Emlékezzünk az NBA egykori első emberére • SportTV

Emlékezzünk az NBA egykori első emberére

Szabó Máté avatar Szabó Máté 2020. 01. 02. 16:19    
Olvasási idő: 5 perc

David J. Stern aláírása 30 éven át szerepelt az NBA hivatalos labdáin, 30 éven át szólította ő az újoncokat a drafton, 30 éven át adta át ő a trófeát a bajnokcsapatnak, és ez mind semmi… Nélküle ugyanis nem lehetne az NBA az a világszerte ismert márkanév, amelyet mi is ismerünk és szeretünk. Január elsején elhunyt David J. Stern, az NBA korábbi komisszárja.

David J. Stern (1942-2020), a korábbi komisszár. (Fotó: Getty Images)

Január elsején 77 évesen agyvérzésben elhunyt David J. Stern, aki 1984 és 2014 között irányította az NBA-t, és aki globális megabizniszt csinált a ligából. Sokat köszönhet neki a sportág, talán többet is, mint elsőre gondolnánk.

Aki nem szeretne sokat olvasni, nézze meg Tőrös Balázs videóját David Sternről:

David J. Sternre gyermekként kétféleképpen figyeltem fel. Egyrészt ő volt az a mosolygós ősz hajú alacsony úr, aki az NBA-drafton színpadra szólította az újoncokat, majd kezet fogott és fotókon pózolt a nála egy-két fejjel magasabb játékosokkal. Valahogy így:

Illetve amikor volt szerencséje az embernek kézbe venni egy Spalding NBA-labdát, akkor ott díszelgett rajta David J. Stern aláírása, és a Comissioner – National Basketball Association felirat. Valahogy így.

Továbbá a döntőkön is ő adta át a bajnoki trófeát, de akkor olyan sokan álltak körülötte, hogy nem is arra figyelt az ember, hanem arra, hogyan ünnepelnek a csapatok. Szóval az előző kettő sokkal meghatározóbb volt.

Aztán ahogyan az ember feje lágya elkezd benőni, szépen lassan rájön, mit csinálhat egy komisszár, elkezdi értékelni azt a munkát, amivel jobbá, eredményesebbé, jövedelmezőbbé tesz egy ilyen fantasztikus sorozatot. Nem mellesleg, ahogyan elkezd angolul szakirodalmat olvasni, arra is, hogy David J. Stern nem csak ez a kedves, mosolygós figura volt, akit a képeken és videókon lát az ember, hanem egy szigorú, kemény vezető, aki a legkeményebb dolgokat is megteszi a ligáért. Ez utóbbiról kevesebb szó esik ebben a cikkben, inkább azt fejtjük ki, mi mindent ért el pályafutása során, hogyan csinált multimilliárd dolláros bizniszt az NBA-ből.

 Le kell szögeznünk valamit: Óriási szerencséje volt.

A hetvenes években a ligában játszó játékosok állítólag nem kis összegekkel támogatták a Pablo Escobar és barátai által üzemeltetett jótékonysági szervezetet, amelyet kokainbiznisznek hívnak. Nem ritkán becuccozva, ittasan léptek pályára. Sternnek még alelnökként szerepe volt abban, hogy elkezdtek drogteszteket csinálni a ligában, de a kollektív szerződés, így a fizetési sapka létrejötte sem ment volna nélküle. Ráadásul a televíziók sem becsülték meg eléggé a ligát, és az NBA-döntőket is csak csúsztatva adták…Nehéz ezeket ma már elképzelni, ugye? Éppen ebből a negatív hullámból tartott kifelé a liga, amikor előbb Larry Bird és Magic Johnson, majd 1984-ben (épp, miután Stern lett a főnök) Michael Jordan az NBA-be került.

De mit sem ért volna ez a fejlődés, ha nézők nem tudták volna, bármikor csodát láthatnak. Ehhez kellettek a remek tévés szerződések előbb az USA-ban, majd világszerte.

