A pincéből a földszintre tart az Augsburg

2019. 11. 23. 07:51    
Olvasási idő: 4 perc

Biztos, hogy nem fut békés szezont az Augsburg, uyanakkor amit kellett, átalakítottak a csapatnál, akit kellett, megszereztek, így messze nem utópia a bentmaradás.

Folytatva az előző heti áttekintőnket, lépjünk feljebb a tabellán és nézzük mi újság a kiesés ellen küzdő Augsburg, Werder és a Düsseldorf háza táján! Bár csak egy pont választja el a három csapatot, eléggé eltérő a statisztika.

Augsburg

Az SC Verl elleni korai kupakiesés és a dortmundi 1-5 után úgy nézett ki, Martin Schmidt lesz az első menesztett edző, de az “autószerelő” végül egész gyorsan összerakta a csapatát. Feladta a 4-2-3-1-et, és 4-4-2-es hadrendben együttesével szépen elkapta az Eintrachtot szeptember közepén, igaz, a labdát tisztán nagyjából 15 percig birtokolták, Niederlechner pedig talán élete gólját lőtte. Bár utána a Leverkusen (itt 8 lövésig jutottak) és a Gladbach ellen (ennek kb 13 perc után vége volt) két csúnya vereség jött, ezt a Bayern és a Wolfsburg elleni bravúrdöntetlen korrigálta. A “Függerstadtiak” legutóbbi 2 meccse a szerencse szempontjából eléggé szélsőségesen alakult, a Paderbornt egy remek első félidőnek, Richter és Philipp Max kontráinak, valamint egy Tomas Koubek által kivédett büntetőnek köszönhetően legyőzték, de a tizedik fordulóban a Schalke 0.6 XG-ből lőtt hármat az ő két góljuk ellenében.

Taktikai és személyi változtatások

Taktikailag Schmidt 4-4-2-es dupla hatosos felállása főleg azért működik jobban, mert az eredetileg elképzelt, de már az első fordulóban csődött mondó védelmet újratervezték. Mint ismeretes, Gouweleeuw sérülése miatt Suchy-Rieder, sőt, Reece Oxford vagy Rani Khedira is kénytelen volt belső védőt játszani – Hinteregger és Jonny Schmid személyében két alapember távozott, míg a magyar U21-es válogatott ellen is játszó Kevin Danso kölcsönbe ment a Southamptonhoz. A kísérlet annyira borzasztó volt, hogy Stefan Reuter sportigazgató rögtön “hármat cserélt”: a leverkusen Tin Jedvaj és a wolfsburgi Felix Udoukhai személyében két labdabiztos és magasan képzett belső védőnek ígért játéklehetőséget. A 35 éves Stephan Lichtsteiner Bundesligába való beilleszkedése az elején nem ment túl jól (a Gladbach elleni első félidő után Schmidt kegyelemből cserélte le, annyira hiábavaló volt a küzdelme Marcus Thuram ellen), de például a Bayern elleni egyenlítő góljánál úgy 165 métert sprintelt vissza megállítani Goretzkát, majd felért a támadással és ő passzolt tovább Sergio Cordóvának! A nyáron nagyon elvágyódó Philipp Max – Manuel Baumhoz erősen kötődött, hiszen ő volt a matektanára a középiskolában! – mostanság kezd magára találni. Az XA mutatói az idén (0.17) picivel  a 0.24-es karrierátlag alatt maradnak, és talán nem csupán a kizárólagos balhátvédben való játék az oka annak, hogy valószínűleg nem jön össze a 2 szezonnal ezelőtti 12-13 gólpassza. Az más kérdés, hogy Manuel Baum hosszúindításos-sok beadásos focija szinte direkt rá volt szabva, több gigaklub is el akarta vinni, de ez a hajó egyelőre elúszni látszik, mint ahogy a válogatottság is (Hector, Halstenberg, Schulz is előtte van).

