Az élet is megverte, az ellenfelek is, ma már ő a világverő – Peter Wright-portré

2020. 01. 02. 11:48    
Olvasási idő: 4 perc

Peter Wright a darts új királya! Ha valaki ezt mondja neki 1995-ben, az első visszavonulásakor, alighanem kiröhögi. De akkor inkább dolgoznia kellett, hogy aztán bő évtizeddel később visszatérjen a tábla mellé, és 2020-ban felérjen a csúcsra.

Ha nagyon sarkosan akarunk fogalmazni, akkor egy bullon múlt, hogy itt és most ne Peter Wrightról szülessen dicshimnusz, hanem valaki másról. Merthogy Wright első meccsén, Noel Malicdem ellen egy meccsnyilat „ki kellett imádkoznia” a táblából (a filippínó sokat tévesztett azért, még a kisbull sem lett meg), aztán már „csak” egy 140-es kiszállóval kellett életet lehelnie magába és világbajnoki álmaiba.

Onnan már jöhetett a trónra lépés, még ha a Szejgo Aszada, Jeffrey de Zwaan, Luke Humphries, Gerwyn Price, Michael van Gerwen „útvonal” nem csupán szemre, de a valóságban is átkozottul göröngyös volt. Aszada például a 4-2-es veresége során jobb átlagot dobott nála, De Zwaan 0-3-ról még egyenlített, Humphries ellen önmaga csúcsteljesítménye (105,86-os átlag az 5-3-as siker során) kellett, Price ellen túlélte a torna talán legnagyobb balhéját (nem ő volt a provokátor), a döntőben pedig megküzdött a saját démonaival, akik Van Gerwen kapcsán szoktak előtörni belőle. Aztán világbajnok lett.

Hogy messziről indult, az talán óvatos megfogalmazás. A skóciai Livingstonban született, de ötéves korától Londonban élt. Mert a muszáj így hozta… „Anyukám nagyon fiatalon szült engem. A családja el akart választani tőle, mondván, túl fiatal még ahhoz, hogy felneveljen. Így elszökött velem, és Londonba mentünk” – mondta erről az időszakról. A pénz finoman fogalmazva sem vetette fel őket, az első dartskészletét például már 13 évesen megkapta, de táblára nem futotta, így egy fára gyakorolt. Tizenöt évesen lett először egy kocsmai csapat tagja Plumsteadben, nem ment neki rosszul, de akkor néha még ő volt a környék „Gerwyn Price-a”. Tizenhat évesen például a legenda szerint túl sokáig gúnyolódott egy ellenfelén, aki válaszul egy üvegpoharat vágott az arcába – a seb még ma is látszik…

De nem dobált rosszul, hiszen 24 évesen, 1995 elején részt vehetett a BDO világbajnokságán. Figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok jönnek, mert igen, az a fekete pólós, fekete hajú fiatalember Peter Wright!

A vereség után jöttek az újabb nehézségek. A kassza kiürült, a családot viszont el kellett tartani, így Wright felhagyott a magas szintű játékkal, csak vendéglátóipari egységekben dobált. „Azt gondoltam, bárcsak visszamehetnék és csinálhatnám tovább, de nem engedhettem meg magamnak.

Munkanélküli voltam. Miután befizettem a számláimat, heti tizennégy fontból kellett megélnem”

– emlékezett vissza. Városról városra, munkáról munkára járt, ha kellett, ablakokat rakott a helyére, kerítést húzott fel, építkezéseken vagy nyári táborokban dolgozott. De a családját el kellett tartania.

Mígnem 2007-ben nézte otthon a Grand Slam of Dartsot, és elhagyta a száját a „…közülük én többet is megvernék” mondat. Jo, a felesége bátorította, tudta ő is, hogy hiányzik neki a játék, innen pedig már nem volt visszaút. „Mindig is a véremben volt a darts. Jo felhasználta a fodrászszalonja pénzét.

Én karácsony előtt feladtam a munkám, és februárban elkezdtem játszani a körversenyen. Az első évemben 1200 fontot kerestem. Aggódtam a pénz miatt, de mentem tovább”

– mesélte erről az időszakról.

Csak úgy érezte, kell egy kis váltás is a megszokott dartsos képhez képest. „Amikor újra elkezdtem játszani, nem akartam az a tipikus európai játékos lenni, aki mogorvának tűnik, dob, aztán hazamegy. Ki akartam találni valamit, és a ruházatig, valamint az őrült hajig jutottam. Azt hiszem, akik kígyót-békát kiabáltak rám emiatt, csak féltékenyek voltak rám. Phil Taylor viszont azt mondta nekem, bárcsak már évekkel ezelőtt gondolt volna erre, mert ez briliáns” – mondta. A hajjal kezdődött minden (nem baj, ha van fodrász a családban, ugyebár), majd a tarka pólókkal, a kockás gatyákkal és az arcfestéssel folytatódott, mígnem kialakult a mai „dizájn”.

A kommentátorok és a szurkolók elsőre idiótának tartották, ő viszont csak más akart lenni, nem egy átlagember.

Ez azért tévés szempontból és merchandising okokból sem volt egy rossz húzás. Oké, Gary Anderson elsőre azt mondta neki, néha befoghatná a száját, Van Gerwen tiszteletlennek tartotta, a felesége Adrian Lewisszal egész jó csörtéket vívott a Twitteren, sőt, annyira nem akart vele gyakorolni senki sem a Premier League-ben, hogy vinnie kellett a saját tábláját, és arra kellett dobálnia bemelegítésképp.

De aztán idomultak hozzá, mára meg az egyik legkedveltebb figurája lett a körversenynek. Nem győzi hangsúlyozni, hogy Snakebite nak (a becenév a kedvenc koktéljából ered, amiben van cider, világos sör és feketeribizli) csak egy karakter, ő a valóságban nem ilyen. „Így próbálom minden félénkségem elrejteni” – mondta erről egyszer. Ugyanakkor a neje erősebben fogalmazott: „Sohasem jött senki, aki támogatta vagy bátorította volna. Mindenki csak lenyomta. Azt mondták neki, sohasem fogja elérni a célját. Még azokkal is elment szórakozni, akik azt mondták neki, hogy jobbak nála és hogy sohasem lesz olyan jó, mint ők. Az egész azért volt, mert túl szerény volt. Rengeteg mindenen kellett keresztülmennünk, hogy megtaláljuk az önbizalmát.”

Azért ez sem ment könnyen, és az eredményekkel nem azonnal lett tele a padlás. Ha a 2014-es vb-n nem szerepel jól, megint jött volna a visszavonulás, mert újfent pangott a kassza… „Úgy tűnt, az lesz az utolsó évünk. Ha nem játszottam volna jól, abba kellett volna hagynom. Kifutottunk a pénzünkből” – árulta el. Az ezüstéremért járó 100 ezer font aztán más pályára állította.

Azóta nyert major tornát, a 2017-es UK Opent

már az övé a legmagasabb átlagú tv-s mérkőzés

nálunk (és egyébként a német Sport1 társaságnál is!)  az övé a PDC-vb legjobb bevonulása

és 2020. január elsejétől ő a sportág új világbajnoka.

„Kilencven százalék fej, tíz százalék gyakorlás, ennyi az egész. Ha a fejed nincs rendben, el is bujdokolhatsz. Ha felébredek és tiszta a fejem, akkor nyerek. Ilyen egyszerű. Minden évben közelebb kerülök a mezőny elejéhez” – mondta néhány éve. Mostanra megérkezett a legelejére egy elképesztően tiszta fejjel lejátszott vb-finálé után.

Cookie beállítások