NASA-ösztöndíj, Harvard, MIT és most az NBA történetének legnagyobb szerződése

Szabó Máté 2023. 08. 05. 18:57    
Olvasási idő: 4 perc

Jaylen Brown ezt is bezsákolta. (Fotó: Getty Images)

Jaylen Brown írta alá az NBA történetének 13. szupermax szerződését. Ez egy olyan szerződéstípus, ami arra szolgál, hogy a csapatok meg tudják tartani legjobbjaikat úgy, hogy magasabb fizetést ajánlanak neki annál, mint amit a többi csapat tudna neki adni. Ha bizonyos kritériumoknak megfelel a játékos (All-NBA csapattag, MVP vagy Év Védője), akár a fizetési plafon (salary cap) 25-35 százaléka is mehet az ő bérére annak fényében, hány éve van a ligában. Logikus tehát, hogy ahogyan haladunk előre, és ahogyan nő a fizetési sapka, úgy lesznek egyre magasabbak ezek az összegek. Úgy hozta ki a matematika, hogy Jaylen Brown köthette meg 2023 nyarán az NBA történetének 13. szupermax szerződését, amely legalább egy évig az NBA történetének legnagyobb garantált fizetésről szóló szerződése. Öt évre 304 millió dollár, azaz évi majd 61 millió zöldhasú.

Jaylen Brown egy remek játékos, nem véletlenül volt ott 2021-ben és 2023-ban is az All-Star-gálán, és nem véletlenül került be 2023-ban az All-NBA második csapatba. 2022-23-ban karrierje eddigi legjobb szezonját produkálta (26,6 pont, 6,9 lepattanó, 3,5 gólpassz, 49,1 százalékos mezőnymutató). Jaylen Brown abból a szempontból mégsem tartozik a legeslegnagyobb sztárok közé, hogy a Celticsben is csak második opció Jayson Tatum mögött. Itt kell megjegyezni, hogy Brown rekordját jövő nyáron dönti majd meg Tatum (igen, két hatalmas, szupermax szerződés is lesz Bostonban) és Giannis Antetokounmpo 334 millió dollárral, és előreláthatólag 2025-ben Luka Doncic és Joel Embiid 367 millióval, majd 2026-ban Nikola Jokic jön majd 400 millióval. Ezek csak előrejelzések, ezt senki se vegye készpénznek. Szóval Brown úgy lett fizetési rekorder, hogy a saját csapatában sem ő a legnagyobb sztár, ettől függetlenül viszont egy mérhetetlenül érdekes ember, rendkívül intelligens, és ez a cikk inkább erről, a parketten kívüli Jaylen Brownról fog szólni.

Az már árulkodó, hogy 2019-ben 22 évesen ő lett az NBA-játékosok szakszervezetének (NBPA) legfiatalabb alelnöke, bár tény, hogy Kyrie Irving is volt az NBPA alelnöke, pedig egy időben azt terjesztette, hogy lapos a föld. Nos, Brown ezt biztosan nem gondolja így, vagy ha igen, az nagyon fura lenne, hiszen ő korábban kapott ösztöndíjajánlatot a NASA-tól is, és még profi játékosként is bízik abban, hogy egyszer majd lesz még lehetősége a NASA-nak dolgozni.

Atlantában született, édesapja egy 215 centis profi ökölvívó, édesanyja professzor, és a kis Brown már kölyökként falta a könyveket (Harry Potter, Eragon és Lemony Sticket volt a kedvence), Mariettában járt középiskolába, és amellett, hogy a középiskolai sakkcsapat kapitánya volt, már akkor látszott rajta, hogy nagy kosárlabdázó lehet. Mivel a korosztálya legjobb 3-4 játékosa között volt, sorban álltak érte a nagyobbnál nagyobb kosaras egyetemek, de ő a Berkeleyben található Kaliforniai Egyetemet választotta (kapaszkodjon meg mindenki!) az oktatás színvonala miatt. Ez az a suli egyébként, ahol Freddie Prinze Jr. és Claire Forlani egymásba szeretnek a Pasik és csajokban… Az élethez való hozzáállását mi sem bizonyítja jobban annál, hogy

esszét írt arról, hogy az amerikai oktatási rendszer a sport felé tereli a fiatalokat, gyakran a szellemi fejlődésük rovására.

Tehát valójában pont magáról, mert ő pontosan az a karakter, aki mindkettőben egyformán kiemelkedő képességű, és szíve szerint más dolgokkal is foglalkozna a sporton kívül. Például az egyetemen olyan tárgyakat hallgatott, amik a mesterdiplomához kellenek, és egy sportösztöndíjasnak nem lett volna rájuk szüksége, valójában olyan kurzuson is részt vett, amihez a dékán külön engedélyére volt szükség. Egyébként egyetemistaként azt írták róla, hogy introvertált személyiség, akit a saját édesanyja is „öregembernek” nevez, mert sokkal lassabban, megfontoltabban beszél társainál.

