A Bundesliga három forduló után – ezért néz ki így a top 6

2019. 09. 04. 10:25    
Olvasási idő: 4 perc

Egyelőre meglepően fest a Bundesliga-tabella teteje, a Bayern és a Dortmund is csak üldöző, közben meg a Gulácsi Péterrel és Willi Orbannal felálló RB Leipzig hibátlanul száguld.

Élen a Lipcse

Három izgalmas forduló után kisebb meglepetésre, az egyedüli kilencpontos RB Leipzig vezeti a tabellát. Julian Nagelsmann csapata az Union elleni erődemonstráció után (ez a Dortmund-verés után picit azért felértékelődött) a Frankfurttal nehezen bírt el, de Poulsen és Werner góljával 2-1 nyert.

A péntek esti Marco Rose és a Gladbach elleni presszingpárharcból viszont Timo Wernernek (és Gulácsi Péter Alassane Plea elleni 32. perces védésének) köszönhetően győztesen került ki.  A minden meccsre külön tervvel készülő Nagelsmannt ismerve nem volt annyira meglepő a négyvédős “rangnicki” focihoz való visszatérés két dolog miatt:

1. Rose alatt a Gladbach szinte mindig 4-4-2-es rombuszt játszik, ami ellen 4-2-2-2-es tagozódással folyamatos létszámfölényt lehet kialalakítani:

a tervezett lipcsei létszámfölény a Gladbach rombusza ellen

2. A Demme, Nkunku, Sabitzer trió nehezen bírt a Frankfurt középpályás és csatárpresszingjével. Így Nagelsmann az RB védjegyévé vált 4-2-2-2-ben a presszingben erősebb Laimert és a dinamikusabb megoldásokra képes Kamplt tette duplahatosba, míg eggyel fentebb a kreatív Forsberg (Poulsen után most Wernernek adott mesteri gólpasszt) mellett a három gólpasszával villámrajtot vevő és szinte két posztot (nyolcas és jobbszélső) bejátszó Sabitzer mellé.

Az más kérdés, hogy Rose köszönte szépen, és lemásolta a 4-2-2-2-es felállást, az atletikus csatársor mögötti Thuram, Johnson, Zakaria, Neuhaus négyessel szépen kontrollálta a lipcsei építkezést.

4-2-2-2 a Lipcsénél

Az őrületes iramból következő sok eladott labda utáni átmenetekből és a főleg bal oldali labdakihozatalokból az elején inkább a Gladbach jött ki jobban, ám gyenge helyzetkihasználása (lásd a Gladbach részt) megbosszulta magát. Ezután a Niko Kovac-főiskolára végül felvételt nem nyerő (visszavonták az ösztöndíját?) Timo Werner megmutatta, hogy gólyaként a Nagelsmann-egyetemen (repülőegyetemnek nem merném nevezni ezt az RB által finanszírozott felsőoktatási intézményt) eltöltött pár hetes gyorstalpaló után is rettegésbe lehet kergetni a Bundesligát. A Lipcse gólkülönbségben a Bayern mögé szorul ugyan, de földöntúli minőségű helyzeteket dolgoz ki. Az alábbi tweet magyarázata: meccsenkénti 14 lövésből az ÁTLAGOS HELYZETÜK 24%-os, ami nagyjából egy 7 méteres kapura lövésnek felel meg. Csak összehasonlításképpen a tavalyi leghatékonyabb támadóegységgel rendelkező PSG 15.7%-os átlaghelyzeteket dolgozott ki.

Persze egyelőre kicsi és nem reprezentatív mintáról van szó, de a válogatott szünet utáni hazai meccs az idény első szuperrangadója lesz, hiszen a Bayern München vár a csapatra.

Üldözőszerepben a Bayern

Az üldözők legjobbikává a hétpontos Bayern avanzsált: a Hertha elleni döntetlent, ha nem is ragyogó játékkal, de könnyen szerzett és szemet gyönyörködtető gólokkal feledtette. Kovac a Coutinho, Perisic, Cuisance trióból a brazilt és a horvátot a kezdőbe tette, előbbit alig-alig lehetett észrevenni, utóbbi szokás szerint érkezett a beadásokra. A sokat szapult “ha nincs más, akkor lőjük be középre” stratégia a Mainz elleni meccs első félidejében 13-ból egyszer sem volt sikeres, hogy aztán a következő 15-ből hatszor sikerüljön, NÉGY GÓLT eredményezve….

(a Bayern beadásai – sárgával a gólpasszok, pirossal a rossz beadások, kékkel a helyzetet eredményező kísérletet – forrás Stats Zone)

Kérdés, hogy a 6-1-es siker mennyire az első 25 percet jól kezdő Mainz vagy a fenti beadásparádé mellé még egy Alaba-szabadrúgásgólt is összehozó Bayern érdeme. A Lipcse elleni rangadó után okosabbak leszünk.

