Így lepte meg és lépte le Törökország a világbajnokot

2019. 06. 10. 13:24    
Olvasási idő: 8 perc

Az ismét a 2002-es vébébronz sikerkovács, Senol Günes, által irányított török válogatott hatalmas meglepetésre kettő nullára legyőzte a világbajnok Franciaországot a H csoport 3. mérkőzésén, és így kilenc pontjával átvette a csoportelsőséget Didier Deschamps csapatától. Már az eredmény is óriási meglepetés, de a mérkőzés ennyire sima alakulása talán még inkabb az.  A rendkívül taktikusan és bátran futballozó házigazdák végig uralták a meccset, és még az első félidőben három vagy négygólos előnyre is tehettek volna szert.  Tették ezt úgy, hogy a százmilliót érő kezdőtizenegyük nézett szembe a csekély hétszázharmincat érő franciákéval.

“Mintha pályán se lettünk volna, hiába vagyunk világbajnokok, ha így játszunk, abból semmi pozitívumot nem tudunk hazavinni. Kaptunk egy jó nagy pofont, ki kell elemeznünk a meccset, mert pár nap múlva újabb következik”

Didier Deschamps önkritikus szavaival maximálisan egyetértek, nem mentesítve ezzel az edzőként is világbajnok francia mestert a lentebb következő kritika alól. Összességében a tompán, pontatlanul játszó, rengeteg helyezkedési, valamint egyéni (Mbappé, Giroud, Griezmann, Pogba) és technikai hibával (rossz labdaátvételek) előrukkoló franciák igazából nem is érdemeltek többet. Pogbáék összesen négy lövésig jutottak, ebből hármat blokkoltak, a harmadik egy 12 méteres Griezmann fejes volt méterekkel mellé, és hiába volt náluk irtózatos mennyiségben a labda a második félidőben – a végén több mint 31 és fél percnyi tiszta labdabirtoklás és 559 átadáskísérlet volt a nevük mellett 20 perc 16 mp és 322 török passz ellénében.  Ennek eredménye ez a szégyenteljes adat: tíz év óta először zárt úgy meccset Franciaország, hogy nem volt kaput eltaláló lövése!

Günes meglepő kezdőcsapata, Deschamps hozza a szokásosat

A franciáktól a jól megszokott 4-2-3-1/ 4-3-3 hibridet kaptuk, attól függően, hogy Blaise Matuidi és Antoine Griezmann mennyire mozognak előrefelé vagy éppen hátra. Deschamp haditerve a világbajnokság csoportmeccsei után alig változott: Giroud centerjátéka és középpályára való visszalépései nyitnak területet az örökmozgó Griezmann és az életveszélyes Mpabbé számára. Elméletben Matuidi behúzódása Digne-nek, míg Mbappé sokszori bemozgása Pavard-nak nyitná meg a széleket, míg a kontrák ellen Sissoko és a mélységből irányító Pogba védekezne Varane és Umtiti előtt.

az alapfelállás

A Besiktasnál a szezont még harmadik helyen befejező, ám már február végén kinezevett Günes, a borzasztóan teljesítő Mircea Lucescut váltotta a török kispadon. Mint ismeretes a román mester alatt 17 meccsen 1,06-os pontátlagot produkált a válogatott. Lucescu az izlandi, horvát és az ukrán válogatott mögött csak negyedik helyen végzett a vébéselejzetők I csoportjában, majd a Nemzetek Ligája B divíziójának 2. csoportjában három ponttal harmadik, azaz tökutolsó lett, a 7-7 pontos orosz és svéd csapat mögött. A Besikast 2016-ban és 17-ben is bajnoki címig vivő Trabzonspor legenda Günest már 2 éve is megkeresték, ám akkor még nem vállalta el a kapitányi posztot. Végül 15 évvel a menesztése után (a 2004-es EB-re nem jutottak ki: a lettek elleni playoff során Verpakovskis 2 góljával 3-2-re kikaptak) nevezték ki előbb februárban ideiglenesen, majd júniustól véglegesen. Az albánok és a moldávok elleni győzelem során még a két-háromcsatáros játékot favorizálta, ám Tosun sérülése, Yunus Malli és Calhanoglu védekezésbeli hiányosságai miatt át kellett szerveznie a csapatot. A védelem már márciusban kialakult Kaldirimmel balhátvédben, Ayhan és Demiral párosával középen,  míg a Lille csapatával ezüstérmes Zeki Celik az üzbégek elleni júniusi két góljával játszotta be magát végleg a kezdőbe. A labda elleni 4-1-4-1-ben a Basaksehirben focizó 31 éves Mahmut Tekdemir játszott védekező középpályást. A két ún. nyolcas, a csapattárs 23 éves Irfan Kahveci és a Besiktas szintén ugyanennyi idős játékosa, Dorukhan Toköz volt, akik labdabirtoklás során feljebb lépve egy 4-3-3-at alakítottak ki. A szélen a Düsseldorfban magát nyolcvanméteres szólogóllal észrevétető Kenan Karaman és a Romából ismert Cengiz Ünder rohamoztak és zártak vissza, míg elől a veterán vándormadár, a négy nagy török klubot és Kínát is megjáró Burak Yilmaz kezdett.

