43 kamera az Eb utolsó 3 meccsén!

A sport1tv.hu-nak sikerült megszereznie a labdarúgó Európa-bajnokság két elődöntőjének és döntőjének úgynevezett kamera-elhelyezési tervét. Az alábbiakban végigvesszük, hogy melyik kamerának – illetve a mögötte álló operatőrnek / kezelőnek – mi a feladata.

Adódik a kérdés: szükség van-e 43 kamerára, ill. az átlagnéző észreveszi-e ennyi kamera jelenlétét a pálya körül? A válasz: nem feltétlenül. Ugyanakkor, ha meg akarjuk teremteni az esélyét annak, hogy minél több kérdéses szituációról legyen perdöntő visszajátszás, akkor a válasz igen!
Számunkra sajnos az ukrán-angol meccsről ismert gól-nem gól eset kapcsán ez a sok kamera jelenléte negatív emlékkel párosul, de 2012-ben ez már UEFA-előírás rangos nemzetközi versenyeken.
Lássuk tehát, sorra véve az egyes kamerákat, hogy mi a szerepük!
CAM1: ez az a kamera, mely mindig nagytotálban követi a meccset, ennek képét látjuk adásban a legtöbbször. Az optikája általában 14-20-szoros optikai zoom.
CAM2-3: közeliző kamerák, melyek a 86-101-szeres optikai zoommal, beépített optikai képstabilizátorral képesek bármely játékosról „fejközelit” adni. Feladatuk, hogy egy adott szituációban (szabálytalanságnál) az egyik az „elkövetőt” mutassa, a másik pedig az „áldozatot”. Kapura lövés esetén az egyik követi a labdát, a másik pedig marad a lövőn. Így, ha bemegy a gól, a rendezőnek abban a pillanatban van legalább egy olyan kamerája, amelyik a gólszerzőt mutatja.
CAM4: 86-101-szeres optikai zoommal felszerelt kamera. Feladata a labdás játékos mutatása, illetve, ha nem túl nagy kameraátigazítás nélkül megvan neki a labda útja, akkor annak követése.
CAM5-6: ezek a leskamerák, melyek mindig tág képet adnak, a leshelyzet megítélhetősége miatt. Ezek általában 20x-os optikai zommal felszerelt normál sebességű kamerák, ám az Eb-n ezeken is nagy, 86-101-szeres zoomoptikák dolgoznak.
CAM7-8: közeliző/kistotál Super Slow kamerák, 86-101-szeres zoomoptikákkal. Feladatuk alapesetben a játék, illetve a labda kísérése. Mint az összes kamera, ezek képe is egyenként rögzül, szükség esetén visszajátszható.

A Super Slow kamerák

Egy pillanatra álljunk meg, hogy pontosan mi is ez a Super Slow kamera? Ennek megértéséhez, kissé beljebb kell hatolni a televíziózás műszaki részleteibe. Egy normál broadcast kamera másodpercenként 25 képkockát küld ki magából, amit azután egy speciális képrögzítő berendezéssel visszajátszanak – ha szükséges. A Super Slow kamera viszont egy másodperc alatt 75 képkockát képes kiadni, amit csak egy speciális számítógépes rögzítő géppel képesek visszajátszani.
Mivel így egy másodpercről a 25 helyett 75 minta készül, jól láthatóan sokkal rövidebben lejátszódott történéseket is meg lehet mutatni, könnyebben kiderülnek a ”turpisságok”.
Ha már a nagysebességű kamerákról esik szó, itt kell megemlíteni a CAM15 és CAM 16-os kamerákat.
Ezek a kamerák, túllépve a 75 kép/sec-es mintavételezésen, akár 1000-2000-4000-10000 képkockát is képesek kiadni magukból másodpercenként. Így természetesen a pillanat még rövidebb részletét tudja a közvetítőkocsi (képünkön) visszajátszani.
Felvetődik a kérdés, hogy miért csak 2 db ilyen nagysebességű (X-Mo) kamera van egy meccsen?
A válasz kissé furcsa, mégis érthető: a labdarúgásban, mint sportágban igen kevés az olyan szituáció, amely megkövetelné az extrém nagy mintavételezést. Leegyszerűsítve, túl lassú játék – még ezen a szinten is.
Persze a íjászat, jégkorong, vívás esetében bőven előfordulhatnak olyan esetek, amikor szükséges lenne legalább egy ilyen kamera jelenléte…