Már elszállt a Dortmund? Peches Wolfsburg és Leverkusen

A szintén 2 győzelemmel és döntetlennel indító VfL Wolfsburg egy hihetetlen 94. perces Felix Klaus kihagyott helyzetre volt a tökéletes starttól.

Oliver Glasner csapata viszont súlyos áldozatot hozott a veretlen rajtért: a 15 milliós nyári igazolás, Xaver Schlager egy ártatlan szituációban bokatörést szenvedett, és majd csak a tavasszal léphet pályára. De ez még semmi: a múlt idény végén is megsérülő kezdőkapusnak, Koen Casteelsnak  most az alsó lábszárcsontjában találtak hajszáltörést, így ő is hetekre kidől. Glasner szerencséjére a LASK-ból magával hozott Pavao Pervan remek alternatívát nyújt, így a nem olyan nehéznek ígérkező Düsseldorf, Hoffenheim (hazai), Mainz, Union (hazai) programot kibírhatják ugyanitt, és majd csak a következő válogatott szünet után játszanak rangadót a Lipcsével.

A dobogóról lecsúszó Leverkusen Hoffenheim elleni gól nélküli döntetlenje két elképesztő adatot eredményezett: a 19-0-s szögletfölényénél csak a húsz lövésből KÉT kaput eltaláló balszerencsésebb, pedig Peter Bosz szerint ez volt a legjobb meccsük az idényben.

Az első két mérkőzésén fordítani tudó Dortmund pedig Berlinben is hátrányba került, ám végül 1-3-mal távozott az Union otthonából, amely így az első Bundesliga-győzelmét ünnepelhette. Ígéretes helyzeteket hozó első játékrész után a 45-78. perc közöt 69%-os dortmundi labdabirtoklási fölény KÉT kapura lövést és HÉT Union-kísérletet, benne két gólt hozott, így a Borussia igazából megérdemelten távozott pont nélkül a Stadion an der Alten Förstereiból.

Az Augsburg és a Köln elleni fordítás, ahogy ezt a kiváló BVB-szakértő Lars Pollmann megfogalmazta, inkább amolyan ignorált figyelmeztető jel volt, mintsem a “csapat mentális ereje” és “Favre remek meccsbe nyúlásai”, ahogy azt sokan gondolták. Axel Witsel nélkül, illetve Thomas Delaney fejsérülése után a Dahoud, Weigl középpálya sem előrefelé nem tudott elég kreatív lenni, a kontrák elleni védekezés pedig amúgy sem az erőssége. Manuel Akanjinak elvileg az lenne, ám a tavasszal (talán a makacs csípősérülése miatt nem 100%-os állapotú) is visszaeső svájci elképesztő hibát vétett a második berlini gólnál, és sem ő, sem Paco Alcácer nem nézett ki jól a berlini szögletekből szerzett góloknál. A pontrúgásokat szinte megvető Lucien Favre-nak már a tavasszal is jelentős gondjai voltak ezen a téren (3 őszi után KILENC gólt szedtek be – nem számolva a büntetőket), és hiába jött Mats Hummels, aki mellesleg 19 fejpárbajt nyert már meg az idén (Anthony Modeste hússzal vezeti a ligát), a probléma inkább súlyosbodott. A BVB – nincs jobb szava rá Marco Reusnak sem –  “hülyén játszott”, és jelenlegi formájában egyelőre messze van a bajnoki címtől, amire a Lipcse és a Bayern a legesélyesebb.

A Borussia inkább a régi ismerős Peter Bosz által vezetett Leverkusennel lehet egy szinten, ha egyáltalán: A B04 az elmúlt húsz meccsén a Dortmundnál eggyel több pontot szerzett (várható pontokban öttel jobb a Bayer), és a negyedik forduló egyik sztármeccsén pont a Westfalenstadionban találkoznak….

A hatodik Freiburg hívei – két, a hajrában szerzett és/vagy bebiztosított győzelem után – most egy remek Ellyes Skhiri-szóló miatt búslakodhatnak: a tunéziai gólja az jelentette, hogy az Effzeh 23 év után nyert először a Breisgauban. A hazaiak egyelőre a remek starttal és egy Vincenzo Grifo –hazatéréssel vigasztalódhatnak, ami intő jel lehet Sallai Roland számára. A magyar szélső ugyanis eddig csak 6 percet kapott a bajnokságban, és Grifót már tavaly is a pótlására hozták. Christian Streich az idén kétszer is 3-4-2-1-ben kezdett, amiben Nils Petersen mögött Luca Waldschmidt és Brandon Borello játszott, míg a szélen Borello és a 18-szoros koreai válogatott Kwon (5.5 millióért a Dijonból) is egyelőre előtte van a rangsorban.

A második részben a 7. helyért küzdőkkel, a középmezőnnyel és az alsóházzal foglalkozunk.

Cookie beállítások