Ez utóbbiban, az NBA globálissá tételében volt különösen nagy szerepe Sternnek. Regnálása alatt nyitott 12 külföldi irodát az NBA, és ebben az időszakban kezdték el több mint 200 országban, 50 nyelven közvetíteni a meccseket. Rendszeressé váltak az Egyesült Államok területén vívott találkozók, és két kanadai franchise is csatlakozott a ligához (az egyik azóta Vancouverből Memphisbe költözött). Pályafutása egyik legnagyobb tettének azt tartja, hogy sikerült a FIBA-val és NOB-bal való kiegyezés, és 1992-ben a Dream Team ott lehetett Barcelonában, és talán valóban az a bemutató kellett ahhoz, hogy a világ minden szegletében megismerjék az NBA-t.

Van azért valami romantikus abban, hogy Stern épp abban az évben került a liga élére, amikor előbb összejött a Magic Johnson – Larry Bird (Lakers-Celtics) álomdöntő, majd pár hónap múlva Michael Jordan a Chicago Bulls játékosa lett. Ezt megelőzően épp a marketingért, PR-ért és televíziós jogok tartoztak Stern hatáskörébe. Kérdem én, kell annál több, mint hogy a liga két legnépszerűbb játokosa játsszon egymás ellen a döntőben, majd megérkezzen az, aki elhomályosítja majd őket is a szurkolók szemében?

Nagyon sok adat bizonyítja, hogy Stern valóban a jövőbe vezette a ligát, és olyan fejlődési pályára állította, amely megállíthatatlannak tűnik. Sokan őt tartják minden idők legfontosabb vezetőjének a nagy amerikai sportszövetségeket irányító emberek közül.

Pár adat:

1984-ben 23 NBA-csapat volt, 2014-re 30 lett, amelyek közül kettő, a Miami Heat (1989) és a Toronto Raptors (1995) már bajnoki címnek is örülhetett. Röviden: Ő rajzolta fel az NBA jelenlegi térképét, a legutolsó változás a Nets New Jersey-ből Brooklynba költözése volt.

1997 óta létezik a WNBA, a profi kosarasliga, amelynek meccseit nyáron, az NBA-szezon szünetében játsszák.

Létezik a G-League, amit először Developmnet League-nek hívtak, és a periférián mozgó, NBA-ből épphogy kiszoruló játékosok játszanak itt.

Ezt most szívünk szerint kisbetűvel írnánk, de 2019 nyaráig Kínában az egekben volt az NBA népszerűsége. Ehhez kellett az, hogy 2002-ben David Stern Yao Ming nevét olvassa fel először az NBA-drafton. A piac mérete miatt ezt külön is ki kellett emelnünk.

1984-85-ben, Stern első évében a fizetési sapka összege 3.600.000 dollár volt, 2013-14-ben 58.679.000 dollár.

Egy NBA-franchise átlagos értéke 1984-ben 20 millió dollár körül mozgott, ez a szám 2014-re 634 millióra nőtt.

Tévés pénzek: Amikor Stern komisszár lett a kábeltévés piacról évi 5,5 millió dollár, az országos tévés díjból kb. 23 millió dollár folyt be a liga kasszájába (összesen 28,5 millió), a 2014 októberében bejelentett tévés szerződés viszont már évi 2,7 milliárdról szólt (24 milliárd 9 évre).

Az ESPN megemlékezésébe említi, hogy Stern egyik első lépése a globális térnyerés felé az volt, hogy évi 2000 dollárért (!!!) heti összefoglalókat küldött Argentínába. Erről mondta azt Manu Ginóbili, hogy ezeket nézve kezdte el utánozni például Michael Jordan mozdulatait, a többi pedig már történelem, hiszen ugye pont 20 évvel később lett olimpiai bajnok az a generáció, amelyik ezeket gyerekként elkezdhette nézni.

