Újabb Harry Potter kell a dívának

admin 2018. 08. 15. 10:16    
Olvasási idő: 4 perc

Az eddigi átigazolásokról szóló sorozatunkban inkább a Bundesligát felvásárló csapatokról (Dortmund, Schalke, Bayern) szóltunk. Természetesen ha vevők vannak, akkor eladók is, így most a Mainz és Frankfurt csapatairól lesz szó.  Kezdjük először a német és európai pénzcentrumban, Frankfurtban.

Forrás: instagram.com/haukrandall/

A szeszélyes díva
Az Eintracht esetében egy nagy múltú Traditionsvereinről van szó, amely egykor még BL-döntőt játszott Puskás Real Madridja ellen vagy nyert éppen Német Kupát, 1974-ben 75-ben és 81-ben, majd Détárival 1988-ban. A sokak által csak „szeszélyes dívának” hívott klub az elmúlt húsz évben rászolgált a becenévre: négyszer is kiesett, és hat másodosztályú idény után stabilizálta magát a Bundesligában. A Heribert Bruchhagen-féle unalmas, de legalább stabil évek (2003-11) után Bruno Hübner sportigazgató már több ambíciót és jó igazolást tudott felmutatni (Chandler, Haszebe, Trapp, Abraham, Oczipka stabil Bundesliga-profi 1-2 millió euróért). Alapprobléma volt, hogy a csapat elképesztő összegeket költ – évi 7-9 millió eurót, ez a SportBild szerint a liga legdrágább albérlete!! – stadionja 15 éves bérleti díjára2020-ig! Csak összehasonlításképp, az Eintrachtnak nem volt tízmillió feletti játékoseladása – Kevin Trapp a PSG-be ment 9,5-ért, a második legdrágább Détári Lajos 8,7-ért, még 1988-ban –, se igazolása, sőt mi több, tízmilliós Transfermarkt-értékű játékosa sem idén nyárig!

Rendeződő pénzügyek, Bobic és Hübner húzásai
Így talán jobban érthető, miért tudta megtartani a fiatal sztárjait (Rode, Jung, Schwegler, Kempf), illetve miért fürdött be olyan nagyhírű, ám talán addigra már leszállóágban lévő edzőlegendákkal, mint Thomas Schaaf vagy Armin Veh (főleg a második felvonás). Niko Kovac 2016 márciusában egy süllyedő hajót vett át, de aztán 15,5%-os labdabirtoklással még Tuchel Dortmundját is megverte, majd Mijat Gacinovic góljának köszönhetően az osztályozón bennmaradt a Nürnberg ellen. A következő két idényben már kezdett beérni az új menedzsment munkája: a volt alelnök/pénzügyes Axel Hellmann és a marketingvezető Oliver Frankenbach vezetése alatt 6-7 év alatt százmillióról 160 millióra nőtt az árbevétel. Ebből pedig már 29 millió maradt a saját tőke, a 3 évvel ezelőtti 5,7 millióhoz képest, és ehhez még hozzájön a vélhetőleg 15 milliót hozó Európa-liga-szereplés – már most, az ellenfelek ismerete nélkül előre elfogyott az összes jegy a csoportmeccsekre!
A pénzügyek tehát rendeződnek, a stadiont is csak-csak sikerül kifizetni, de a játékospiacon is sokat javult az Eintracht. A Stuttgartból elzavart Fredi Bobicot pedig kölcsönhadserege (Jesus Vallejo, Ante Rebic, Marius Wolf, Luka Jovic) és remek igazolásai (Omar Mascarell, Lukas Hradecky, Mijat Gacinovic, Kevin Prince Boateng, Danny da Costa mind 1,5 millió euróért vagy kevesebbért) miatt a neves 11 Freunde magazin az év menedzserévé választotta!

sikerKovac(s)
A 16–17-es szezonban húsz meccs után már a harmadik helyen álltak, ám elég volt egy példátlan sérüléshullám, némi balszerencse (Hradecky kapus 3 meccses eltiltása egy elképesztő kezezésért) és az utolsó 14 meccsükön csak 7 pont jött össze, így végül tizenegyedikek lettek. A következő idényben is ide várták őket a szakértők, Bobicék azonban ismét remekül igazoltak (Haller 9 gólt rúgott ősszel, Falette és Salcedo beépült a védelembe, Marius Wolf a szezon egyik felfedezettje lett), Kovac remekül ötvözte a veteránokat (Boateng, Hasebe, Abraham, Russ) a berobbanó fiatalokkal (Rebic, Jovic, Wolf, Gacinovic), egy Bayern elleni kupagyőzelemmel, és egy erős 3-5-2-es rendszerrel végleg letette a névjegyét – a Bayern el is vitte.

