Meccsen dőlt össze a kapu, röhögött a stadion

Valakinek tartania kellene ezt a kapufát úgy két percig – kérte Gert Meuser bíró a hazai segéderőket, illetve a pálya szélén álldogáló szurkolókat 1971 áprilisában a Mönchengladbach-Werder Bremen bajnokin. Mivel azonban senki sem mutatott erre hajlandóságot, ráadásul Günter Netzer, a hazaiak ásza pár perccel korábban már odaállt elé, mondván: „Itt semmit sem lehet tenni, szakítsa félbe”, a mindössze a negyedik élvonalbeli meccsén dolgozó bíró a 88. percben félbeszakította a rangadót.

Merthogy az első helyezett, címvédésre törő Gladbach és a nyolcadik Werder párharca rangadó volt, ami a 17. perc óta 1-1-re állt. A listavezetőnek mindenáron kellettek a pontok, hiszen az előnye csak négy gól (!) volt a Bayern Münchennel szemben 26 forduló után. Ment is előre a csapat, csak aztán úgy negyedórával a vége előtt nem maradt, ahova betaláljon. Nem maradt ugyanis kapu… Netzer szabadrúgása után a csereként beálló Herbert Laumen megpróbált gólt szerezni, nagy lendülettel érkezett a kapu elé, aztán csak a háló fogta meg. Nem a labdát, Laument. A hálóba kapaszkodva megpróbált felállni, de a kapu megadta magát.

„Bernard, a Werder kapusa megfogta a labdát, de akkora lendülettel érkeztem, hogy a hálóba repültem. Észrevettem, hogy valami történik.

Láttam, ahogy eltörik a kapufa, és egyből fedezékbe vonultam. Olyan voltam, mint egy hal a hálóban. A Nordkurve óriásit röhögött. Egész látványos volt”

– emlékezett vissza az esetre a csatár. Csapattársa, Rainer Bonhof évekig azzal piszkálta, hogy túl kövér, ami azért egy 74 kilós focistára aligha igaz. Inkább csak annyi történt, lejárt a fából készült szerkezet „szavatossága” – mint később kiderült, örökre. Ezt követően ugyanis az alumínium kapufák vették át az uralmat. „Hirtelen senki sem akart fából kapufát. Legalább mi profitáltunk a történetből” – mondta Joseph Hesse, a Schäper nevű cég vezetője, aki már akkor is alumínium kapukat kínált, a későbbiekben pedig előfordult, hogy ő látta el a liga 80 százalékát alumínium „ketrecekkel”. „Miattam vannak alumínium kapufák, halhatatlan lettem” – ez meg Laumen hozzáfűznivalója volt.

A meccset egyébként megpróbálták folyatni, igaz, a hazaiak csak ímmel-ámmal dolgoztak, inkább az újrajátszást akarták elérni, hiszen ott 90 percük lett volna a győztes gólra, itt meg 15 se. Tartalék kapu sehol, az összedőltet ugyan a rendezők felállították, de a szurkolók ledöntötték. Aztán jött a főrendező kalapáccsal és szögekkel, de úgy sem volt stabil a tákolmány.

Ekkor javasolta azt Meuser, hogy a lefújásig tartsa valaki, de mivel erre igazából senki sem volt hajlandó, a 88. percben félbeszakította a találkozót.

A szurkolók elégedetten és jókedvűen mentek haza, bő három hét múlva aztán keserű ébredésben volt részük. A német szövetség fegyelmi bizottsága ugyanis 2-0-val a Werdernek ítélte a két pontot, emellett rendezési hiányosságok miatt 1500 márkára büntette a Mönchengladbachot. Mondván, a hazai csapat feladata a pálya játékra alkalmasságának, valamint az esetleges póteszközök biztosítása. „Egy Bundesliga-klub nem egy falusi csapat” – állt az indoklásban. A szurkolók persze berágtak, villámgyorsan megjelent a leláton egy

„A DFB meglopott bennünket, de így is bajnokok leszünk” plakát, mellette egy DFB-feliratos disznó, késsel a hátában.

A Gladbach azonban az utolsó fordulóban így is maga mögött hagyta a Bayernt, és az első csapat lett a Bundesligában, amely meg tudta védeni a címét. A kapufa meg (számos játékos aláírásával) a Borussia Park múzeumában található, a Borussia Parkban pedig egy bérelhető, „Törött kapufa” fedőnevű páholy, ahonnan az egyik legjobb kilátás nyílik a pályára.

És hogy az alumínium kapufákkal is lehet baj, arra egy 1998. április 1-jén játszott Real Madrid-Borussia Dortmund BL-meccs a bizonyíték. Ott már a kezdés előtt feldöntötték a drukkerek az egyik kaput, 76 perccel megcsúsztatva a meccs kezdését.

1971. április 3.
Mönchengladbach–Werder Bremen 1–1 (1–1) – félbeszakadt a 88. percben
Mönchengladbach, 14 500 néző. V: Meuser
Mönchengladbach: Kleff – Bonhof (Wloka, 66.) – Vogts, L. Müller, Bleidick – Dietrich (Laumen, 36.), Netzer, Wimmer – Köppel, Heynckes, Le Fevre
Werder Bremen: Bernard – Zembski, Assauer, Schütz, Coordes – Hasebrink, Kamp, B. Schmidt – Lorenz, Björnmose, Deterding
G: Köppel (7.), ill. Hasebrink (17.)