Fél-meglepetésdöntő, avagy lesz-e új világbajnoka a hokinak?

A kanadaiak az egyik megleietáscsaparral már §(nehezen) elbántak – a másik legyőzése egyedüli elsőséget jelentene a vb-örökrangsorban (Fotó: Getty Images)

A kanadaiak bármely csapattal jelennek meg egy felnőtt vagy akár korosztályos világversenye, tudnivaló, hogy a formaidőzítés nagymesterei: mindig annyit adnak ki magukból, amennyi éppen akkor az aktuális célhoz, a továbbjutáshoz vagy meccsnyeréshez kell. Ezen a tornán is csupán egyszer kaptak ki még a rigai csoportkörben a svájciaktól, amikor már lényegében végleges volt a továbbjutás a playoffba. A negyeddöntőben aztán emeltek a szinten, s egymás után háromszori vb-döntős ellenfelüket, a finneket lényegében ”agyonverték” saját közönségük előtt 4–1-re, a torna egyik meglepetéscsapatát, a letteket hátrányból fordítva verték meg, úgy, hogy csikorgott a vége, de jött a mindent megoldó utolsó perces üres kapus gól.

A másik ágon a másik meglepetéscsapat került a fináléba. A németek sorsolása nem sikerült a legjobban: első három meccsüket a tamperei csoport három kiemeltje, a svéd, a finn és az amerikai együttes ellen egyformán egy góllal vesztették el. A torna harmadánál csak azért nem voltak teljese utolsók, mert a szlovénok Rigában nagyobb különbséggel veszítettek háromszor. Ezután azonban Harold Kreis együttese rálépett a győzelem ösvényére, s azóta sem tért le onnan. Egymás után hat győzelmet aratott, a dánokat és az osztrákokat 2-2 góllal, a mieinket és a franciákat egyformán öttel verték meg. A playoffban aztán Svájc következett 3–1-gyel majd az USA elleni visszavágás (4–2). Ha valakiben nem tudatosulna, utóbbi kettő a két csoportelső volt.
Amúgy nem ez lesz a németek első legalább ezüstje.1930-ban, 93 éve, az első nem olimpiai keretek közt, három országban (Franciaország, Ausztria, Németország) rendezett önálló vb-n is eljutottak a végküzdelembe, ott azonban 6:1-re kikaptak a külön kasztot képviselő kanadaiaktól. (Akkor Kanadának védőként az volt az egyetlen meccse.) A másik ezüstöt már NSZK néven szerezték a németek, 1953-ban Svájcban, akkor körmérkőzéses döntő volt, amelyet a svédek nyertek meg százszázalékosan, 4 győzelemmel, a nyugatnémeteknek egy győzelem is elég volt az ezüsthöz, mert jobb volt a gólkülönbségük, mint a svájciaknak. A csehszlovákok a torna közben léptek vissza Klement Gottwald, akkori sportminiszter, későbbi pártfőtitkár utasítására, aki nem engedte, hogy a csapat a nyugatnémetekkel másodszor is megmérkőzzön, pedig elsőre 11:2-re elverte a későbbi ezüstérmest.
Volt még egy bravúrezüstje a németeknek, de azt nem vb-n szerezték, hanem a szocsi téli olimpián. 2018-ban a playoffban Svájcot verték meg, mint most, aztán az akkor világbajnok svédeket hosszabbításban, az elődöntőben éppen Kanadát 4–3-ra, végül a fináléban csak hosszabbításban maradtak alul (ugyancsak 4–3-ra) az akkor Olimpiai Sportolók Oroszországból ostoba nevű hazai csapattól, amely elnevezést a NOB aggatta az akkor éppen doppingügyek miatt kollektíven büntetett oroszokra. Csak az érdekesség kedvéért: három „mohikán” maradt az olimpiai ezüstös csapatból a mostani vébédöntőre: Jonas Müller (27 éves) védő, Dominik Kahun (31) és Marcel Noebels (21) a két csatár, akik a csapatkapitány-helyettesek.
A kérdés tehát „számszakilag”: Kadada 28-adszor (megelőzve ezzel a szovjet-orosz „kombinációt”) lesz vb-aranyérmes, vagy Németország 9.-ként (ha a szovjet-orosz és a csehszlovák-cseh jogfolytonosságot betartjuk) iratkozik fel a valaha volt világbajnokok listájára.

Természetesen a „csalódottak csatáját”, a lett–ametikai bronzmeccset is megmutatjuk, „anyagtorlódás” miatt felvételről – első látásra a baltiak tűnnek motiváltabbnak, ők három 7. hely után először léphetnének fel a (virtuális) dobogóra.

JÉGKORONG ELIT-VB. Sport2 18:30 Kanada–Németország döntő (kommentátor: Engyel István műsorvezető: Haraszti Ádám, szakértő: Ancsin János és Gebei Péter); Sport2 1:30 (felv.) Egyesült Államok–Lettország a 3. helyért (kommentátor: Engyel István)