Fegyelmezett védekezés, veszélyes kontrák, steril francia foci

A meccs puhatolózás helyett egy nagy francia lehetőséggel indult: egy Varane által felívelt labdát a visszalépő Giroud fejelt le Demiral elől Sissokónak, aki előtt hatalmas terület nyílt, és egy pontos passzal Griezmannt akár ziccerbe is hozhatta volna:

Giroud lekészíti Sissokónak

Sissokonak csak Griezmannt kéne megtalálnia

A passzba belelépő Kaan Ayhan óriásit mentett.

A franciák a nem túl gyakori magas török letámadást egy-egy balról jobbra történő átforgatással próbálták átjatszani, míg a labdát megszerző hazaiak előbb a két belső védő és a kapus bevonásával Giroud ellen 3:1-ben voltak, majd Tekdemir visszavonásával igyekeztek létszámfölényt kialakítani a presszingelő Griezmann, Mbappé és Giroud ellen. Gyakran és tudatosan került ki a labda a szélekre, itt a baloldalon Mbappé alacsony intenzitású védőmunkája és Karaman visszalépései miatt Kaldirimnek sikerült ún. harmadik emberes futásokkal megindulnia. A jobboldalon a visszalépő Ünder, az előremozgó és így Umtitit lekötő Toköz nyitott területet Yilmaznak, amit, ha Celik egy picit hosszabban indít, akár jobban is kihasználhattak volna:

Celik indítása, a kék nyíl a labda beérkezését, a fekete az ideális megoldást jelzi

Kompakt török 4-1-4-1, ötlettelen, hibákkal tarkított francia foci

Az első 5-6 perc után kialakult a meccs képe, amit egy 4-1-4-1-es kompakt török védekezés, illetve annak francia oldalról történő, nem éppen optimális feltörése jellemzett.

a kompakt török blokk

Ennek az egyik oka az igencsak gyenge francia pozíciós játék volt:

A keretezett rész az optimálistól távol álló francia támadópozíciókat jelöli: 4 játékos egy vonalban, mélység meg sehol

Kilenc francia mezőnyjátékos KÉT vonalban, Griezmann a két belső védő között megjátszhatatlan

Itt Pogba befelé mozgása értelmetlen, a két belső védőhöz senki sem lép oda

Itt éppen a középső harmadban nincs senki:

Hiába akarná Umtiti megjátszani a labdát, nincs kinek, mindenki egy vonalban függőlegesen:

Mbappé már nyaral?

A szemfülesebb olvasók bizonyára észrevették Kylian Mbappé hiányát ezekről a képsorokról. Nos a francia építkezés során a  húszéves sztár rendre kihúzódótt a szélre, ezzel és Pavard-ral való váltásokkal próbálva széthúzni a török védelmet. A törökök azonban Kaldirim és Demiral belső váltásaival (Giroud-Griezmann zónája), valamint Karaman fegyelmezett visszazárásaival szépen megoldották ezt, így Mbappénak nem sok sikerélménye maradt.

szituatív 5-3-2 Karaman Mpabbéra lép vissza

Mivel a franciák építkezését teljeséggel kikapcsolták a törökök, maradt a kontrák elleni védekezés, ami korántsem egyszerű feladat, ennyi a vébé ismeretében bátran kijelenthető. Ám Günes védelme itt is remekelt, Ayhan az elején kétszer mentett, Kaldirim a 15. percben Mbappét, Tekdemi Giroud-t szerelte. A 25. perc elején a Sassuolóban játszó és a Juventus-szal is szóba hozott Merih Demiralnak pedig sikerült az, ami talán csak évente párszor szokott: kontránál egy az egyben, nagy területen levédekezni majd szerelni Kylian Mbappét.

Demiral megállítja a lendületből érkező Mbappét 1:1-ben óriási területen

Juego de Baklava, török gólok és helyzetek

A török csapat átvészelte ezt az időszakot, sőt még labdabirtoklásban is remek dolgokat mutatott. Mbappé presszingje ellen Demiral átforgatja, majd Ayhan megtalálja a visszalépő Tekdemirt, aki a baloldali félterületbe visszajövő Karamanhoz passzol, ezzel 2 presszingvonalat törnek át a törökök.

Török labdakihozatal nyomás alatt

A 29. percben pedig kiváló példát láttunk a török pozíciós játékból, amit egyes török érzelmű Twitter követőim “baklava rendszer”-nek neveztek el. Hát, ők tudják…..

