„Michael Jordan bosszúja” és az NBA-játékosok horror adóbevallása • SportTV

„Michael Jordan bosszúja” és az NBA-játékosok horror adóbevallása

Szabó Máté avatar Szabó Máté 2022. 01. 15. 18:52    
Olvasási idő: 7 perc

Az Egyesült Államoknak elképesztően bonyolult adóbevallást kell készítenie a profi sportolóknak. Ráadásul az sem mindegy, az ország melyik államában ’’dolgoznak’’, és hogy az idegenbeli meccsesk során mely városokat és hányszor látogatják meg. Nem sajnáljuk őket, hiszen bőven marad azért a zsebben, de érdemes belenézni azokba az adóbevallásokba. Különösen a nyakatekert jock tax miatt, amihez még Michael Jordannek is van köze.

Nem halnak éhen, de jó sok adót fizetnek az NBA-játékosok. (Fotó: Getty Images)

Nem szegény egy NBA-játékos, az előző szezonban az átlagos NBA-fizetés 7,9 millió dollár volt, ami rekordnak számít. A 2021-22-es szezonra 8,25 millió dollárt jósoltak, azonban a statisztikába belerondított a covid, és az olcsóbb ideiglenes szerződések lehúzzák az átlagot, ami ebben a pillanatban 6,2 millió dollár körül mozog. Egész pontosan 6,184,748 USD.

A liga hat legjobban kereső játékosa, Steph Curry, John Wall, Russell Westbrook, James Harden, LeBron James és Kevin Durant fizetése van 40 millió dollár felett, és a most már aláírt hosszabbítások alapján 2022-23-ban legalább 8, 2023-24-ben legalább 12 sztár fog e fölött a határ fölött keresni. 2023-24-ben Steph Curry lehet az első kosaras, akinek az éves fizetése eléri majd az 50 millió dollárt, és jelenlegi szerződésének utolsó évében (2025-26) a garantált fizetése 59,6 millió dollár lesz.

Őrületes összegekről van szó, ez nem vitás, bár tény, hogy ezek bruttó összegek, amelyekből nagyon sok adót kell fizetni. Állítólag az adózásban nem túl jártas

NBA-újoncok minden évben kikerekedett szemmel nézik az első fizetési csekkjüket, ami mindig kb. feleakkora összeget tartalmaz, mint várták.

Mert ne felejtsük, az NCAA-ből érkező újoncok addig nem kaptak fizetést a játékukért, nem ismerik a gyakorlatban az adózásra vonatkozó szabályokat. Nem kell atomfizikusnak lenni, hogy megértsük, minél többet keres valaki, annál több adót fizet, és ezek a sztársportolók ebből a szempontból nagyon jó adóalanynak számítanak. Most pedig mindenki gondoljon arra, mikor vakarja a fejét az adóbevallásának kitöltése közben, pedig az amerikai adórendszerhez képest a NAV által elvárt feladat olyan, mint egy nyolcadikosnak a másodikos matekházi.

Mert az Egyesült Államokban egyáltalán nem mindegy, hogy mely államban dolgozol, jelen esetben sportolsz. Az USA-ban és Kanadában is létezik az országos, szövetségi jövedelemadó, ami előbbiben a jövedelem 37 százalék, utóbbiban 33 százalék, de ez a második csak a Toronto Raptors játékosaira vonatkozik. Eddig ez egyszerűnek is tűnik, és egyébként ez a legnagyobb szelet a tortából. Azonban nem állunk meg ennyinél, a következő tétel az állami adó, és itt hatalmas különbségek vannak az egyes államok között. Az Egyesült Államokban ez Kaliforniában (Golden State Warriors, Los Angeles Clippers, Los Angeles Lakers, Sacramento Kings) a legmagasabb, 13,3 százalék, viszont Texasban (Dallas Mavericks, Houston Rockets és San Antonio Spurs) és Floridában (Miami Heat és Orlando Magic) nem kell ilyen adót fizetni. Tennesseeben (Memphis Grizzlies) csak 2021-től. Mivel az egész szezonra szóló, de minimum szerződésű játékosok is jóval az amerikai átlag fölött vihetnek haza, a többsávos adózású államokban a legmagasabb adókulcs vonatkozik rájuk.

