NBA-sztárok, akiknek csúszott a debütálásuk

Chet Holmgren előtt szép jövő állhat. (Fotó: Getty Images)

A 2022-es NBA-draft előtt alapvetően három játékosról beszéltek úgy, mint lehetséges 1/1-es. Paolo Bancheroról, akit végül valóban elsőként választott ki az Orlando Magic, Jabari Smith Jr-ról, aki harmadik helyen került a Houston Rocketshez, és Chet Holmgrenről, akit második helyen a Thunder stoppolt le.

Annyira érdekes figura Holmgren, hogy már épp készültünk egy cikket írni arról, milyen előélete van a 213 centis, de mindössze 88 kilós tehetségnek, amikor rossz hírek érkeztek róla. Mindenesetre az bizonyos, hogy különlegessége (azaz tehetséges és vékony alkata miatt) már 14-15 éves korában kerültek fel róla olyan videók a netre, amik azt sugallták, egy csiszolatlan gyémánt pattogtat Minneapolisban:

Ez a lelkesedés később sem csökkent, és 2021-ben körülbelül az összes nagy egyetem a soraiban akarta tudni az unikornist. Ő a Gonzaga egyetemet választotta, követte korábbi középiskolai középiskolai csapattársát, Jalen Suggst, aki ma egyébként az Orlando Magicben pattogtat. AZ NCAA-ben bizonyította, hogy az egyetemisták között is olyan domináns tud lenni, mint a középiskolában. Tárt karokkal várta az NBA. Ahogyan fentebb is írtuk, végül második helyen kelt el a drafton. Ami az Oklahoma City Thundernek jó hír lehet, hogy egy kis piacról érkezik alapvetően, és abszolút nem úgy tűnik, hogy számára egy csillogó nagyváros vonzóbb lenne a jövőjét építő Thundernél.

A Summer League-ben brillírozott, 14 pontot, 8,4 lepattanót, 2,8 gólpasszt, 2,8 blokkot és 2 labdaszerzést átlagolt, ami nagyon impresszív. Summer League-rekordot állított fel azzal, hogy egy meccsen hat sapkát osztott ki…

Ez ismételten azt bizonyította, hogy nem kelle annyira a fizikuma miatt aggódni az NBA-ben sem. Ebből a szempontból elég lehet ránézni Kevin Durantre, aki gond nélkül lépett hasonlóan vékony alkattal a legjobbak közé.

Sokan már dörzsölgették a tenyerüket, azonban Jamal Crawford nyári Seattleben rendezett bemutatómeccsén egy totálisan ártatlan szituációban megsérült, amikor LeBron James ellen védekezett. Elsőre úgy tűnt, ez valami apróság csak, egy kis húzódás talán.

Pár nap múlva kiderült, hogy egy úgynevezett Lisfranc-sérülést szenvedett, azaz a lábfeje középső részében van szalagszakadása, és meg kell műteni. Azonnal bejelentették azt is, hogy ki fogja hagyni a teljes újoncszezonját.

Lehet ezt úgy nézni, hogy nagy veszteség érte a csapatot, de érdemes arra is gondolni, hogy a Thunder épp a jövőjét építi, és talán nem jön nekik rosszul, ha tankolhatnak még egy évet. Sőt mi több, Holmgrennek is lehet így ideje magára szedni még egy kis izmot a hivatalos NBA-s debütálása előtt. Elkezdtek gyorsan arról beszélni páran, hogy talán egy profi kosárlabdázónak nem szabadna ilyen eseményeken játszania, de ezt gyorsan lesöpörte mindenki az asztalról, hiszen épp azt a sportágat űzte, ami a munkája a nap nagy részében.

Holmgren egy olyan játékos, akire tényleg kíváncsi volt mindenki, és mivel ilyen sokan nagyon várták már, érdemes lehet ránézni, kik voltak azok a legnagyobb kosarasok, akiknek az NBA-s bemutatkozására legalább egy évet vártak a szurkolók, NBA-s csapataik, és sérülések esetében maguk a játékosok is. Íme:

Larry Bird, Boston Celtics, 1978-tól 1979-ig

A Nagy Fehér Sas azért kelt el mindössze hatodik helyen a drafton 1978-ban, mert egy csapat (még szülőállama NBA-s alakulatam, az Indiana Pacers sem) tudta meggyőzni, hogy ne akarjon visszatérni még egy szezonra az egyetemre. A Celtics kockáztatott, várt egy évet, és elég sokat nyert ezzel, ahogyan az NBA is, mert így Bird és Magic Johnson együtt kezdte el NBA-s karrierjét, és a Celtics-Lakers dinasztiák felejthetetlen csatákat vívtak éveken át. A nyolcvanas évek pedig elindította az NBA-t azon a fejlődési pályán, aminek a mai ligát köszönhetjük.