Amit viszont a törökök tudtak, az a rögzített szituációk, amiből a harmincadik percben meg is szerezték a vezetést. Azt nem tudhatom, hogy Deschamps és stábja hány Düsseldorf meccset nézett idén, de gyanítom keveset, hiszen Kaan Ayhant egyedül hagyni pontrúgásnál nem kifizetődő. Talán a Bundesligás Pavard akár szólhatott is volna:

A gól után érezhetően rákapcsoltak a franciák: Pogbának sikerült átpasszolnia a középpályás presszinget, sőt Matuidi is megtalálta Mbappét a labdálva, ám a beadását blokkolták. Griezmann jobbra, Mbappé balra is középre is átmozgott, és 2-3-szor cselezni próbált, ám ebből többnyire labdavesztések is török kontrák (Karaman, 35′) jöttek.

Hiába volt ébresztő jellegű Ayhan gólja, a csapat továbbra is kicsit dekoncentráltan játszott, Sissoko, Digne is nyomás nélkül veszítették el a labdát, Varane pedig a 38. percben majdnem összehozta a másodikat:

Burak Yilmaz lövését Lloris kapus még hárította, de bő egy perccel később egy felívelésnél Varane hiába fejelte Umtitinek a labdát. Yilmaz ugyanis agresszíven letámadta, majd belelépett a passzba, sőt még Pogbát is felborította. Így 3:1-ben vihették Digne-re Toközzel, aki Ündert ugratta ki, a Roma játékosa pedig bevágta a másodikat.

A gól után a franciák továbbra is megzavarodottan, rendszerezetlenül és egyénieskedve játszottak, szinte már-már dühből:

Ilyen “isolation” játékokat Kawhi Leonardnak szoktak hívni

A hazaiak pedig akár a harmadikat is megszerezhették volna egy remek jobboldali kombináció során, ha Celik jobb beadással fejezi be az akciót:

Demiral 45. perces fejese is lehetőség volt, ezzel zárul az első félidő.

Az új francia baloldal sem hoz változást

A szünetben Deschamps változtatott: az első félidőben rendkívül passzív baloldalát (Digne, Matuid) lecserélte, és a Bayernből ismert Kingsley Coman, valamint a Realba tartó (ha az orvosi stáb is úgy akarja) Ferland Mendy beállításával támadóbbá tette azt.

a francia bal és jobboldal az első 45 percben

Coman bejövetelével és Mendy középre húzódásaival (ez Digne játékából hiányzott) a franciák jobban betöltötték a baloldali félterületet, ám a passzok ritmusa és a beindulások üteme között továbbra is hiányzott az összhang: íme NÉGY MEG NEM TÖRTÉNT PASSZ, a teljesség igénye nélkül a második játékrész első 5 percéből

A vendégek az ötvenedik percben a jobboldalon visszahúzódó Mbappé két remek kényszerítőjével, majd Coman visszagurításával először hozták igazán zavarba a törököket, ám Griezmann lövésébe sikerült belelépni Kaldirimnek. Sőt, az egyébként inkább mélyen védekező törökök az 55. percben ismét egy rövid Varane passz és a Pavard elleni agresszív presszing után újabb nagy helyzetbe kerültek: Yilmaz 11 méteres lövését Lloris bravúrral hárította, majd a szögletből Karaman 3 méterről leadott fejesénél védett ÓRIÁSIT!

Mbappé 22 és a török kontrák

Az ellentámadásokból Griezmannék csak két szögletig és egy blokkolt Giroud lövésig jutottak, míg Mbappé sokszor 2-3 törökkel szemben vesztette el a labdákat: számszerint HUSZONKETTŐT, NULLA szerzett labda mellett….

A hatvanadik perc környékén a hazaiak időlegesen képesek voltak labdát birtokolni, ám ezek többnyire Günok általi felívelésekben és a megszerzett lepattanókban merültek ki, így egyfajta defenzív labdatartásról lehetett inkább beszélni. A védekezés minőségéről sokat elmond, hogy az első 65 percben csak háromszor kellett faultolni a törököknek, bár ebben egy picit a “sípját lenyelő”, a kemény játékot mindkét félnek engedő, Skomina bíró is közreműködött. A 66. percben egy Griezmann fejesről alig-alig maradt le Giroud, míg négy perccel később Tekdemir távoli bombáját a léc alól tolta ki Lloris, megint csak nagy bravúrral. Az utolsó húsz percre beszállt még Ben Yedder  (Giroud helyett), míg a töröknél Tufan (Kahveci) Yazici (Ünder) és Ömür (Toköz) ám a bátor török kontrákon (Yilmaz a 86.percben centikkel tévedett egy remek Karaman megindulás után) és az impotens francia támadásokon kívül (Coman műesésért most nem járt büntető) semmi érdemleges nem történt.

