A Bundesliga és a koronavírus

2020. 03. 19. 13:41    
Olvasási idő: 4 perc

A Bundesliga harcol a vírussal, aztán harcolni akar a pénzéért. Az idényt mindenképpen be akarják fejezni, hogy maradjon elég profi klub.

Bundesliga a koronavírus előtt és után – a tények

Bár az európai topligák közül a legtovább a Bundesliga tartott ki, a múlt hét végére fokozódó járványhelyzet és az erősödő nyomás miatt végül is az utolsó pillanatban elhalasztották a 26. fordulót. Sőt, a DFL (német futball-liga) hétfői rendkívüli ülésén a ligát 15 éve irányító Christian Seifert ügyvezető igazgató kijelentette, április 2-ig semmiképpen sem lesznek mérkőzések.

Itt fontos megjegyezni, hogy 2000 óta Németországban a 36 első és másodosztályú proficsapat nem a német futballszövetség (DFB), hanem a liga (DFL) lebonyolításában vesz részt a Bundesliga küzdelmeiben. A harmadosztály viszont a DFB fennhatósága alá tartozik, ők április végéig szünetet tartanak.

A DFL elnöki széket 2007 óta Reinhard Rauball tölti be – őt a Borussia Dortmund nyolcadjára újraválasztott elnökeként, beugró DFB-elnökként, illetve SPD-politikusként szokták ismerni –, a vezérigazgató Seifert 2005 óta képviseli a csapatok érdekeit igencsak sikeresen: 15 éves regnálása alatt sokszorosára nőttek a tévés bevételek (tavaly már a 4 milliárd eurót is átlépték), és a Bundesliga egyre inkább terjeszkedik a Németországon kívüli piacokra. Az elnök-vezérigazgatón kívül még egy három évre választott, kilencfős felügyeleti bizottság ellenőrzi a DFL működését, ennek a tavaly augusztusi választások eredményeképpen schalkés (Peter Peters első számú helyettes), freiburgi (Oliver Leki második) és kieli (Steffen Schneekloth harmadik) helyettes elnökei vannak.

https://www.youtube.com/watch?v=0C6XaEjilYA

Visszatérve a Seifert-féle beszédre:  Seifert hidegvérű, visszafogott és felelősségteljes, bő félórás sajtótájékoztatója osztatlan sikert aratott. A ligaelnök kemény, de józan hangon elmagyarázta, hogy egyelőre a koronavírus miatt nem lehetséges hosszú távon gondolkodni, szinte garantálva van, hogy a szezont csak zárt kapus meccsekkel lehet befejezni.

Seifert megjegyezte, hogy ezek nélkül szinte bizonyosra vehető, hogy nem 18 proficsapat játszana a ligákban….Seifert elnök, valamint több klubvezető véleménye szerint így is a túlélésért küzd a liga: egybehangzó számítások szerint 750-770 millió bevételkiesést (főleg televíziós, szponzori és meccsnapi) jelent a szezon abbamaradása. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy április 3-ától folytatódna a Bundesliga, hiszen, mint azt például a Werder–Leverkusen meccs kapcsán láthattuk, az egyes városok tilalmai felülírhatják a terveket. Erre egyébként vélhetően Berlin lesz a következő példa, a fővárosban ugyanis a szenátus döntése értelmében április 19-ig nem lehet sporteseményeket (és egyáltálán semmilyenféle nyilvános eseményt) rendezni.

A reakciók

A korábbi, egyes olvasatokban felelőtlen és pénzéhes “tartsuk meg a meccseket mindenáron” magatartáshoz képest Seifert empatikus és józan beszéde üditően hatott. Seifert krízismenedzserként jelesre vizsgázott, a német futball elöljárói egyhangúan gratuláltak neki. A Bayern exelnöke, Uli Hoeness a futball másodlagosságáról és egy esetleges négyhetes pauzáról beszélt, tőle szinte szokatlan emberséggel. A Hoeness-utód Herbert Hainer is a liga fenntarthatósáról beszélt, míg Dietmar Hopp – akinek cégétől egyébként maga Donald Trump próbált meg koronavírus-ellenszert beszerezni, ám a Hoffenheim mágnása kikosarazta őt – a szolidaritás órájáról beszélt. A szolidaritás szó kapcsán lenne mit tanulnia Hans Joachim Watzkének. A BVB-vezető szerint is története legnagyobb krízisét éli át a német futball. Ezzel a kijelentéssel még nincs is különösebb baj, ám az ARD-ben vasárnap előadott nyilatkozatai – miszerint “nem kellene ezt az egészet eltúlozni, ideje lenne visszatérni a normális kerékvágásba, a játékosokat formába kell hozni és fizetni is kell őket”  szépen (és teljes joggal) kiváltották a népharagot.

