Michael Jordan – Houston Rockets #23

Szabó Máté 2020. 03. 19. 17:35    
Olvasási idő: 5 perc

Jorden Rockets mezben. Szokatlan, mi? (Fotó: Clutchpoints)

25 évvel ezelőtt, 1995. március 18-án született minden idők legmenőbb sajtóközleménye, amely ennyiből állt:

„I’M BACK!” azaz „VISSZATÉREK!”

Now. @NBCSChicago.

Tweet with us using #ImBack 🍿 pic.twitter.com/o7aVd6hGDt

— Bulls Talk (@NBCSBulls) March 18, 2020

Michael Jordan ezzel jelentette be, hogy másfél év baseballozás után visszatér az NBA-be, és pontosan 25 éve, azaz 1995. március 19-én lépett pályára az Indiana Pacers ellen a visszatérést követően.

A többi már történelem.

De pörgessük csak vissza az idő kerekét még 11 évvel, az 1984-es drafthoz. Talán nem kell leírnunk, de álljon itt, kiket választottak az első három helyen az NBA-drafton:

1. Akeem Olajuwon, Houston Rockets, center
2. Sam Bowie, Portland Trail Blazers, center
3. Michael Jordan, Chicago Bulls, dobóhátvéd

Olajuwon kiválasztása tulajdonképpen logikus lépés volt, akkoriban mindenki azt vallotta, hogy egy jó center köré lehet csak jó csapatot építeni, és végül is Akeem Olajuwon volt a következő 15 év legjobb centere az NBA-ben. Nem, nem vagyok elfogult, David Robinson volt a kedvenc játékosom, és a Spurs 90-es évekbeli bukásai miatt a Houston Rockets és a Utah Jazz csapatát utáltam a legjobban. Még így is azt mondom, hogy Olajuwon volt a legjobb ebben az időszakban.

Sam Bowie kiválasztását tartják a mai napig minden idők legnagyobb melléfogásának az NBA-ben.

Mert a Blazers elvihette volna Jordant ezen a helyen, de a fentebb írt centerközpontúság miatt (a Blazersnek nem volt centere), és mert már a csapatban volt Clyde Drexler, inkább Bowie mellett tette le a Blazers a voksát. Pedig Bowie már a főiskolán is sérülésekkel küzdött, és ez a profi pályafutására is rányomta a bélyegét. Szerencsére a Blazers tanult ebből a hibából, és máskor nem a sérülékeny centert választotta az egyértelműen jobb másik opció helyett. Ja, nem, 2007-ben Greg Odent draftolta Kevin Durant helyett…

De hogyan állhatott volna össze minden idők legjobb hármasa a ligában?

Ebben a Rockets lőtt mellé eléggé. Hakeem Olajuwon ’Living the Dream’ című könyvében írta meg a sztorit, hogy a Blazers felajánlotta a második drafthelyet és Clyde Drexlert a Houston Rocketsnek Ralph Sampsonért, a houstoniak 224 centis centeréért. Az üzletre a Rockets mondott nemet.

Kétségtelen, hogy Sampson 1983-84-es újoncéve remekül sikerült, Clyde Drexler vele ellentétben első szezonjában még nem váltotta meg a világot. Pedig lett volna ráció ebben, hiszen Drexler és Olajuwon legendás csapat tagjai voltak a houstoni egyetemen, ismerték tehát egymást elég jól.

Michael Jordanről pedig lehetett látni, hogy nagyon nagy játékos lehet. Csak épp nem center.

De most képzeljük el azt, ha a Houston meglépi ezt a döntést. Ralph Sampson elkerül a Blazershez, Drexler megy Houstonba. Nem lett volna értelme a Rocketsnek két centert választania egy drafton, így szinte biztos, hogy elsőként a helyi kötődésű Olajuwont választották volna ugyanúgy, de második helyen nem Bowie-ra, hanem Jordanre csaptak volna le. Jó, mondhatjuk, hogy Drexler és Jordan is hátvéd, de Drexler körülbelül olyan alkat, mint Pippen. Simán elfértek volna egymás mellett Jordannel a kezdőcsapatban.

Ezzel létrejött volna a Jordan-Olajuwon-Drexler szupertrió úgy, hogy 21-22 éves a három játékos.

Elképzelni is nehéz, mi lett volna a plafonja ennek a hármasnak, persze csak akkor, ha tudtak volna együtt játszani. Mert csodálatos dolgokat értek el egyénileg, illetve saját csapataikban.

Clyde „The Glide” Drexler:

Drexler nem véletlenül kapta a The Glide becenevet, mert olyan sikamlósan, lágyan és szépen mozgott a pályán, ahogy rajta kívül talán csak Jordan, zsákolásai is csak Jordanhez és Dominique Wilkinshez voltak mérhetők.

Újoncéve után ő lett a Blazers arca, a mai napig ő játszotta a legtöbb meccset, illetve ő szerezte a legtöbb pontot és labdát a klub történetében. Minden szezonjában rájátszásba jutott a Blazersszel, az időszak egyik leginkább kiegyensúlyozott csapata volt a portlandi. NBA-döntőt is játszott kétszer. 1990-ben a Pistons, 1992-ben a Bulls ellen. 10-szeres All-Star, ötszörös All-NBA csapattag, 1992-ben második volt az MVP-szavazáson (Jordan mögött). Tagja volt a Dream Teamnek 1992-ben. Ő 1995-ben végül mégis a Rocketshez került egy csereügyletben, 12 év után egy csapatban szerepelt Olajuwonnal, és azonnal bajnoki címet is szereztek. 1996-ban beválasztottak az NBA történetének 50 legjobb játékosa közé, és 2004-ben a Hírességek Csarnokába is bekerült.

