Újoncmustra II. középpályások és támadók

2019. 08. 21. 08:11    
Olvasási idő: 4 perc

A Bundesliga 22 újoncát vettük szemügyre, az első részben a kapusokat és a védőket elemeztük, most pedig következzenek a középpályások és a támadók:

A Bundesliga 22 újoncát vettük szemügyre, az első részben a kapusokat és a védőket elemeztük, most pedig következzenek a középpályások és a támadók:

Belső középpályások -maradjunk a Mainznál és a Kölnnél, majd irány Paderborn

Még két név érdekes, ezek szintén a Mainz és a Köln új igazolásai: a svájci válogatott Edimilson Fernandes egy firenzei kitérő után a West Ham-et hagyta ott. Ő legtöbbször védekező középpályás, de akár nyolcasban is képes lehet pótolni az Evertonba távozó Jean Philippe Gbamint és az olasz bajnokságban azért többet mutatott cselező és előkészítőképességéből. A kölniek Bornauw után egy újabb belgát, a 25 éves genti Birger Verstraate-t is megvették. Bár ő elvieken (de nem nálunk) a fent említett Skhiri posztján játszik, inkább egy amolyan Sebastian Rudy féle stratéga; képes a második védővonalat átpasszolni és alaptvetően előrefele játszik. A hatos-nyolcas poszt egzisztenciális dilemmája élénken érint egy másik feltörekvő tehetséget, a paderborni üstököst, Sebastian Vasiliadist. A görög származású 21 éves német futballistáról bővebben  a Football Chronicle oldalon megjelenő portrémban írtam. Az Aalenben nevelkedett dinamikus hatost, támadó nyolcast és letámadó tízest is egyaránt játszani tudó játékos újoncként a másodosztályban hat gólig és tíz gólpasszig jutott, és a feljutó Paderborn egyik alapembere lett. Elképesztő agresszivitása és dinamikája miatt életveszély az átmeneti fázisokban, és a letámadásban is előszerettel használja Steffen Baumgart mester abban a Paderbornban, amelyik egypár csapatot azért meg fog majd lepni a hihetetlenül nyílt futballjukkal. Hamár nyílt foci és minden középpályás poszton való használhatóság ahhoz az ex-salzburgi Xaver Schlagernek is lenne egy két szava: a 15 millióért Wolfsburgba igazoló linzi születésű játékos már 11-szer szerepelt az osztrák válogatottban, és Hannes Wolf mellett a “sógorok” legnagyobb tehetségének tartják. Támadásban bal vagy jobboldali nyolcasként játszott a Rose féle 4-4-2 rombuszban és játékintelligenciája miatt képes a labdát nemcsak megtartani, de sokszor előrébbvinni és a nyomás alól kiforgatni is. Remek az első labdaérintése, jól fedezi a labdát és meg is tud vele indulni, valamint jó ütemben ugratja ki társait, így nemcsak, hogy nehéz presszingelni, de ritkán is adja el.  Schlager másik erőssége a letámadás és a szerelések, utóbbiból meccsenként elképesztő 4.3-at mutat be. Egyelőre a wolfsburgiak a kupameccsen még inkább Yannick Gerhardtot használták, de ha Glasner a 3-4-3-ban Maxi Arnold mellé megtalálja a másik belső középpályást Schlagerban, akkor akár még kis szerencsével a BL-be is bejuthatnak a “Farkasok”.

Támadó középpályások-szélsők – csak a PSG?

Christopher Nkunku és  Moussa Diaby a múlt szezonban még Thomas Tuchel alatt kaptak szinte percre pontosan ugyanannyi (1162 vs 1126) lehetőséget a francia bajnokságban, sőt még a meccsenkénti kapuralövéseik is szinte azonosak voltak (1.78 vs 1.84)- Idén Bosz (Leverkusen 15m és Nagelsmann (Nkunku 13m) alatt szívhatják magukba a futballtudást, és azért ilyen kvalitású trénerekkel dolgozni 20-22 évesen általában elég komoly pozitív hatással szokott lenni (lásd az első bekezdésben említetetteket) a későbbi karrierre, főleg ha támadókról van szó. Nkunku már Párizsban is sokat volt középen, Laurent Blanc alatt már 4 évvel ezelőtt bemutatkozott a nagycsapatnál, majd Emery alatt is kapott lehetőséget. 22 évesen azonban pechjére egy Mbappé-Neymar és a többi támadósztár (Draxler, di Maria) mögött nem sok jövője volt, így a Bundesligába távozott. Lipcsében elég nagy valószínűséggel ő lesz az egyik belső nyolcas Marcel Sabitzer mellett és Kevin Kampl előtt. Nagelsmannak (minő meglepetés) tetszik a hihetetlen dinamikája, a vonalak közötti remek mozgása és a támadóharmadbeli döntései is.