David Robinson, San Antonio Spurs, 1987-től 1989-ig

A kilencvenes évek egyik legjobb centerére a San Antonio Spurs nem is csak egy, hanem egyenesen két évet várt, miután az 1987-es drafton elsőként kiválasztotta. Azért, mert David Robinson két évet szolgált építőmérnökként egy tengeralattjáró-bázison. Bár a beceneve Admirális, valójában hadnagyként szerelt le. A Spurs jól döntött, hisz Robinson a liga egyik legjobb csapatává emelte a texasiakat, tagja volt a Dream Teamnek, és egy MVP-címet is bezsebelt. Két bajnoki címmel vonult vissza.

Greg Oden, Portland Trail Blazers, 2007-től 2008-ig

Ő sajnos az elrettentő példa. 1/1-esként választotta ki a Blazers Kevin Durant előtt. A 2007-08-as szezon előtt megműtötték a térdét, ezért kihagyta azt a szezont, a másodikra visszatért, korrekt teljesítményt nyújtott, a harmadikban még jobban játszott, de 2010. december ötödikén megsérült a térde. Sorozatos térdműtétek következtek, de többet már nem játszott a Blazersben. A 2013-14-es szezonban a Miami Heatben még 27 meccsen lépett pályára. Összesen 114 NBA-meccs jutott neki.

Blake Griffin, Los Angeles Clippers, 2009-től 2010-ig

A 2009-es draft 1/1-esét óriási várakozás előzte meg, a Summer League-en be is bizonyította, hogy ez nem véletlen, mert MVP lett, de az előszezon legeslegutolsó meccsén eltört a térdkalácsa egy zsákolás utáni landolás során. Nem lépett pályára a szezonban, de egy évvel később debütált, Év Újonca és All-Star is lett. Már nem fiatalodik, de pazar karriert tud a háta mögött hat All-Star-szerepléssel és megszámlálhatatlan eszeveszett zsákolással.

Nerlens Noel, Philadelphia 76ers, 2013-tól 2014-ig

A Philadelphia 76ers példátlan pechsorozatot élt át pár éven át. Ez Nerlens Noellel kezdődött, őt 2013-ban még úgy is hatodik helyen választotta ki a New Orleans Pelicans, hogy tudták, keresztszalagszakadásból épül fel. Egyébként a sérülés előtt sokan az első picknek várták. A Pelicans Jrue Holidayre cserélte, és a Sixers várhatta ki türelmesen, míg felépül. Nem rossz játékos, de végül nem futott be olyan szintű karriert, mint azt sokan gondolták. Most épp a Detroit Pistons keretéhez tartozik.

Joel Embiid, Philadelphia 76ers, 2014-től 2016-ig

Talán már kevesen emlékeznek arra, hogy a ma már MVP-esélyes Joel Embiid NBA-s karrierje milyen lassan indult. Két teljes szezont hagyott ki sérülés miatt a 2014-es draft harmadik választottja, és a harmadik szezonjában is mindössze 31 meccset játszott. Kétszer kellett műteni a jobb lábát, előbb 2014-ben, majd 2015-ben. Zion Williamson rajongóinak bizakodásra adhat okot, hogy Embiid három szezon alatt jóval kevesebb meccset játszott, mint Zion.

Ben Simmons, Phildalphia 76ers, 2016-tól 2017-ig

Ben Simmons nem csak a Sixerstől való távozásakor okozott fejfájást Philadelphiában, hanem az érkezésekor is. Az ötödik lábközépcsontját törte el az edzőtábor végén. Eredetileg csak pár hónap kihagyást jósoltak neki, de végül nem lépett pályára egyáltalán. Igen, ez az a szezon, amikor Embiid csak 31 meccsen játszott, úgyhogy ez a 2013-tól 2017-ig tartó időszak nem kerül be a philadelphiai dicsőség almanachba. A 2017-es draft Fultz-Tatum cseréje volt ennek az időszaknak a slusszpoénja. Simmons egy évvel később azonban meggyőzött mindenkit a képességeiről, hiszen Év Újonca lett.

Michael Porter Jr, Denver Nuggets, 2018-tól 2019-ig

Ő volt az Egyesült Államok legjobbnak tartott középiskolás kosárlabdázója, azonban gerincproblémái miatt NBA-s debütálása előtt már kétszer is megműtötték a hátát. Ezért lecsúszott a 2018-as drafton, és 14. helyen egy olyan csapat kockáztatott vele, és választotta ki, amelyben már akadt tehetség bőven. A Denver Nuggets volt az a bátor alakulat, akit nem győzött meg az a szakvélemény, amit a Los Angeles Clippers orvosa mondott róla, hogy már soha nem fog tudni pályára lépni. Bejött eddig a húzás, hiszen a 2020-21-es szezonra egy közel 20 pontos játékos lett, azonban a 2021-22-es szezon során ismét megműtötték a hátát. Most a visszatérésen dolgozik.

Ők voltak a legnevesebb NBA-újoncok, akikre várni kellett legalább egy évet. Azért, ha jobban megnézzük, a legtöbb eseteben megérte a várakozás. Bízzunk benne, hogy Chet Holmgren is az az unikornis lesz, akit látni szeretnénk.

Az NBA 2022-23-as szezonját, ugyan Chet Holmgren nélkül, de élvezhetjük majd a Sport TV-n.