2022-es kézi Eb: Szegeden már átadták az új csarnok munkaterületét

2019. 11. 22. 10:55    
Olvasási idő: 3 perc

A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság kormánybiztosa, Bardóczy Gábor a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt az Eb-re (is) épülő szegedi és tatabányai csarnokról, a felújítandó debreceni Főnix Csarnokról és arról, hogy Veszprémben miért lett volna túl drága a jelenlegi csarnok átalakítása. A munka már zajlik, 2021 novemberéig készülnek majd el a létesítmények.

A szegedi csarnok látványterve. (Forrás: MKSZ)

 Szeged:

„Szegeden csütörtökön megtörtént a munkaterület átadása, jóváhagyásra került az a terv, amit szerettünk volna megvalósítani. Úgyhogy egy 8300 férőhelyes aréna fog megépülni úgy, hogy magában az arénában is a mobillelátós alsó karéj részt be lehet tolni, és ott is kétpályás edzőlehetőséget lehet biztosítani a fiataloknak. Mellette épül hozzá egy kétpályás edzőcsarnok, ami önállóan is tud működni. Illetve a kézilabdautánpótlásra is gondolva egy akadémiai, kollégiumi részleg is lesz, ahol több, mint 30 gyereket tudunk majd elszállásolni bentlakásos kollégiumban. Úgyhogy minden körülmény és lehetőség adott lesz, hogy a továbbiakban is sikeres munkát tudjanak Szegeden végezni” – nyilatkozta a beruházásról Bardóczy Gábor kormánybiztos a Sport TV Mai helyzet című műsorában. Úgy véli, az új csarnok méltó lesz a MOL-Pick Szegedhez. Szerinte az Újszegedi Sportcsarnok is üzemel majd tovább, ameddig lehet.

„Majd amikor lezárul a munka, és átadásra kerül a létesítmény, akkor látjuk majd a tényleges költségeket. De a kormányhatározat, ami megjelent a napokban, az egy nettó 27,5 milliárdos keretösszeget enged tartalékkeret nélkül a kivitelezés megvalósítására. Ebbe mindennek bele kell férnie – mondta a kormánybiztos. – A tervek szerint 2021 novemberére átadásra kerül a teljes objektum, benne a munkacsarnokkal és a kollégiumi résszel, mellette a kiszolgáló-helyiségekkel, 100 fős konferenciateremmel, rehabilitációs részlegekkel, úgyhogy ennek egyben egységesen el kell készülnie. Az Eb-szervezésnél számítunk is az edzőcsarnok megépítésére, hiszen ott tudnak majd készülni a csapatok a mérkőzésekre.”

Debrecen:

Elkészültek az előzetes tervek a Főnix Csarnok felújításával kapcsolatban. Bardóczy elmondta, mik a legfontosabb feladatok: „Számomra a legfontosabb a sporttechnológiai változás. Mindenképpen talajcserére, parkettacserére van szükség, a mai kornak megfelelő borítást kell, hogy kapjon az aréna. Mellette az eredményjelzőket kell frissíteni, hiszen afölött is elment az idő. Az elektromosságot kell javítani és felturbózni, hiszen azért a mostani technikák már teljesen máshogy működnek, mint ahogy korábban volt. Vannak olyan plusz előírások és változások az újrahasznosítható energiától kezdve, az EHF menet közben jött előírásain át, amiknek meg kell felelni, és azokat változtatni szükséges” – árulta el. Reményei szerint 2 milliárd forint körüli összegből meg lehet oldani a Főnix Csarnok felújítását, a Hódos csarnokot társaságiadó-fejlesztésekből újítják fel, így Debrecenben is lesz munkacsarnok.

Veszprém:

A kormánybiztos megerősítette, hogy Veszprém biztosan nem lesz Eb-helyszín, mert a Veszprém Aréna felújítása túl drága lett volna. Azt is elmondta, ennek mi lett volna az oka: „Nem szabad összehasonlítani a két helyszínt. Debrecenben nincs nézőszám-bővítés, ott a meglévő aréna szerkezetén belül kell felújításokat csinálni. (…) Veszprém esetében viszont létszámbővítés is tervbe volt véve, és arra hatalmazott fel minket a kormány, hogy vizsgáljuk meg, hogy ez gazdaságosan megvalósítható-e. Sajnos olyan számok jöttek ki, amelyek alapján meg kellett állapítanunk, hogy ebben a formában nem. Gyakorlatilag le kellett volna szedni a tetejét az egész veszprémi arénának, és felfelé bővíteni egy újabb karéjjal, hogy a kívánt 8 ezer párszáz férőhelyet el lehessen érni.”

Tatabánya:

Póthelyszínként szerepel az Eb kapcsán, és egy hatezres vadonatúj aréna fog megvalósulni. A tervek szerint 2021 novemberére ezt is átadják. „A mostani strand területén, az ottani sportkomplexumokhoz illeszkedve kerül kialakításra. Szintén tartalmaz konferenciatermet és egy 20 pástos vívótermet is a tatabányaiak kérésére. Bízunk benne, hogy az új csarnok nem csak a kézilabdásoknak, hanem a vívóknak, cselgáncsozóknak, ökölvívóknak, birkózóknak is egy tökéletes otthon lehet, emellett mindenféle kulturális eseményekre, koncerteket, rendezvényeket lehet rendezni.”

Minden létesítményre igaz, hogy multifunkcionális, és a kivitelezők szerződésekben vállalták, hogy 2021 novemberéig mindegyik elkészül, és a szükséges előírásoknak megfelelnek majd.

A nem Eb-hez kapcsolódó fejlesztésekről is ejtett pár szót a kormánybiztos: a Magyar Kézilabda Szövetség országszerte több, mint 120 létesítményt újított fel az elmúlt 4 évben, és azt tervezi, hogy ezt a számot tovább növeli és további forrásokat biztosít kisebb településeken lévő létesítmények felújítására. Mellette a kormány támogatásának köszönhetően hamarosan 17 új kézilabdapályaszabvány méretű tornaterem épül az ország különböző helyein, a TAO-támogatásoknak köszönhetően pedig közel 30 új sportcsarnok épült az országban.

Cookie beállítások