Ettől függetlenül egy NCAA-s év után profinak állt, harmadik helyen kelt el a 2016-os drafton, és a Boston Celtics választotta ki. Előkelő helyen volt az előrejelzésekben, de állítólag több csapat is tartott attól, hogy Brown számára nem csak a kosárlabda létezik, és túl tág az érdeklődési köre. Erre rímel az is, hogy a draft előtt az egyik legismertebb NBA-szakíró, Marc J. Spears „Reneszánsz Embernek” titulálta, ő azt írja, hogy

egy NBA-s vezető azt mondta róla, túl okos a ligához.

A cikkben egyéként Spears is a kiemeli a sakkot, továbbá, hogy gitározik, hogy két hónapot gyakornokoskodott a mezőgazdasági befektetésekkel foglalkozó Base Venturesnél, ahogyan azt is, hogy 25 éves korára három nyelvet akart megtanulni, és a spanyollal kezdte, talán közrejátszott az is, hogy az FC Barcelonáért és Lionel Messiért is rajong. Szokatlan dolog, de Brown nem szerződött ügynökkel a draft előtt, és az első három szezonjában sem volt képviselője, inkább olyan személyek adtak neki tanácsot, mint például Shareef Abdur-Rahim, aki ugyanabba a középiskolába és ugyanarra az egyetemre járt, mint Brown, és akinek a habitusa a közös professzoraik szerint nagyon hasonló. 2019-ben azért mégis megállapodott Jason Glushonnal, aki a mostani nagy szerződést is segített tető alá hozni.

NBA-be kerülése óta rengeteg dolog történt, de valahol azért sorsszerű az is, hogy épp Bostonba került, a világ felsőoktatásának, így a tudományok Mekkájába. Hihetetlen talán, de NBA-játékosként ő már adott elő a Harvardon és az MIT-n, a világ talán két legnevesebb intézményében. Az MIT-vel szorosabban is együtt dolgozik. Vannak közös programjaik, amelyek a felzárkóztatást tűzték ki célul, és az oktatási, illetve anyagi egyenlőtlenségek kezelésében és szociális kérdésekben tevékenykednek. Saját alapítványa, a 7uice foundation segít nagyon sok rászoruló fiatalnak abban, hogy megfelelő oktatáshoz jussanak. Az alábbi videóban érdemes azt is megfigyelni, hogy milyen teljesen normális ingatlanban él, és nem egy olyan palotában, ahol forgathatna az MTV.

A Harvardon is feltűnt többször is:

Ahogyan természetesen a saját Alma Materében, a Barkeley-n is:

Valójában a szociális kérdések különösen fontosak számára, a Black Lives Matter mozgalomnak is aktív tagja volt. Egy korábbi GQ cikkben azt kérdezték tőle, kivel vacsorázna együtt a történelemből? A válasz: Harriett Tubman (a 19. században rabszolgaként született polgárjogi aktivista, aki hihetetlen dolgokat vitt véghez felszabadulása után. Nézzen utána mindenki! Egyébként 2024-től az ő arcképe lesz a 20 dolláros bankjegyen), Nelson Mandela, illetve Malcolm X. A negyedik személy Albert Einstein, mert rajong a tudományokért, a matematikáért és a kvantumfizikáért…

GQ:

Szereti a zenét, teát iszik kávé helyett, vegetáriánus, jógázik, meditál, és még sorolhatnánk napestig. Annak ellenére, hogy elsőre túlzónak tűnik talán ez a 304 milliós összeg neki, mint játékosnak, az biztos, hogy sok más NBA-játékosnál jobb helyre került, ez az összeg biztosan nem lesz elherdálva…

Hiszen mégiscsak az volt az első mondata a 304 milliós dolláros szerződés aláírása után, hogy a legfontosabb dolga az lesz, hogy ebből adjon vissza valamit a közösségnek. „Sportolóként hatással vagy az emberekre, és ezt a felelősséget használva a világot jobb hellyé teheted.” Reméljük, Ja Morant is odafigyelt ezekre a gondolatokra…

A Boston Celticsszel kapcsolatban egy kérdés merül fel: Ha őt és Jayson Tatumot is leköti két ilyen gigaszerződéssel a csapat, tudnak-e majd bajnokesélyes alakulatot építeni köréjük…Brown eddig egy nagydöntőt és négy keleti döntőt játszott a Celtics színeiben.