1985-ben ő vezette be a sorsolást az NBA-draftokon.  Addig mindig a két konferenciautolsó közül dőlt el pénzfeldobással, ki választ először, így viszont már nem érte meg feltétlenül direkt vereségeket szenvedni, hiszen nem volt 100 százalék, hogy a legrosszabb választ először. Ez a New York Knicksnek kedvezett, Patrick Ewingot draftolták, és jó táptalajt adtak a lehűtött boríték hívőknek:

1995-ben az nba.com, 1999-ben az NBA TV elindítása is azt mutatta, mennyire előrelátó volt Stern a digitalizációt illetően is. A liga és a csapatok logójával ellátott merchandising eladások pazar eredményeket hoznak. A social mediában az NBA verhetetlen a mai napig.

Két szezonrövidítő lockoutot is átélt, az 1998-99-es és a 2011-12-es szezon is rövidebb lett, előbbi esetében 50, utóbbi esetében 66 mérkőzéses alapszakaszt vívtak a csapatok. Ezeket ályafutása legnagyobb kudarcának tartja, hogy ebben a két esetben eddig jutott a CBA (kollektív szerződés) megújításáról szóló tárgyalás.

2005 nyarán vezette be a dress code-ot, amely ellen először többen is lázadtak, de valljuk be, e nélkül ma nem lenne divatikon az NBA játékosok jelentős része. Nézzünk csak korabeli fotókat mondjuk Allen Iversonról és vessünk egy pillantást arra, hogyan öltözködik ma LeBron James. Lehet, hogy ezt is előre látta?

A one and done szabály is az ő nevéhez fűződik, ennek eredetileg az volt a célja, hogy ne érkezhessenek 17-18 éves fiúk a ligába, és legalább egy évet töltsenek el az NCAA-ben, hogy felkészülhessenek a profi életre. Ez lassan eltörlésre kerül majd.

A tulajdonosi körök szervezésében is aktívan részt vett, nélküle talán már nem lenne NBA-csapat Sacramentóban vagy New Orleans-ban, de több franchise-költöztetés (pl.: Seattle->Oklahoma City) is volt regnálása alatt, és problémás tulajdonosok eltávolítását is magára kellett vállalni. Elég csak Donald Sterling (Los Angeles Clippers) ügyére gondolni.

Van egy összeesküvés-elmélet Sternnel és Michael Jordannel kapcsolatban, amelyről csak pletykálnak, de soha senki sem bizonyította, méghozzá az, hogy 1993-ban Michael Jordannek azért kellett visszavonulnia, mert Stern erre kényszerítette. A liga vizsgálta ugyanis Jordan fogadási ügyeit, és amíg nem volt aktív, addig a nyomozás elavult.

Az egyik legszebb pillanata az volt, amikor elérte, hogy Magic Johnson HIV-fertőzése miatti visszavonulása után játsszon az All-Star-meccsen, és mikor MVP lett a sztár, megölelte, hogy példát mutasson. Egyébként is fontosak voltak neki a társadalmi ügyek, a WNBA-t említettük, de az NBA Cares, és sok-sok egyéb program elindítását is neki köszönhetjük. Ezek olyan események, amelyek során a liga nagyon sokat ad a közösségnek.

Visszatekintve arra a 30 évre, nehéz nem csak a pozitívumokat látni abban a munkában, amit Stern elvégzett. Hibázott is, persze, de hogy kijelölte az irányt a ligának, hogy gyakran jövőbelátó döntéseket hozott, azt nem lehet tőle elvenni. Ha jobban belegondolunk, a paradicsomba kormányozta a ligát, és ennek pozitív hatásai vannak a mai NBA-re is. Igen, szerencséje is volt, gyakran jó volt a csillagok állása abban a 30 évben, de ugye csak a jóknak van szerencséje…

Talán senki sem lepődik meg azon, hogy 2014-ben a Naismith Hall of Fame-be, 2016-ban a FIBA Hall of Fame-be is bekerült, így lehet, hogy január elsején elköszönt tőlünk, de elfelejteni soha nem fogjuk.

Nyugodjon békében, Mr. Stern! Köszönünk mindent, nélkülded talán nem szerettünk volna bele ebbe a csodálatos sportágba!