Francia tanulság, török aranygeneráció?

A L’Equipe szokás szerint nem fogta vissza magát

Deschampsék szemszögéből már elemezük a kudarc okait: fásult, technikai és taktikai hibák sokaságát vétő csapat, amelyik ezzel a játékkal semmit sem érdemelt, és továbbra is, vébé győzelem ide vagy oda, inkább az egyéni képességekből és a kontrajátékból él. Ha ezt egy szervezetten, agresszívan és okosan futballozó ellenfél képes semlegesíteni, akkor labdabirtoklásból és hátrányból bizony hatalmas gondjai vannak Deschampséknak. Ezek vélhetően nem Andorra ellen fognak súlyosbodni….

A történelmi török siker okairól már szóltunk, a következményeiről még nem: Günesék  úgy verték meg a világbajnokot, hogy az albánok ellen gólt szerző Hakan Calhanoglu, a 26 évesen is örökifjú Oguzhan Ozyakup vagy a moldávoknak két gólt vágó Cenk Tosun nem is léptek pályára. Előbbi kettő legalább a kispadra odafért, míg az evertoni térdsérülés miatt hiányzott. A meccs embere címre azonban két jól ismert fiatal játékos pályázott: a 24 éves gelsenkircheni születésű, Schalke nevelés Kaan Ayhan egyelőre még Fortuna Düsseldorf játékosként uralta a védőharmadot, és a tőle megszokott módon a szögleteknél életveszélyes volt, mintazt a vezetőgólnál is láthattuk. Az olasz futballt követőknek sem kell bemutatni a júliusban már a 22-őt betöltő Cengiz Ündert, akinek bár a Románál nem sikerült alapemberré válnia az elmúlt 2 idényben, egypár ilyen meccsek talán sikerül a török futball újabb nagy ígérétéből (Emre Mor dobott egy lájkot az Instán erre) valami többé kinőnie magát.

Ünder egyébként a török újhullámot képviselő KIZÁRÓLAG saját nevelésű játékosokkal focizó Altinordu akadémia egyik ékköve, a szombaton padozó korábbi freiburgi Caglar Söyüncü a másik, míg a 19 éves most már a Fenerbahcét erősítő kapus Berke Özer a harmadik. Hogy miért unikum az Altinordu?  Nos, a világszinten elég magasan jegyzett török futball óriási tehetségei ugyanis semmiképpen nem egy szisztematikus rendszer eredményei, sokan közülük a német akadémiákon pallérozódtak (a múltból Nuri Sahin, az Altintop ikrek, vagy a jelenből a frankfurti Tosun, a karlsruhei Calhanoglu,), míg a többiek szinte véletlenül kerülnek be a nagyobb csapatokba. Ha egyáltalán, hiszen azzal talán nem mondunk újat, hogy a nagycsapatok inkább a nevesebb légiósokat (FIFA 2008-09 ALL STARS)  és a veteránokat (Emre Belezoglu, Gökhan Gönül Selcuk Inan, Volkan Demiral, Mehmet Topal és Arda Turan) foglalkoztatják. Az egyetlen kivétel a korábbi hatszoros bajnok, a végül 63 ponttal negyedik helyen záró Trabzonspor, ahol a szombaton is pályára lépő 22 éves Yusuf Yazici és a 19 éves Abdülkadir Ömür személyében két saját nevelésű focista szab fazont a játéknak. Őket csak percekre láthattuk, de a csodálátos Ayhan-Demiral páros mellé Söyüncü, vagy a Stuttgartból ismert 18 éves Özan Kabak személyében két további minőségi belső védője is van Günesnek. Jobbhátvédben Celik remek megoldásnak tűnik, a 29 éves Kaldirimnek a 23 éves Galatasaray balhátvéd Tasdemir a helyettese. Középen Toköz és Kahevci 23-23, míg Yazici és Ömür 22 és 19 éves és a fent említett Ozzy Ozyakup is ott van még. Védekező középpályás poszton a 25 éves Celta Vigó futballista Yokuslu, vagy a 24 éves szombaton beszálló Ozan Tufan is számításba jöhetnek. A széleken Karaman és Ünder mellé Calhanoglu inkább a labdabirtoklásban segíthet majd, Elől a Valladolidban kölcsönben játszó 22 éves Villarreal játékos Enes Ünalé lehet a jövő, de a düsseldorfi születésű Leverkusen nevelés Güven Yalcin a Besiktasban lőtt 8 gólt első felnőtt szezonjában középcsatárként.

Könnyen lehet, hogy – a franciák testközelből, mi pedig a tévén keresztül ugyan – az új török aranygeneráció első nagy győzelmét láthattuk.