A Crotonét is megjárt még csak húszéves Diaby inkább echte szélső és főleg a kontráknál és a kulcspasszoknál jöhet jól a Leverkusennek: az Aachen ellen egy megindulás után remekül ugratta ki Kai Havertzet, aki nem is hibázta el a helyzetet. Felthetőleg ilyen akciókat szívesen látnának a Bayer szurkolók, de Diaby védőmunkáján még van mit javítani és Nadiem Amiri leigazolásával egyelőre inkább az utolsó húsz percekben lehet rá majd számítani. Mondjuk nem szívesen lennék az ellenfél védői helyében, amikor a #DiabyArmy beindul:

Két újoncot találunk a nyáron igencsak meggyengült hoffenheimi keretben is, egyik sem az a szokványos fajta: a 23 éves dán Robert Skov és a 26 éves Sargys Adamyan különös utat jártak be és emelkedtek hirtelen a Bundesliga szintjére. A dán fiú a Kobenhavnban tükörszélsőként iszonyatos ballábbal rendelkezik, és 29 góljának nagy részét szabadrúgásból, büntetőből vagy befele húzódás utáni lövésből szerzi. Egy éve még a Silkeborgban focizott 22 évesen és csak minden ötödik meccsen talált be, míg a Kobenhavnban összesen 34 gólt vágott 72 meccsen. Nagy kérdés, hogy mennyire lesz neki magas a Bundesliga léce, de ez Adamyan esetében még inkább igaz:

a 26 éves örmény támadó 2 idénnyel ezelőtt a német NEGYEDOSZTÁLYban focizott, majd tavaly a Jahn Regensburgban 15 góllal és 11 gólpasszal volt a másodosztály egyik legveszélyesebbje. Adamyan amolyan igazi dinamikus kontracsatár, viszont a technikáján, illetve döntéshozatalain lenne mit csiszolni, talán ez tartotta eddig az alacsonyabb osztályokban.

A másik szélre még a LASK-ból a Wolfsburgba távozó edzőjét, Oliver Glasnert, követő 25 éves Joao Victor is bekerült, akinek gyorsaságát és multifunkcionalitását (minden poszton tud játszani elől) remekül ki lehet használni. A brazil játékos fő erőssége a labda nélküli mozgás, csak ritkán vállal fel egy-egy elleni párharcokat, de így is 13 gólig és 7 gólpasszig jutott az osztrák bajnokságban, és a VfL-nél kezdőként számolnak vele.

Középcsatárok:

A dán Marcus Ingvartsen, a szerb Dejan Joveljic, és a francia Marcus Thuram…. Ez nem egy Rejtő Jenő szöveg vagy egy vicc kezdete, hanem három igencsak eltérő típusú középcsatár-újonc: az Union 23 éves dán játékosának a Nordsjaellendben elért gólkirály cím utáni belga kitérő nem sikerült a Genknél, igaz a 2018-as idény főleg egy térdsérülés miatt mehetett a kukába. Ennek ellenére Ingvarsten mozgékony középcsatár, a védekezésben sokat segít és aktív. 187 centis magassága miatt kiváló célpont a beadásoknál és a felíveléseknél, amire az Union a támadójátéka alapjait helyezi – lévén, hogy Sebastian Andersson személyében egy igazi párharcszörnyet foglalkoztatnak. Ezzel szemben a Frankfurt Jovic pótléka, Joveljic, igazi befejező csatár, és a Jovic hasonlat amúgy is ül. A kiváló elemző Lee Scott portréjában remekül megmutatja, hogy Joveljic még Jovic hasonlóan szinte csak a tizenhatoson belülről lő kapura. Ám míg Jovic sokszor visszalépett az összjátékot segíteni és a mélységet Haller vagy Rebic adta meg a Frankfurtnak, idén vélhetőleg Joveljic fog majd befutni ezekre az üres területekre. Persze Jovic szintű kitörést (17 gól) ne várjunk a 19 éves szerbtől egyelőre, ő idén inkább a cserecsatár szerepét játssza majd el, persze Jovic is így kezdte….

Marcus Thuramtől azonban többet várhatunk, hiszen a világbajnok Lilian Thuram 22 éves fia évek óta a Guingamp legjobbja. Mivel kétlábás és remek felépítésű nemcsak szélen, hanem középcsatárként is bevethető, cselezni pedig annyira tud, hogy a FootballWhispers  és a CIES is beválasztotta a tíz legjobban cselező játékos közé a múlt szezonban.

Így állna fel a két újoncválogatott

Így tehát a  Steffen – Lainer, Bornauw, Ampadu, Sinkgraven – Verstraate, Vasiliadis, Nkunku – Diaby, Adamyan, Thuram féle, mondjuk Marco Rose vezette csapat a Koubek – Mbabu, St. Juste, Skhiry, Bensebaini, Fernandes, Schlager, Victor Skov, Ingvartsen, Joveljic féle Oliver Glasner tizenegy ellen venné fel a képzeletbeli harcot.

Mindenesetre érdemes lesz rájuk figyelni a 2019\20-as Bundesliga idény során amit a Sport TV képernyőjén hétvégénként és a GERMÁNIA c. műsorban hétfő esténként lehet követni.