1998-ban vonult vissza, de olyan fitt maradt utána is, hogy 2007-ben még a ’Szombat esti lázban’ is táncolt. A videóban 2:20-tól szerepel.

Hakeem „The Dream” Olajuwon:

Álom. Ez a becenév mindent elmond róla. Jellemző, hogy míg Sam Bowie miatt sokat támadták a Blazerst, a Houston Rockets sosem kapott igazi kritikát azért, mert nem Jordant választotta az 1984-es drafton úgy, hogy már volt egy All-Star centere. Mert Ralph Sampson és Olajuwon alkotta az NBA történetének első Ikertornyát (Samson 224, Olajuwon 213 centi magas). Második közös szezonjukban már NBA-döntőt játszottak a Boston Celtics ellen, és Sampsont végül 1988-ban cserélte el a Rockets a Golden State Warriorshoz.

Azt nem tudjuk, hogy Akeem herceget róla nevezte-e el Eddie Murphy az Amerikába Jöttemben, de nyilvánvalóan látszik, hogy ahogyan Olajuwon népszerűsége nőtt, úgy adta egyre több szülő az Akeem, Hakeem vagy Olajuwon nevet gyermekének. A visszavonulása után kezdett el csökkeni az újszülökk Akeemek száma.

Michael Jordan mellett az egyetlen játékos, aki egy szezonban MVP és Év Védője is tudott lenni (1994-ben). 12-szeres All-Star és All-NBA, 10-szeres All-Defensive csapattag, egyszeres MVP és kétszer választották meg az NBA legjobb védőjének. 1994-ben és 1995-ben is bajnok lett a Rockets-szel, és ebben a két évben mutatta meg igazán azt, mennyire kiemelkedett az egyébként szenzációs centergenerációból. 1994-ben a döntőben Patrick Ewingot, 1995-ben a nyugati döntőben David Robinsont, a döntőben pedig Shaquille O’Nealt oktatta. Csoda, hogy döntő MVP lett mindkétszer, és a világ összes centere meg akarta tanulni Olajuwon Dream Shake-jét?

2008 óta a Halhatatlanok csarnokának tagja. Meccsek számában, pontokban, lepattanókban, blokkokban és labdaszerzésekben a Rockets legjobbja a mai napig, és ez így lesz még nagyon sokáig. Sőt, ő vezeti az egész NBA örökranglistáját a blokkok számában, és jelen állás szerint ez nagyon hosszú évekig így lesz még.

Michael „Air” Jordan

Nem, nem soroljuk most fel most mindezt, amit Jordan elért. Az ő esetében mindenki tud a hat bajnoki címről, a pontkirályságokról, az MVP-díjakról, de sokan nincsenek azzal tisztában, hogy Jordan első hat szezonja nem volt épp sétagalopp. Erről a megalkuvást nem tűrő győzni akarása, és a csapattársakkal kapcsolatos maximalizmusa, no meg a klubvezetőkhöz kapcsolódó viszonya tehetett. És míg a Rockets és a Blazers eljutott legalább a döntőig, Jordan rengeteg kritikát kapott. Valójában azt mondták, hogy amig önző, és az egyéni dolgokra fókuszál, soha nem lesz bajnok. A legfőbb nemezise a Detroit Pistons volt, amely sikeresen alkalmazta ellene a The Jurden Rulest, kőkemények voltak vele szemben, és mindent megtettek azért, hogy ne tudjon kiteljesedni ellenük.

Három szezonon át a rájátszás első köre jelentette a végállomást, 1988-ban a második kör, majd 1989-ben és 1990-ben is a keleti döntő. 1988-ban, 1989-ben és 1990-ben is a Pistons állította meg Jordant és a Bullst. Jordan és csapata számára hatalmas fegyvertény volt, hogy az 1991-es rájátszásban először tudott túljutni a Bad Boys Pistonson. Egy korszak lezárult keleten.

1990-ig az volt Jordan baja, hogy nem kapott elég segítséget a csapattársaktól, de képzeljük el, mi lett volna akkor, ha az első pillanattól olyan társai vannak, mint Olajuwon és Drexler, akikre aztán azt nem lehetett mondani, hogy ne tudtak volna bedobni egy üres helyzetet, ha Jordantől megkapják a labdát. Az biztos, hogy senki sem tudott volna rendesen védekezni rajtuk. Tudtak volna együtt játszani, vagy az egok nem hagyták volna kiteljesedni egymást? Ha működött volna, hány bajnoki címet szerezhettek volna? Csak egy példa, 1991 és 1998 között ebből a hármasból mindig nyert valaki bajnoki címet, és 1986-ban, illetve 1990-ben részt vett valamelyikük a döntőben…

Persze ez az egész teoretikus, sosem láttuk ezt élesben, de vicces elgondolni, hogy az a Rockets egyetlenegy üzlettel három Hall of Fame játékos szerezhetett volna….

Ha nem csak olvasnál, de néznél is korábbi NBA-meccseket, ne csüggedj a koronavírus miatt, inkább kapcsolj néha a Sport TV-re. Például ma éjféltől és holnap 14:30-tól a Sport1-en, illetve holnap 21 órától a Sport2-n leadunk egy emlékezetes Houston Rockets – Utah Jazz meccset. Szombaton 21 órától a Sport1-en és vasárnap 14:30-tól a Sport1-en és 19 órától a Sport2-n a Dallas Mavericks – New Orleans Pelicans lesz látható, míg vasárnap 21:15-től a Miami Heat és a Los Angeles Lakers összecsapását sugározzuk a Sport1-en.

Figyeld az Alley-oop podcast feedjeit, mert a műsor ebben a formában folytatódik tovább.

Forrás: The Book of Basketball, basketball-reference.com, ClutchPoints, ESPN