CAM9-10: úgynevezett „taktikai” kamerák, melyek tág képkivágásban követik az eseményeket azért, hogy egy adott támadásnál egyszerre lehessen látni az összes játékos mozgását.
CAM11-12: Rádiós steadycam kamerák, 14-20-szoros optikákkal. Ellentétben a legtöbb kamerával, amelyek egyenként egy speciális kábellel vannak összekötve a közvetítő kocsival, ezek képe és hangja rádióhullámok segítségével jut el a kocsiba. Ezzel a kábelek nélküli szabadsággal olyan helyekre is oda tud menni az operatőr, ahova hosszú kamerakábelt maga után vonszolva nem tudna. E két kamera egy-egy mechanikus képstabilizátorra van szerelve, mely az operatőr által adott képet hivatott lágyabbá, zökkenőmentesebbé tenni. Egy ilyen komplett rendszer mozgatásához nem árt, ha az operatőr nem csak a kamerán keresztül tart kapcsolatot a sporttal…
CAM13-14: Gólvonalkamerák. Ezek képét egy ideje már sajnos minden magyar szurkoló kapásból felismeri. Ezeken operatőr nincs, szerepükből adódóan – szükségtelen.
CAM17-18: A gólvonal mögött kb. az 5 méteres vonal magasságában elhelyezett Super Slow kamerák 86-101-szeres optikai zoommal. Feladatuk azonos a már említett CAM4-7-8-as kamerákkal: a játék követése minél szűkebb képkivágásban, leginkább lassításra dolgozva.
CAM19-20: Jimmy Jib-re (egyfajta darukarra) szerelt nagylátószögű (14x) kamerák. Képük egyértelműen beazonosítható, köszönhetően az általuk nyújtott igen dinamikus, állandóan mozgásban lévő képeiknek. Szerepük itt is a játék követése. Általuk még élvezhetőbb bármilyen – akár nem sport témájú – esemény is.
CAM 21-22-42-43: A kapuk hálójára szerelt ún. csőkamerák, melyek egyszerűbb változatait kül- és beltéri biztonsági kameraként használják. Felvetődik a kérdés, hogy mi van, ha eltalálja valamelyiket egy labda? Hát, ilyenkor bizony beáldozzák az „évszázad snittjéért” az amúgy átlag ember számára igen drága kamerát.
CAM23: Túloldali, úgynevezett reverse kamera a már szokásos teleobjektívvel, mely a pálya szintjén (a CAM4-7-8 feladatához hasonlóan) olyan szögből látja a játékot, amely adott esetben az egyetlen jó lassítás alapanyaga lehet.
CAM24-25-26-27: Mint a képen is látható, ezek is „reverse” kamerák, viszont a lelátóról figyelnek. Kettő közülük csak az edzőket veszi, hogy egy gólnál akár a gólöröm, akár a „gólbánat” azonnal mutatható legyen. Ugyanis az a reakció is érdekes, ami egy bekapott gól, elvesztett kupadöntő pillanatában tör elő egy szakvezetőből.
CAM28: Fix, extra nagy látószögű kamera (beauty shot). Ennek a képére kerülnek a meccs előtti összeállítások.
CAM29: Stadionon kívül, egy 60 méteres emelődarus kocsin elhelyezett kamera. Szerepe hasonló a később említendő helikopteres kamerákhoz: szép hangulatképekkel fűszerezni a közvetítést. Ehhez persze szükség van olyan arénákra is, melyeket érdemes kívülről megmutatni…
CAM30: Pókkamera (spidercam). Az egyik legmarkánsabb, legkönnyebben felismerhető kamera, mely csak pár éve mutatkozott be leleményes osztrák és német mérnököknek köszönhetően. Az elv egyszerű: a stadion négy, magasan fekvő átlós pontjából érkező drótkötél által húzva-eresztve mozgatnak egy eszközt (kamerát). A technológia érdekessége, hogy a rendszerben nem a drótkötelek és az azokat mozgató villanymotorok a drágák, hanem mindezek számítógépes vezérlése. Nos, ezt a számítógépes irányítást oldották meg ügyes mérnökök, s gyorsan tettek is róla, hogy ha valakinek ilyen eszközre lenne szüksége, csak tőlük bérelhessen… ügyes!
CAM31-32: A pálya szélén elhelyezett Super Slow kamerák, feladatuk elsősorban a játék követése az ellenkező oldalról, de játékmegszakításoknál a 86-101-szeres zoomoptikáiknak köszönhetően akár szurkolói fejközelikkel is segíthetik a rendező munkáját.
CAM33-34-35-36-37-38: A játékoskijáróban és a meccs utáni interjúhelyszínen (Flashzone) elhelyezett kamerák.
CAM39-40: Sok magyarázat ezeknél nem szükséges, talán csak annyi, hogy minden helikopteren lévő kamera rezgésmentesítve van egy speciális giroszkóp segítségével.
CAM41: Feladata azonos a CAM4-7-8-éval, ám az is elképzelhető, hogy hasonlóan a CAM2-CAM3-hoz ő nem az elkövetőt, hanem az áldozatot mutatja alaphelyzetben.
Érdekes még megemlíteni, hogy az összes kamera képét egymástól függetlenül rögzítik (még a főkamerát is), így az, hogy egy adott szituáció „megvolt-e”, kizárólag a rajta dolgozó operatőr ügyességétől függ.
Ezt a rengeteg kamerát egyetlen videómixeren keresztül a technikai rendező vágja adásba, aki természetesen nem képes közel 50 kamera képét átlátni. Nem is kell, ugyanis ő csak a 10-12 legfontosabb kamerát használja a saját elképzelése szerint, és a főrendező az, aki néha beleszól és kéri például a 43-ast. Ekkor a technikai rendező bevágja a 43-ast, majd utána visszatér a saját alap 10-12 kamerájához. E két rendező munkáját segíti még a lassító-rendező, aki az adott szituációban rendelkezésre álló 10-20 lehetséges lassítás közül, egy második videómixeren választja elő a 3-4 legjobbat.
Hamarosan az is kiderül, hogy végül minden kamera be lesz-e vágva az elődöntők és a döntő során legalább egyszer.
Kameravadászatra fel! 🙂
(Sport TV)