Annak fényében, hogy 31 halottal és több mint 13 ezer beteggel Németország is óriási küzdelmet vív a járvány ellen, ezek a mondatok minimum roppant szerencsétlenek, de inkább helyén való úgy fogalmazni, hogy az arrogánsan és önzően fellépő Watzkét szinte mindenki egyöntetűen elítélte és kvázi első számú közellenséggé tette. Azóta Watzke több interjúban is próbált visszakozni, valamint a fizetése egyharmadáról is lemondott…

Ettől függetlenül egyelőre a megoldáshoz nem jutottunk közelebb (Watzke inkább csak távolabb), de Seifert szavai talán valamiféle biztonságot adnak ezekben a teljességgel bizonytalan időkben. Lássuk, hogy nézhet ki a jövő, a német futball szemszögéből:

Eb helyett csúsztatott bajnokság?

A bajnokságot illetően egyelőre tehát a március harmicadikai következő DFL-ülésig biztosan várni kell, de a bennfentesek szerint már dolgoznak egy május másodikától szerda-szombat ritmusban lebonyolítandó, bundesligás terven:

így nézne ki a Dortmund hátralevő szezonja a Ruhr Nachrichten információ szerint

A többváltozós egyenletet természetesen a kiesés-feljutás (itt volt már szó arról, hogy idén nem esik ki senki, és az ősszel 22 csapattal indul a Bundesliga), a Bajnokok Ligája (és az El) jövője, valamint az Európa-bajnokság bonyolítja tovább.

Nos, a keddi nap az utóbbi kettőről is döntések születtek: az Eb-t 2021-re halasztják!

Az ügy hátterében az UEFA által kért (és a klubok által vélhetőleg kifizetett) háromszázmillió euró áll, ennyi lett végül a halasztás ára. Az más kérdés, hogy ha csak a Bundesliga-csapatok (és akkor még nem tudjuk pontosan a 3 milliárd fontos szerződésszegéssel fenyegetett Premier League, La Liga vagy a Serie A veszteségeit) majd’ háromszor ennyit bukhatnak egy idei Eb-rendezésen és az ezzel járó idei bajnokik le nem játszásával. A döntés következményeit a futball jövöjét illetően (szuperliga mikor lesz?, ki irányítja az európai focit? mi a válogatott futball szerepe?) ennek a posztnak nem tisztje elemezni.

A másik fontos hír, hogy az Eb elhalasztása miatt a BL-t és az El-t is le akarják bonyolítani, egyelőre az Európa-liga döntőjére június 24-ét, a BL-fináléra 27-ét nézték ki.

Az európai kupasorozatok május 13-án a BL- és El-nyolcaddöntők visszavágóival folytatódnának, a Bundesliga 28. fordulója után, majd huszadikán már jönnének a negyeddöntők első párharcai, 28-án pedig a visszavágók. Az elődöntőket június 10-11-én és az azt követő héten rendeznék meg. Fontos megjegyezni, hogy a BL-El-játéknapok egyelőre még csak tervként léteznek.

Szintén van egy elgondolás a DFB által megrendezett Német Kupa elődöntőire: ezeket június 3-án, a döntőt pedig 24-ére tervezik. Így a Bundesligát illető feljutási meccsek 25-30. között zajlanának – harmincadika azért kulcsfontosságú dátum, mert a szerződések általában ekkor járnak le és július elsejével az új átigazolási piac is megnyílik.

Persze továbbra is érvényesek a Freiburg vezetőedzőjének, Christian Streichnek – egyébként a 222 milliós Neymar-üzlet kontextusában –elhangzott, szavai:

“Egy irreális és valószerűtlen világba érkeztünk, de jelenleg ez a valóságunk.”

Cookie beállítások