Irány Európa

Mészáros Ábel avatar Mészáros Ábel 2018. 08. 22. 14:07    
Olvasási idő: 7 perc

Mai bejegyzésünkben két nagy múltú, ám az elmúlt szezonban az európai kupaporondról épphogy lecsúszó együttesről lesz szó: az 1900-ban alapított, a hetvenes években ötször is Bundesliga győztes, Borussia Mönchengladbachról, valamint a 2007-es bajnoki címével szintén ötszörös győztes VfB Stuttgartról. Talán kevesen tudják, de ezek a Bundesliga negyedik és ötödik legnépszerűbb klubjai, a “csikók” 83ezer klubtaggal, míg a “svábok” hatvanezerrel büszkélkedhetnek. (A HSV- 78 ezer és a Köln százezres klubtagjának kiesésével a Bundesliga ranglista megváltozott, de az élen továbbra is a Schalke, Dortmund és Bayern trió).

Fiatal csikók, öreg lovas?

A Gladbach az elmúlt idény egyik kellemes meglepetéséből – december elején 24 ponttal holtversenyben a Schalkével a harmadikok voltak – az egyik legnagyobb csalódásává váltak, hiszen ezután 21 meccsből csak 23 pontot szereztek, így végül 52 kapott góllal (a Hamburg 53-at kapott) negatív gólkülönbséggel a kilencedik helyen zártak.

forrás: understat.com

Dieter Hecking vezetőedző képtelen volt összerakni a védelmet, pedig papíron válogatottak sora (Ginter, Vestergaard, Elvedi és Sommer kapus) állt a rendelkezésére. Ugyanez elmondható Christoph Kramerről középen, mert hiába van Denis Zakariának (21 éves) és Michael Cuisance-nak (19) is óriási jövője, egy világbajnok német válogatottól mégis elvárható, hogy összefogja a középpályát. Elől is sorakoznak a nevek: a Jogi Löw kedvenc csapatkapitány Lars Stindl-nek volt egy majd félidényes góltalansági sorozata, míg a rendkívül veszélyes és aktív Thorgan Hazard (szinte minden lövési statisztikában, és a kulcspasszokban is a top 5-ben), tíz góljának a felét büntetőből lőtte. A jó öreg Raffael pedig hiába játszott majd ezer perccel kevesebbet, mint a belga, csak egy góllal rúgott kevesebbet, és neki csak egy tizenegyesgólja volt.

Gólokat vennénk!

Így érthető, hogy nyáron a csatársort és szélen a védelmet erősítette meg a remek szemű sportigazgató Max Eberl. A Nizzából érkezett Lyon nevelés Alassane Plea 23 millióját a 16 gólban is ludas Jannik Vestergaard 25 milliós eladásából fedezte ki Eberl. A Bundesliga egyik legkevésbé innovatív edzőjénet tartott Hecking pedig a megszokott 4-4-2 helyett már 4-3-3-ról, de még háromvédős rendszerről is beszélt. Ahhoz talán nem ártani egy jobb védelem:

A Dániából érkező húszéves balbekk Andreas Poulsen pedig azt jelenti, hogy a 33 éves Oscar Wendtnek se fognak új szerződést kínálni az év végén. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Baselből érkezett svájci válogatott jobbhátvéd Michael Lang térdszalagszakadást szerzett, így a rutinos, de nem igazán jól passzoló Tony Jantschke kezdhet. A múlt szezon messze legjobb védője a még mindig csak 22 éves, de lassan 3 éve alapember Nico Elvedi vakbélműtéten esett át. A SportBild úgy tudja, hogy Hecking mester Jantschkét középre hozza, és a jobbhátvéd a 18 éves Jordan Louis Beyer lesz, ami mondjuk Leverkusen drukkereknek elég jó hír a szombaton kezdődő bajnoki nyitányon. Az egykori rendőrből lett mesteredző alatt folyamatosan inog a kispad: 62 meccsen csak másfél pontot hozott össze, jövőre lejár a szerződése, amit egyelőre  Eberlék olyan nagyon nem akarnak megújítani. Markus Weinzierl már tavasszal is komoly jelölt volt, azóta viszont már a Schalkéval is sikerült megegyezni a szerződésbontásról, így nem lennénk meglepődve, ha egy gyengébb rajt (Leverkusen otthon, Augsburg idegenben, Schalke hazai, Hertha vendégként, Frankfurt otthon, Wolfsburg és Bayern ellen idegenben) után Hecking lenne az első kirúgott edző. A fogadóirodák 13 szoros pénzt fizetnek rá, de persze csak a Wolfsburg és Bruno Labbadia után….

Wolftól Korkutig, avagy a VfB Stuttgart elképesztő tavasza

forrás: understat.com

Stuttgartban is volt edzőváltás, miután a feljutó Hannes Wolf tíz  meccs után hiába állt a Bayern mögött a második helyen várható kapott gólok tekintetében (8.58 vs 7.56), 13 ponttal. A következő tízből azonban már 17.89-cel csak a Kölnt (20.63) tudták megelőzni, és 7 szerzett ponttal tökutolsók voltak, így februártól már a korábbi Leverkusen edző, Tayfun Korkut vette át a csapat irányítását.

forrás: understat.com

Korkut on fire, Bundesliga terrified!

Ami innentől következett, az a racionalitás határain kívül értelmezhető: a korábbi állomáshelyein (Leverkusen, Kaiserslautern, Hannover) 1.17 pontos átlagot összehozó török mester, 2.21 pontot, azaz 14 meccsen HARMINCEGYET rakott le az asztalra – csak az utolsó fordulóban 4-1-re lemosott Bayern szerzett többet 34-gyel….

