Elviszi-e magával a Bayern a „házi kupáját”?
1987-ben rendezték meg először, most mégis „csak” a 20. kiírását játsszák a német Szuperkupának. A köztes időszakban (1997–2009) ugyanis a liga kiírásában megrendezett négy- vagy hatcsapatos Ligakupa pótolta a „szezonelős trófeahányt”. Abban is a Bayern volt a legjobb, meg az ededetiben is. A rekordbajnok és -kupagyőztes értelemszerűen szuperkupa-rekorder is a maga 12 részvételével, ezen belül 7 győzelmével…
Ami az alapítást illeti, egy évvel növelte „történelmi hátrányát” a német futball az angollal szemben. Míg az oda-visszavágós rendszerű országos bajnokság létrehozásban 78 év volt a hátránya (ennyivel később indult útjára a Bundesliga a Football League-nél, amelyből „kinőtt” a Premier League), azt a Community, illetve eredetileg Charity Shield és a Deutsche Superpokal esetében ez a különbség egy évvel növekedett (1987–1908= 79). Ám a két országban nagyjából azonos a két trófea megítélése, afféle szükséges rossznak, emelt szintű felkészülési találkozónak tartják közvetlenül a bajnokság indulása előtt. Trófea, amelyet nem nagy szám megnyerni, de „ciki” elveszteni.
Jelentős különbség mutatkozik viszont a német (és spanyol) Szuperkupa a másik három európai nagy futballnemzet hasonló mérkőzései közt: a „kisajátítás foka”. Ha megnézzük a rekorder „győzelmi rátáját” (szuperkupagyőzelem per megrendezett kiírások száma), a Barcelona 37.14% (13/35) és a Bayern 36.84% (7/19) utcahosszal vezet a Juventus 26.66% (8/30), a Lyon valamint a PSG 19.51% (8/41) és főként a Manchester United 13% (12/90) teljesítményével szemben. Ráadásul a bajoroknak a 7 győzelem mellett van öt vesztes meccsük is. A legutóbbi hét esztendőben minden esztendőben a müncheniek pályán voltak a szuperkupameccsen vagy bajnokként vagy duplázóként (a sorozat első évében, 2012-ben pedig a duplázó Dortmund mögötti bajnoki másodikként).
Amúgy is a Bayern–BVB párosítás uralja a sorozatot. Az első szakaszban (1987–1996) egyszer játszottak, a 2010 óta tartó periódusban viszont már hatodszor ez a trófeamérkőzés párosítása. Az eddigi hatból 3-3 alkalommal került ki győztesen mindkét együttes. Mi több, döntetlenre állnak a dortmundi stadionban, a Signal Iduna Parkban megrendezett meccsek összevetésben is, 2–2-re.
A 19 eddigi szuperkupa-összecsapás csaknem egyharmada hosszabbításba és/vagy 11-es párbajba torkollott. A Dortmund háromban volt érdekelve (két siker, egy bukás), a Bayern csupán kettőben (1-1 győzelem és vereség). Egymás ellen egyetlen csatájuk végződött tizenegyesekkel, azt tavalyelőtt ugyancsak a Signal Iduna Parkban 1–1 után hosszabbítás nélkül 5-4-re a vendég Bayern nyerte meg.
A Kicker is csemegézgetett az eddigi szuperkupák adatai, érdekességei közül. Az újság kiemeli, hetedszer fordul elő, hogy duplázás miatt nem a tárgyév bajnoka és kupagyőztese csap össze, ebből hatszor a bajorok, egyszer a dortmundiak miatt „borult” a párosítás, az egyetlen BVB-duplát követően éppen a bajnoki második Bayern nyert, 2–0-ra, ráadásul éppen Dortmundban (2012).
Ha a bajorok nyernek, Otto Rehhagel (1993, 1994), Ottmar Hitzfeld (1995, 1996), Jürgen Klopp (2013, 2014) és Carlo Ancelotti (2016, 2017) után Niko Kovac lesz az ötödik edző, aki csapatával megvédi a szuperkupát.
Minden bizonnyal fellép a szombat esti meccsen Robert Lewandowski, aki egyfelől ugye viselte mindkét csapat mezét, másrészt a részvételek számát (8) tekintve Thomas Müllerrel, a lőtt gólok számában egyedül (5 gól, ebből 4 Bayern-, egy BVB-színekben) a sorozat csúcstartója. A kupa edzőrekordere Otto Rehhagel, aki a Werderrel 5, a Kaiserslauternnel egy alkalommal küzdött meg a trófeáért. A legtöbbszörös győztes edző Rehhagel, Klopp és Jupp Heynckes (3-3), ugyanakkor Pep Guardiola a „negatív rekorder”: három alkalomból háromszor a vesztes kispadról parancsnokolt.
A győzelmek számában a játékosok közt Thomas Müller („csak” Bayern) és Mats Hummels (2 Dortmund, 3 Bayern) holtversenyben csúcstartó (5-5 siker). Ha ma kiérdemlik Niko Kovac, illetve Lucien Favre bizalmát, valamelyikük megelőzi a másikat az örök ranglistán.
Ami az indulások jogcímét illeti, 10-szer győzte le az aktuális bajnok a kupagyőztest. 8-szor nyert a bajnoki második duplázás esetén (most adott esetben így tehet a BVB a müncheniekkel), 6-szor a DFB-kupa védője verte meg a Bundesliga bajnokát.
Történeti érdekesség, hogy 1991-ben a trófea nem egymérkőzéses döntő volt, hanem megelőzte egy-egy elődöntő. Az apropó a német egyesítés volt, az ex-NDK utolsó duplázója, a Hansa Rostock mellett a DFV-kupa döntőse a Stahl Eisenhüttenstadt mérkőzött meg a Bundesliga-bajnok Kaiserslauternnel, illetve a DFB-kupavédő Werderrel. A serleget végül a brémaiak vihették haza, akik a döntőben legyőzték az FCK-t.
2011 óta a mérkőzést mindig a kupagyőztes, lletve duplázás esetéén a bajnoki második otthonában rendezik. A „hazai pálya előnye” az első öt alkalommal érvényesült, a legutóbbi 3 mecset viszont egyaránt a vendégként fellépő bajnok Bayern nyerte meg.
A szuperkupa-győzelem „kihatása” a következő bajnoki idényre nem egyértelmű. Öt győztes és 7 vesztes megnyerte a közvetlenül utána induló Bundesliga-bajnokságot. Tíz alkalommal a bajnok nem az előző szuperkupa-résztvevők közül került ki. A leggyengébben a szuperkupa-szereplők közül az Eintracht Frankfurt szerepelt, amely 1988-ban a kupadöntő vesztesként lépett el, majd a következő idényben csupán a bajnokság 16. helyén végzett.
Még egy biztatónak tűnő számadat a tengernyi szám végére: a 19 szuperkupa-meccsen összesen 61 gól esett, ezt mérkőzéseként 3.21-es átlagnak felel meg. Mindössze egy találkozó végződött gól nélkül, „szerencsére” azon nem a dortmundiak és a bajorok játszottak…
NÉMET SZUPERKUPA-MÉRKŐZÉS. Sport1 19:45 BV Borussia Dortmund–FC Bayern München (kommentáror: Méhes Gábor, műsorvezető: Takács Rita, szakértő: Kemenes Szabolcs és Mészáros Ábel)