posztok szerinti nyári kezdő

az új 4-4-2 az átalakított védelemmel

Az újratervezett védelemnél is fontosabb az, hogy a sokoldalú Khedira mellett végre nem Jan Moravek vagy a még mindig “csak” tehetséges Reece Oxford (16 évesen mutatkozott be a West Hamben, négy éve) játszik, hanem a Bundesliga egyik legalulértékeltebb, sokak számára legunszimpatikusabb játékosa, Daniel Baier. Az, hogy a 35. életévét májusban betöltő Baier még mindig talán az FCA legfontosabb játékosa, nem a legjobb jel Reuterékra nézve. (Még akkor sem, ha Carlos Gruezóval némileg igyekeztek orvosolni a posztot, ő viszont inkább amolyan labdaelosztogató hatos, ráadásul szeptember eleje óta harcképtelen.) Hiába játszott 2350-3000 percet az utóbbi szezonokban, az idén sajnos őt is utolértek a korral járó sérülések. A pálya minden pontját bejátszó, hatos-nyolcas hibrid, Baier munkabírása, presszingintenzitása hosszú labdái és játékintelligenciája nagyon hiányzott, a nélküle lejátszott 5 meccsen (szeptember 1. és október 26. között) förtelmes, majdnem 20-as PPDA-t (presszinget mérő mutató) hoztak össze és – 3.99 XG gólkülönbséget mutattak fel, míg mióta Baier visszatért a PPDA 12.83, az XG különbség, 3 meccses mintából, +0.87, meccsenként. Ezzel amúgy a -1 és +1 között ingázó Freiburg Schalke, Hoffenheim, Wolfsburg, Werder ötösfogattal lennének versenyben az idei El-helyekért, míg az előző idényben 5-6. Wolfsburg, Gladbach duó hasonlót (0.3-1.3 között) tudott felmutatni.

Baier hőtérképe: forrás Instat

Az első négyesből a főleg a szezon elején (3 forduló, 3 gól) villogó Ruben Vargas mellett mindenképp kiemelendő Marco Richter, akire sokan a nyári U21-es Eb alatt figyeltek fel. A Bayern-nevelés játékát talán Mario Götze futballjához lehet hasonlítani, nem csupán a Memmingen (Götze szülővárosa) és Friedberg (Richter) közti 85 km miatt. Richter hiperintelligens, jól cselez, remekül készít elő (5 kulcspassz az elmúlt 2 meccsén) és igazi “utcai” futballista. 1.57 kaput eltaláló lövésénél pedig csak négyen (Lewandowski, Rashica, Werner, Gnabry) mutattak többet az idén.

A Dortmund ellen még kezdő, a nyáron majdnem a Werderbe igazoló Michael Gregoritsch (12 milliót nem tudtak érte fizetni) annyira kiszorult, hogy miután egy interjúban a távozásáról beszélt, a klub a hétvégi Hertha-meccstől eltiltotta, így talán ő is a tavaly elzavart Caiuby sorsára juthat.  Viszont pozitívum, hogy végre összeállt a roppant erős Alfred Finnbogason, Florian Niederlechner csatárduó. A roppant kellemetlen (gyors, erőszakos, jó befejezőcsatár) Niederlechner gólokban (4) XG-ben (4.6) “rendes” és várható gólpasszokban (2 és 2.6) is vezeti a csapatát, sokszor afféle egyszemélyes csatársorként funkcionálva. Az izlandi pedig Baierhez hasonlóan azokhoz tartozik, akik talán csak a hardcore futballismerők által kapják meg a kellő tiszteletet, pedig 288 meccsen 150-szer talált be karrierje során. Sőt, középcsatárként 184 meccsen 111 gólt lőni elég jelentős teljesítmény, és vélhetően kevesen akadnak, akik az izlandi, a svéd és a holland (itt 24 és 29) bajnokság után a Bundesligában is többször tíz gól fölött teljesítettek. A spanyol (és a görög??) bajnokság mellett talán csak a sérülésekkel nem bír el a roppant szimpatikus és intelligens izladi. Nézzünk meg egy jelenetet a 11. fordulóból!

egy Koubek-előreívelést úgy veszi le Finnbogason, ahogy azt talán csak a legnagyobbak

finom levétel után csel

a lövés ugyan mellé

A kilencven percre vetített XG tekintében Finnbogason hatodik, míg Niederlechechner a 15. Ketten együtt (!) majdnem hozzák Lewandowski földöntúli számait, de látható, hogy például a gladbachi Pléa, Thuram duó elég hasonló mutatókat produkál! Két ilyen kvalitású támadóval az Augsburg kiegyenesedhet, bár Finnbogason sérülékenysége miatt erre azért csak óvatosan fogadnék. (Olyannyira, hogy a cikk megírásánák kezdete és leadása között az is kiderült, hogy az izlandi válogatottban összeszedett vállsérülése miatt csak januárban játszhat újra!)

A Bundesliga legjobb támadóinak statjai: Forrás FBREF.com

Csapatszinten az alap statok tekintetében nincs túl sok változás, a tavalyi meccsenkénti 1.2 XG-hez képest 1.245-tel  támadásban elhanyagolható és az 1.61-es kapott XG-t is emelkedett 1.67-re, így ez sem komoly tényező. Jó hír viszont, hogy a Hoffenheimen kívül a következő 4 ellenfél a kiesőjelöltek közül (Hertha, Köln, Mainz, Düsseldorf) kerül ki, míg az őszi idényt Lipcsében zárják. Kíváncsi leszek, hogy Martin Schmidt csapata ismét bent tud-e maradni, (erre, elnézve a Paderborn, Mainz, Köln triót, minden – pontosabban 77% – esély megvan) vagy akár még valami jobb is kisülhet belőle.

Cookie beállítások