Többet vissza nem Odom!
Azon kedves olvasóim, akik nincsenek tisztában a tragikomikus szó jelentésével, kérem, hogy gondoljanak Lamar Odom idei szezonjára és rögtön a helyére kerülnek a dolgok.
A Lamar Odom nem mai gyerek. Nálam ugyan fiatalabb, de nem sokkal, idén már 33 lesz. NBA-pályafutása 1999-ben kezdődött, amikor az akkor rettenetes állapotban lévő Clippers negyediknek választotta a Drafton.
Érdemes megjegyezni erről az évjáratról, hogy az első 6 választottból három játékosnak (Steve Francis, Jonathan Bender és Wally Szczerbiak) már vissza kellett vonulnia és a negyedik (Baron Davis) sorsa is kérdéses.
Nem akarok Wikipedia-szócikket csinálni a bejegyzésből, legyen elég annyi, hogy Odom elég gyorsan megelégelte Sterling csapatépítési elveit és 2003-ban elmenekült Miamiba. Aztán szűk egy évvel később visszaköltözött, de a Shaq-csere egyik ellenértékeként már a Lakers játékosaként.
Nagyjából ekkor kezdődött Odom aranykora. Sosem volt a megbízhatóság mintaképe, nagyjából minden második meccsén volt hajlandó odatenni magát, de ha megtette, a Lakers a liga legnehezebben legyőzhető csapatai közé tartozott.
Ráadásul elégedett volt azzal, hogy a kispadról beállva teszi a dolgát, nem balhézott, ha a sérülések vagy eltiltások miatt a kezdőcsapat és a cseresor között ingázott. A tény, hogy tavaly megkapta a Legjobb Hatodik Embernek járó ajándékkosarat, azt engedi sejtetni, hogy nem volt gond a teljesítményével.
Ősszel aztán borult a bili, mivel kiderült, hogy ő is bekerült volna abba a szeretetcsomagba, amit a Lakers Chris Paulért cserébe szétosztott volna a ligában. A tranzakció az ismert okok (ja, hogy igazából nincsenek ismert okok?) miatt nem jött létre, Odom viszont annyira felháborodott, hogy rárúgta az ajtót a szakvezetésre és követelte, hogy cseréljék el, de egy rendes csapathoz ám!
Ép ésszel fel nem fogható, hogy ez a csapat végül miért a Dallas lett, amely mindössze egy közepesen karcos Komár László bakelitet és némi trade exceptiont ajánlott fel ellentételezésként. Ezzel a bravúros húzással a Lakersnek egyszerre sikerült megszabadulnia egyik leghasznosabb játékosától, megerősítenie a címvédőt és felhúzni Kobe-t.
Arra, ami ezután történt, normális ember nem számíthatott. Odom vastagon élete legrosszabb szezonját futja, statisztikái még akkor is hervasztóak, ha a lecsökkent játékidő miatt 36 percre vetítjük a mutatóit.
Mi történhetett? Nem az, amitől sokan tartottak, ugyanis a hírek szerint Odomné, született Khloe Kardashian remekül érzi magát Dallasban. Lamar viszont, akit az élet egyébként nem kímélt a nagy pofonoktól, sehogy sem találja a helyét.
Az események a közelmúltban felgyorsultak, amikor a jó Lamar négy meccsre eltűnt, majd amikor visszatért, akkor ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a csapattársaktól és vett volna mindenkinek egy Rolexet, ahogy LeBron tette volna, inkább úgy döntött, hogy lenéz a fejlesztési ligába, hogy összeszedje magát és – bár ezt Odom nem ismeri el – megkérte Cubant, hogy vásárolja ki a szerződéséből.
A Mavs végül nem engedte el bohóckodni a D-League-be, Odom pedig válaszul rövid dallasi pályafutása második legjobb meccsét hozta össze. Aztán folytatódott a mélyrepülés…
Egy jó Odom aranyat érne Carlisle edző számára, hiszen a statisztikák szerint ha eljut 10 pontig, akkor a Mavs mérlege 7-1. Ehelyett most azt hallani, hogy ahelyett, hogy a játékkal foglalkozna, elkezdett inkább azon matekozni, hogy jusson vissza valahogy Los Angelesbe.
Ahogy azt kiskorunkban megtanultuk, akarni a WC-n kell, így Lamar is hiába pezseg, a fenekén kell maradnia egy ideig. A Lakersnek állítólag esze ágában sincs visszahozni Odomot. A Clippers ugyan szeretne egy újabb kört futni vele, de a jelenlegi keretből nem tudnak/akarnak senkit sem feláldozni, így nem tudnak Cuban számára megfelelő ellenértéket kínálni Odom évi 9 milliós gázsijáért.
Azonban ha így folytatja, akkor nehezen hihető, hogy a Mavs lehívja a szerződése utolsó évére vonatkozó csapatopciót. Ez azt jelenti, hogy a szezon végén oda megy, ahová csak akar.
Én Los Angelesre fogadnék.