál, mivel nem nyert bajnoki címet.

Majd a Bulls 1997-ben és 1998-ban is a csúcsra ért, Jordan egy labdaszerzéssel és egy meccsnyerő duplával zárt le ezt korszakot, amiről ez a cikk és majd a dokumentumfilm szól:

Jordan a kilencvenes évek legismertebb sportolója volt az egész világon, saját márkája van, olyan kultusz övezte és övezi a mai napig, ami talán azóta sem övezett senkit. Megvan a Kornél On Tourból a jelenet, hogy Kornélnak milyen érzés volt először vele találkozni? A profi kosarasokra is ilyen hatással volt:

Rá, valamint hű társára, Scottie Pippenre épült két Bulls-dinasztia is, az 1990-1993 közötti Jordan, Pippen, Grant, Armstrong, és az 1995-1998 közötti Jordan, Pippen, Rodman, Kukoc fémjelezte alakulat.

A hírek arról szólnak, hogy a Netflix és az ESPN a kilencvenes évek Bullsáról készít egy 10 részes dokusorozatot, amely eddig soha nem látott felvételek tömkelegét tartalmazza majd, és amely mögé teljes mellszélességgel beállt Michael Jordan, aki egyébként nem arról híres, hogy napi szinten bárkinek nyilatkozik. Ő lesz a főszereplője, de megszólalnak benne Jordan mellett a Bulls további játékosai és az edző Phil Jackson is. Utalásokat találunk rá a trailerben, hogy eddig kiadatlan és letiltott anyagok kerülnek majd bele, ami nagyon izgalmassá teszi. Talán olyan dolgokat látunk képen, amit eddig csak önéletrajzi könyvekben olvashattunk.

Időközben megtaláltam, hogy ez már májusban egyszer be lett jelentve, csak valahogy elment mellettem a hír. Igaz, akkor 2019-es premiert ígértek, most viszont 2020-at. De mindegy is, hogy mikor, csak mutassák be mindenképp.

Jöhet Trónok harca spin-off, történelmi Walking Dead évad, kiderülhet, ki ül a Vastrónra, történhet bármi a fikciós sorozatok piacán, az biztos, hogy én egy dokusorozatot várok a legjobban, méghozzá a The Last Dance címűt. Mert mondom még egyszer: Már ahhoz, hogy mindezek eszembe jussanak, elég volt egy perc a trailerből, és remélem, nem egyedül kerültem ilyen nosztalgikus hangulatba.

Boldog Karácsonyt mindenkinek! Aki a nosztalgia után napjaink NBA-jébe is bele szeretne nézni, kapcsoljon 23:30-kor a Sport1-re, és nézze meg  a Boston Celtics-Philadelphia 76ers és a Golden State Warriors-Los Angeles Lakers meccset.