Népligeti aréna: A funkció van fókuszban, de a reneszánsz mesterek is ihletet adtak a tervezés során • SportTV

Népligeti aréna: A funkció van fókuszban, de a reneszánsz mesterek is ihletet adtak a tervezés során

2021. 07. 06. 11:31    
Olvasási idő: 3 perc

A Sport TV Mai helyzet című műsorának vendége volt Skardelli György, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a népligeti multifunkcionális csarnok főtervezője, aki a 2022-es férfi kézilabda Eb-re elkészülő új, multifunkcionális aréna tervezéséről és kivitelezéséről beszélt.

Az épülő aréna látványterve.

Jelenleg Magyarországon még a Papp László Aréna a legnagyobb fedett rendezvényhelyszín, a Népligetben épülő aréna közel dupla annyi néző befogadására lesz majd alkalmas. „A nézőszám 20.028 úgy, hogy a küzdőtéren nem számoltunk egyetlen nézőt sem, tehát egy nagy befogadóképességű, Európa egyik legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális csarnokáról beszélünk. Ez az egyik alapvető különbség, a másik jelentős különbség, hogy a Budapest Aréna nézőtere U-alakú, ennek a nézőtere egy zárt, bezáruló igazi aréna nézőtér. Talán azért is készült ez így, mert az apropója a 2022-es kézilabda Eb, és ez ilyen értelemben erre a sport-, arénafunkcióra fókuszált” – fogalmazott a Sport TV Mai helyzet című műsorában Skardelli György.

Kifejtette azt is, mik azok a legfőbb szempontok, amik meghatározzák a tervezést: „Alapvetően a funkcióra kell fókuszálni. Az az épület, amely önmagáért szép, az azt kell mondjam, az én szememben nem ér túl sokat. Ennek ki kell szolgálnia azokat a produkciókat, amik oda bekerülnek, és az teljesen mindegy, hogy ez sportjellegű, vagy minden egyéb más jellegű, hiszen egy multifunkcionális arénának minden egyéb más funkciót be kell tudni fogadni. Illetve ki kell szolgálni azt a több, mint 20 ezer nézőt, aki oda ellátogat. Ez az alap, enélkül ez nem tud értékes lenni. Nyilván ennek a megfogalmazása, hogy az ember ezt hogyan tudja elérni, hogy ez kifogástalanul működjön, és kiszolgálja az odalátogatókat, emellett a megformálástól tud egy-egy épület ilyen egyedi lenni.”

„Ez az épület, ugyanúgy, ahogyan a Puskás Aréna, Design & Build szerződés keretében készül, tehát a fővállalkozó, a Market Zrt. bízta meg a cégünket, a Közti Zrt-t a tervezéssel, és egyfajta szimbiózisban, együttműködésben készülnek a tervek és a kivitelezés a helyszínen. A fővállalkozóra elképesztő teher hárult, nem csak azért, mert rendkívül rövid határidőn belül kellett felépíteni ezt az épületet, hanem egy olyan járványidőszakban, amikor két hullámban csapott le az építkezésre a járvány, és bizony ilyenkor a beszállítókat, adott esetben az anyagárakat, adott esetben az élőmunka árát is befolyásolhatja egy ilyen, mondjuk azt, hogy nem várt esemény. Ezért aztán elképesztő küzdelem folyik, hogy beleférjünk abba a költségvetésbe, amit ránk róttak. Legjobb tudomásom szerint ez egy létező helyzet, valóban arra törekszik a fővállalkozó, hogy ennek meg tudjon felelni” – mondta a tervező azzal kapcsolatban, hogy az építőiparban megfigyelhető áremelkedés és az egyéb körülmények mennyire nehezítik meg azt, hogy a beleférjen a projekt a költségvetésbe. – „A fővállalkozó, aki a kezében tartja tulajdonképpen az egésznek a költségvetését, az bizony elő tud jönni olyan kérésekkel, hogy lehet, hogy amit megterveztünk egy bizonyos részmegoldásban, az jó, de próbáljuk átgondolni ezt egy másik szempontból is, ami adott esetben a határidőbe is belefér, ami szintén egy rendkívül kiélezett dolog, másrészt a költségekbe is belefér. Ez számos részterületen jelentkezik az épületnél.”

Skardelli György kifejtette, hogy felemelő, inspiráló feladat olyan csarnokot tervezni, ami évente több százezer embert szolgál ki, és a Budapest Aréna kapcsán (amit szintén ők terveztek a Puskás Aréna mellett) nagyon szép emlékei vannak. Az akkori fővállalkozó igazgatója akkor azt élete épületének nevezte. A designról is megosztott a nézőkkel egy-két érdekességet, különlegességet: „Azt hiszem, az épület külseje önmagában is megér néhány szót. Ez egy rendkívül dinamikusan formált épület, amely leköveti a benti aréna formáját, és a felületi megjelenésén pedig segítségül hívtuk Michelangelo és Leonardo azon rajzait, amik egy ilyen izomzatot mutatnak be. Azok elképesztő szép rajzok, ez a reneszánsz mestereket nagyon foglalkoztatta, és ennek egy ilyen absztrahált változata jelenik meg az épületen, sugallva a bene folyó eseményeket, legyen az sportesemény vagy koncert, ami mutatja ezt. Ez például egy érdekesség, és ezt az a fajta díszvilágítás, amit az épület magán fog viselni, remélem, hogy megfelelő módon ki tudja hangsúlyozni az esti órákban is. Ez mindenképpen olyan, ami alapvetően áthatja az épületet, összefügg annak funkciójával, tehát ez a rendkívüli feszültségekkel teli, dinamikus forma. A belsejében ezt követjük le, és az a fajta anyaghasználat, amit belsőépítész kollégáimmal, mondjuk azt, hogy kiharcoltunk, nagy küzdelmek árán tudjuk ezeket megvalósítani, az is egy olyan fajta egyediséget, egyedi térhelyzeteket hoz létre, amiért azt gondolom, hogy egy laikus is jól érzi majd magát ebben az épületben, nem csak egy szakmabeli, és felfedezi ezeket a különlegességeket benne.”

„Egy ilyen épületnek, mint a Puskás Aréna, a Budapest Aréna vagy ez az aréna olyannak kell lennie, hogy ha valaki azt meglátogatja, akár csak egyszer, mert külföldről vagy vidékről ide jön egy eseményre, az el tudja vinni magával annak a képét lenyomatként az emlékezetében. Azért, hogy ha meglátja ezt bárhol, folyóiratban, filmben, akkor pontosan tudja, hogy ez Budapesten van, volt, amikor ott volt, és megjegyezze. Ez egy nagyon fontos dolog” – árulta el Skardelli György.

Cookie beállítások