Lesz-e Hütternek csapata a rendszeréhez?
A mester távozásával, Hradecky, Boateng, Wolf és Mascarell eligazolásával, valamint az évek óta sérülésekkel bajlódó klublegenda, Alex Meier visszavonulásával új korszak kezdődött. A Kovachoz kötödő (egymást váltották a Salzburg ifiedzői posztján, összejárnak golfozni családilag) Adi Hütter személyében egy már régen a Bundesligába tartó ambiciózus edzőt szereztek meg. Hütter képes a csodákra, hiszen az SV Grödiget az osztrák másodosztályból az Európa-ligába repítette, míg a Young Boysszal 32 év után lett svájci bajnok.
A támadófutball és a kockázatos magas letámadás nagy híve a 48 éves mester, aki Kovachoz hasonlóan a gyorsaságra, agresszivitásra és a nagy sprintmennyiségre helyezi a hangsúlyt. Ideális esetben a 4-4-2-t, vagy annak a „Red Bull-os” presszinges 4-2-2-2-es változatát szeretné játszani. Ehhez „csak” a csatárok mögötti szélső-támadók hiányoznak…
Kovac 3-4-1-2-je és Hütter áhított 4-4-2-je amihez nincsenek szélsők – (forrás SportBild)

Forrás: sportbild.de

Ám mint azt a Szuperkupa-mérkőzésen is láthattuk, Hütter Frankfurtja elég messze van az ideális formációtól és formától. A Bayern elleni ötös még több is lehetett volna, ha Sandro Wagner nem hozza össze az idei szezon eddigi legjobb kabaréjelenetét. Az első 15 perc letámadása, valamint Gacinovic és Haller egy-két megmozdulása kivételével szinte minden poszton és a játék összes elemében csődöt mondott Hütter csapata: a sérülésből az utolsó pillanatban felépülő Rönnow kapus nemhogy nem tudta Hradeckyt pótolni, hanem talán még az utóbbi évek legnagyobb potyakapusát, a SPAL elleni edzőmeccsen az ellenfélnek gólpasszt adó Felix Wiedwald cserekapust is jó színben tüntette fel. A rutinos Hasebe, Abraham páros méterekkel maradt le Lewandowskiról, (Salcedónak sem ment jobban), utóbbi pedig az Otamendi-féle „szimpatikus” argentin védőiskola 1-2 alaptanítását is sikeresen bemutatta. Emellett, az elmúlt idénnyel ellentétben, nem volt értékelhető előrepasszuk, ami csak részben írható az indiszponált Torró, De Guzman védekezőközéppályás-kettős számlájára.

Forrás: sportbild.de

Építkezés nélkül nehéz bármilyen formációban sikeresnek lenni, és így Hütter hiába váltott a Bayern ereje és  a fent említett szélsőproblémái miatt a 3-4-2-1-re (sokszor 5-2-2-1 volt ez védekezésben), súlytalan volt az Eintracht. A Hütter-féle letámadás csak az elején működött, de a Bayern szélső háromszögelése és játékintelligenciája hamar felülkerekedett. Amint rájöttek, hogy a Robbentől és Müllertől félő Willems hátulmaradása, illetve De Guzman passzivitása miatt a Gacinovic, Fabián párosnak kell majd szélre is kitámadni (túloldalon ugyanez csak da Costa vs Ribéry), így egy visszalépéssel 3 v 2-es előnyt kovácsolhattak Kimmich, illetve Alaba oldalán.

Forrás: twitter.com/bundespl

Thiago remek fordításainál és Kimmich pontos beadásainál is érezhetően lemaradtak Gacinovicék, és Lewandowski köszönte szépen a két méterről történő emberfogást.

Kiesési gondok Európában?

Nagy kérdés lesz, hogy vajon a frankfurti „sasok” csatlakoznak a „német középcsapat erőn felül teljesít és kijut Európába, hogy aztán kiesési gondokkal küzdjön” című sorozathoz, amit a Köln, az Augsburg és a Mainz csapatai fémjeleztek (a Freiburg és a Hertha volt olyan „okos”, hogy már júliusban kizúgott) az utóbbi időben. Mivel a láthatólag meccshiánnyal küszködő Rönnow kapusnak Ante Rebicnek és a nyáron igazolt Nico Müllernek is idő kell a formába lendüléshez, lehet, hogy már a Freiburg ellen nehéz meccs elé néz Hütter csapata. Sajnos onnantól Bréma, Dortmund, Lipcse, Gladbach a további menetrend, és szeptember húsztól az Európa-liga is elkezdődik, így nem lepődnénk, meg ha a Frankfurt nagyon beragadna, és akár a kiesők között találnánk őket.