Korkut alatt eltűnt az ambiciózus magas letámadás, és a taktikai innovációk sem tőle jöttek, de mint kiderült egy betonbiztos védelemmel (tíz gólnál nem kapott senki kevesebbet) felálló 4-4-2-es kontracsapat majdnem az Európa Ligáig is eljuthat.

forrás: Transfermarkt

Irány Európa?

A Bayernből jól ismert Michael Reschke sportigazgató már a télen visszahozta Mario Gomezt, de mindent elmond a csapat gólínségéről, hogy a veterán támadó 8 találattal simán házi gólkirály lett, és a Stuttgart 36 góljánál csak a két kieső és a Freiburg tudott felmutatni. Reschke dél-amerikai kapcsolatai már Leverkusenben is kifizetődtek, elég ha csak a Lucio, Zé Roberto, Emerson trióra vagy a mostani Bayer sportigazgató, Reschke tanítvány Jonas Boldt által felfedezett Arturo Vidalra gondolounk. Az argentin Santiago Ascacibar már a múlt idényben a VfB középpálya metronómja lett, míg a 8.5 milliós, húszéves honfitárs Nico González kifejezetten középcsatár posztra érkezett, a Wolfsburgba 14 millióért elpasszolt Daniel Ginczek helyére. Gonzálezt sokan a felkészülési időszak nagy nyertesének tartják, főleg azért, mert kiderült, hogy a szélen is bevethető.

A stuttgarti fiatalítás jegyében jött a Gironából (Manchester Cityből kölcsönben) megismert 21 éves “Messi testőr” Pablo Maffeo, de a húszesztendős horvát balbekk Borna Sosa is szép jövő előtt áll. A volt freiburgi U21-es Európa bajnok Marc-Oliver Kempf is még csak 23 éves, az ő megszerzése (ingyen!!) vélhetőleg már készülődés a Pavard utáni időszakra – a francia világbajnokot a Bayern ugyanis csak azért nem vette meg idén, mert jövőre 35 millióért olcsóbban kivásárolhatja. Kehrer Párizsba igazolásával vélhetőleg Boateng marad Münchenben, így Pavard negyedik belső védőnek mondjuk 55 millióért eléggé felesleges tűnik, főleg annak tudatában, hogy a Bayern a 19/20-as szezonra tervezi a nagy átalakítást. A fiatalítás mellett azért rutin is jött a “svábokhoz”: a nagy visszatérő, ám rendkívül sérülékeny Daniel Didavi is Stuttgartban futotta legjobb éveit, míg a Dortmundból és Leverkusenből ismert Gonzalo Castro lassan a négyszázadik Bundesliga meccse felé közeledik.

Felállás, taktika, elvárások

Korkut 4-4-2-je vélhetőleg nem sokat változik az elmúlt idényhez képest, továbbra is mélyen fognak védekezni és a gyors kontrákra bazíroznak. A PPDA (passes per defensive action, azaz passzok per védekezési statisztikák) a presszinget méri, itt minél magasabb az érték, annál passzívabb a csapat letámadása, és minél alacsonyabb, annál intenzívebb. Nos, Wolf  alatt ezt a mutató 9.23 volt, amivel a középmezőnyben tanyáztak, míg Korkut alatt egy elképesztően passzív 14.11-gyel a liga legkevesebbet letámadó, legkisebb rizikót vállaló együttese lett a VfB. A Dárdai féle Hertha, Baum Augsburgja, vagy éppen a támadásban kreatívabb, de szintén nem sokat kockáztató Kohfeldt irányította Werder mind 10-11 közötti PPDA-t mutatott fel, és ők is elsősorban a gyors és pontos kontrákkal valamint lerohanásokkal értek el sikereket. Korkutnak tehát nincs oka változtani a taktikáján, és a korábbi munkásságából sem utal semmi a drasztikus változásokra.

Nézzük hogyan áll fel a Stuttgart az idei Bundesliga szezonban:

Ron-Robert Zieler mindenképp a tavaszi szezon egyik legjobb kapusa volt, így ő evidens. A volt liverpooli Emiliano Insua egyelőre favorit Sosával szemben, míg belül Holger Badstuber mellett valószínűleg a múlt idényben remeklő Timo Baumgartl kezdhet. A vb utáni szabadságából hamarabb visszatérő Pavardnak, remek passzjátéka miatt bérelt helye, de még Kempf is odaférhet egy sérülés esetén, így Korkut a bőség zavarával küzd. Nem hiszem, hogy a francia válogatottal ellentétben Pavard jobboldali védőt játszani, hiszen a frissen igazolt Maffeo sokkal alkalmasabb (illetve Pavard hasznosabb belül), és a veterán Andreas Beck is meg tudja ezt oldani. Gonzalo Castro játékintelligenciája és biztos passzai miatt amolyan mélységi irányító szerepkörben kezd majd, Dennis Aogo kárára. Castro mellett a “harapós” Ascacibar (11 sárgájával bronzérmes ebben a versenyszámban) vagy a szintén nem szívbajos csapatkapitány Christian Gentner juthat szóhoz. A két szélen az Augsburgból télen megszerzett villámgyors Erik Thommy élvezi a bizalmat, míg Gonzalez, Akolo, vagy a cselkirály Donis, de akár még Gentner is szóba jöhet. Elől Daniel Didavi amolyan árnyékéket játszhat Mario Gomez mögött.

Ez a csapat nemcsak elméletileg lehet harcban a 6-7. helyért, látván az Eintracht meggyengülését, főleg ha esetleg a Lipcse, Schalke, Hoffenheim, Schalke triónak sok lenne az európai kupaporond. Szerintem a Brémával és a Gladbach-hal óriási csata várható a 7. helyért, és lehet, hogy csak az utolsó fordulóban dől el ez a harc.