Ha ez nem volna elég, tulajdonképpen a sportolókra (és előadóművészekre) szabtak egy adótípust, amit jock taxnak hívnak, magyarul jóformán sportadó is lehet a neve. Bár összegében ez a legalacsonyabb (kb. 3 százalékra jön ki), mégis ez a legbonyolultabb: Ezt az idegenben játszott meccsekért kapott fizetés után kell fizetni. Fogalmazzunk úgy, hogy azért, mert a munkájukból kifolyólag egy másik államban keresnek pénzt pár napig a szezon során. Sőt, egyes városoknak (például Cleveland, Detroit és Philadelphia) is megvan a maguk jock tax-e, hogy ez az ügy még bonyolultabb legyen. Picit olyan, mintha Magyarországon egy Szolnokon játszó kosárlabdázó fizetne országos adót, fizetne Jász-Nagykun-Szolnok megyei adót, és például a Szedeák elleni szegedi játéknap után Csongrád-Csanád megyének, de még Szegednek is járna egy kis pénz.

Texasban és Floridában ez az adótípus sem létezik, kész szerencse, hogy hat lehetséges ellenfél van ezekben az államokban. 21 amerikai államban, Washington DC-ben és Torontóban van NBA franchise, egy játékosnak egy évben átlagosan 20 államban kell jock taxet fizetnie (Floridában, Texasban és Washington DC-ben nem kell fizetni, de az itt játszó csapatok játékosai fizetnek ilyet más államokban). A jock tax mértékét a liga sorsolása befolyásolja, az határozza meg, hogy a játékos hány napot tölt (dolgozik) az adott államban az adott évben.

Michael Jordan bosszúja

Naná, hogy van köze Michael Jordanhez és a Los Angeles Lakershez is. Hivatalosan ugyan létezett már valami hasonló a hatvanas évektől, de 1991-ben került be igazán a köztudatba, és onnantól vették komolyan. Az 1991-es NBA-döntő után (amit amúgy 4-1-re a Chicago Bulls nyert meg a Los Angeles Lakers ellen) Kalifornia állam bosszúból (lehet nem épp ezért, de így hangzik a legjobban) kitalálta, hogy komolyan megsarcolja Michael Jordant és a Bullst, és mindenáron behajtja rajtuk azt az adót, amit a Kaliforniában töltött napok alatt megkeresett fizetésből számoltak ki. Mit lép erre Illinois? Nyomtak egy igazi Michael Jordant: “Ekkor személyessé vált a történet.” Illinois is bevezette a jock tax-et, de csak azokra a sportolókra, akik olyan államok csapataiban játszanak, amelyek az Illinoisban ténykedő csapatok játékosait is adóztatják (tehát Kaliforniára).

Ezt az illinois-i adót akkor „Michael Jordan bosszújának” nevezték el.

Később szépen sorban beállt a legtöbb állam és néhány város a sorba, és elkezdték a sarcolást. Volt, aki különleges eszközökhöz nyúlt.

Az egyik legérdekesebb módon Tennessee számolt, ott 2009-től kezdve fixen 2500 dollárt kellett fizetnie egy-egy sportolónak, ha az államban – az NBA esetében Memphisben – játszó csapat keretének tagja volt, ez teljesen független volt attól, mennyi az éves bére. Viszont abban jófejek voltak, hogy 3 meccsben, 7500 dollárban maximalizálták az összeget. Ez ráadásul minden Grizzlies játékos béréből is lejött automatikusan, aki legalább három hazai meccset játszott a szezonban. Így fordulhatott elő például az, hogy Chris Johnson, aki a 2012-13-as szezonban 20 napig volt a Grizzlies játékosa, és ezalatt 3 hazai meccset játszott a csapatnál, ugyanúgy kifizette az 54.000 dolláros fizetéséből, mint az a Zach Randolph, aki 17.500.000 USD-t keresett abban az évben a grizzlyknél. Ami viszont fura, hogy NFL-játékosoknak nem kellett ilyet fizetni, és hogy nem az állam kasszájába folyt be az összeg, hanem a FedEx Forum tulajdonosai kapták, akik egyébként a Memphis Grizzlies tulajdonosai is. Marc Gasolék tehát a saját tulajuknak fizettek, ami nagyon vicces. Ennek nem is adó volt a neve, hanem díj, viszont nem kevés olyan játékos volt, aki minimum szerződése miatt ezért mínuszosan jött ki a memphisi túrából. Az NHL játékosai előbb megszabadultak már tőle, hiszen a 2012-13-as lockout alatt bekerült a kollektív szerződésbe, hogy a liga fizeti ki ezt az összeget az államnak a játékosok helyett, és bár 2014-ben hatályon kívül helyezték, az NBA csak a 2015-16-os szezon során tudott búcsút inteni a memphisi büntetésnek.

A jock taxnek úgy általában amúgy rengeteg kritikusa van, egy 2003-as tanulmány kimondta, hogy ez egy nagyon rossz adóforma, amely önkényes, rosszul célzott, és irreálisan magas terheket ró a sportolókra. Sőt, nem csak a sportolókat terheli, hanem a náluk sokkal kevesebbet kereső egyéb klubalkalmazottakat is.  

Írjuk meg az adóbevallást!

Bár a mértéke elhanyagolható a szövetségi és állami adó mellett, a jock tax teszi totálisan kaotikussá az adóbevallást, nem véletlen, hogy Kyrie Irving nem maga pötyögi be azokat egy nappal a határidó előtt. Bár lehet Irvinggel rossz példát írtunk, hiszen ő az a típus, aki még lehet, meg is próbálja ezt, de James Harden mondjuk holtbiztos, hogy nem. Nem, nem véletlenül írunk többes számot, hiszen ezeket az adóbevallásokat külön-külön kell kitölteni minden államra, nem egyetlenegy dokumentumról van szó. Komoly cégek szakosodnak arra, hogy megcsinálják a játékosok adóbevallásait, például egy egykor Németországban profiskodó ex-kosaras, John Karaffa, aki aktív pályafutása mellett már a Négy Nagy könyvvizsgáló cég egyikénél, a PricewaterhouseCoopersnél (PwC) dolgozott. Visszavonulása után meglátta a piaci rést, céget alapított, hogy sportolók és a szórakoztatóiparban tevékenykedő emberek adóbevallásait készítse el, és kiismerte ennek csínját-bínját. Ne feledjük, ezen sportolók nagy részének nem pusztán a csapattól kapott fizetés az egyetlen bevétele, lehet ezt még színezni szponzori pénzekkel, jogdíjakkal, befektetésekkel, stb… Emlékei szerint cégük rekordját egy olyan sportoló tartja, akinek 26 államban kellett leadni adóbevallást.

A nettó

Egy kis matematika alapján nézzük csak meg a liga 5 legjobban fizetett játékosának becsült valós fizetését. A jock tax átlaga a külföldi cikkek szerint kb. 3 százalékra jön ki. Nem lesz centre pontos az összeg, de egy viszonylag tiszta képet kaphatunk a bérekről:

Steph Curry fizetése 45.780.966 USD, Kaliforniában játszik, ezért kb. 53,3 százaléknyi adót fizet (37+13,3+3 százalék), így kb. 21.379.711 USD-t kap készhez.

John Wall fizetése 44.310.840 USD, Texasban (nem) játszik, ahol nincs állami adó, ezért csak kb. 40 százalék adót fizet, és így kb. 26.586.504 USD lesz a nettója. Csillaggal kell jelölnünk ezt Wall esetében . Nem találtunk rá információt, hogy egy szezon során kiültetett játékosnak kell-e jock taxet fizetnie, de mi úgy számoltunk, hogy igen.

Russell Westbrook fizetése 44.211.146 USD, és Curryhez hasonlóan Kaliforniában játszik, így ennek a 49,7 százalékát mínusz a jock tax kapja készhez, ami kb. 20.646.605 USD.

James Harden a Brooklyn Nets játékosa és 43.848.000 USD a fizetése, ő az adószempontból paradicsominak számító houstoni évek után New York Államban már fizet állami adót, 8,82 százaléknyit. Ennek eredményeképpen kb. 22.441.406 USD a nettója.

LeBron James Russell Westbrook csapattársa, így az ő 41.180.544 USD-s fizetését is jól megsarcolják, kb. 19.231.314 USD kerül a James család bankszámlájára.

És Kanada? Ott még többet buknak a kosarasok, de van kiskapu

Gondolhatnánk, hogy a Kanadában játszó kosarasok pezsgőt vehetnek azért az extra 4 százalékért, amit a 33 százalékos országos adó jelent a 37 százalékos amerikai adóval szemben. Azonban ez nem jó ötlet. Mivel egyetlenegy franchise van az Egyesült Államokon kívül, a Toronto Raptorsról külön is szót kell ejteni, amely nyilván Torontóban, Ontario tartományban van, ahol a kaliforniainál is sokkal magasabb helyi adót kell fizetni: 20,53 százaléknyit. Ezzel az 53,53 százalékkal máris megelőzik Kaliforniát (50,3), így a Raptors játékosai fizetik a legtöbb adót az NBA-ben. A klub legjobban fizetett játékosa az amerikai dollárban 33.003.936 dollárt kereső Pascal Siakam, így az ő nettója máris 15.333.629 USD-ről indul. Ha azonban valaki amerikai állampolgár, amerikai lakcímmel rendelkezik Raptors-játékosként, akkor tovább tudja bonyolítani ezt a helyzetet, állítólag még lehet is faragni valamelyest a magas kanadai adókon, ha ügyes az ember. Mondjuk az NBA esetében nehezebb, mint az NHL esetében, mert kevésbé rugalmasak a szabályok. Például a Forbes hosszasan fejtegette 2019-ben, miért nem éri meg a kaliforniai lakcímmel rendelkező Leonardnak hosszabbítani a Raptorsszal a bajnoki cím után. Természetesen az adók miatt…

Egyébként egyetlen pozitívuma biztosan volt a Raptors játékosai számára a Buborékban és Tampában, azaz Floridában töltött időszaknak a közelmúltban: A fizetési csekkeken szereplő összeg. Hiszen egy percet nem töltöttek Kanadában, és a floridai ”adóparadicsom” szerint adóztak.

Összegzés:

A cikk elején megemlítettük az átlag 6,2 millió dolláros NBA-fizetést, akkor azt is eláruljuk, hogy a különböző adónemek átlagát összeadva az jön ki, hogy 45,46 százalék adót fizetnek ezután. Azaz

a 6.184.748 bruttó összegnek 3.373.161 dollár a nettója,

ami Texasban vagy Floridában 3.710.849 USD (átlagosan 40 % adóteher) míg Kaliforniában 2.888.277 USD (átlagosan 53,3 % adóteher).

Van még valami, amit levonnak, de az már nem adó, és jó esetben megkapják végül

Így néz ki röviden az NBA-játékosokra vonatkozó adórendszer, a játékosok 24 csekken kapják meg az éves fizetésüket. Azt már csak extraként jegyezzük meg, hogy a csapatok normál esetben egy általában 10 százalékos escrowt, letétet is visszatartanak a fizetésekből, amely arra szolgál, hogy a szezon végén kiegyenlítse a kollektív szerződésben szereplő játékosfizetés/ligabevételek között meghatározott arányt. Jó esetben visszakaphatják, még jobb esetben többet is kaphatnak, de egy világjárvány ezt jelentősen befolyásolhatja…Ez azonban már egy másik történet, nem az adózásról szól.

NBA a Sport TV-n:

A héten még láthatunk kedvező időpontban NBA-meccseket bőséggel, de az igazi nagy durranás a hétfői MLK-Day lesz majd, amikor 19 órától kb. hajnali 3-ig csak NBA lesz a Sport2-n, hogy másfél órával később a Lakers-Jazz-meccset is megmutassuk.

Milwaukee Bucks – Toronto Raptors: január 16., vasárnap 0:30, Sport1 (élő)

NBA Action: január 16., vasárnap 14:30, Sport2

Alley-Oop: január 16., vasárnap 18:00, Sport1 (élő)

Detroit Pistons – Phoenix Suns: január 16., vasárnap 19:00, Sport1 (élő)

NBA 360 – körkapcsolás: január 17., hétfő 19:00, Sport2 (élő)

Atlanta Hawks – Milwaukee Bucks: január 18., kedd 00:00, Sport2 (élő)

Los Angeles Lakers – Utah Jazz: január 18., kedd 04:30, Sport2 (élő); 15:30, Sport2 (felv.)

Források: Clutchpoints, Wikipedia, Bloomberg Tax, VOX, LinkedIn

Cookie beállítások