Magic Johnson: Az ember, akit Varázslatnak hívnak

Szabó Máté avatar Szabó Máté 2020. 04. 23. 20:38    
Olvasási idő: 7 perc

Ő volt Michael Jordan előtt Michael Jordan, az NBA legnépszerűbb, és leglátványosabban játszó kosarasa, aki az egész világot ejtette ámulatba évekig. Aztán egy bejelentésével sokkolt mindenkit, majd azóta reményt adjon a HIV-fertőzötteknek. Anyakönyvezve Earvin Johnsonként van, de senki sem ezen a néven ismeri, mert ő a varázslatos Magic Johnson.

Magic Johnson 1987-ben. (Fotó: Getty Images)

Most, hogy a világ a „The Last Dance” lázában ég, talán már nem kell túl sok újdonságot elmondanunk Michael Jordanről. Hiszen mondtunk már eleget, még a Chicago Bulls bevonulásának történetét is megírtuk.

Aki akkor ismerte meg az NBA-t, amikor az egy globális sorozat lett, és abba csüppent bele, hogy van a legyőzhetetlen Chicago Bulls, és mindenki más. És tényleg, a nyolc év alatt megszerzett hat bajnoki cím magáért beszél, akárcsak Michael Jordan hat döntő MVP-címe, vagy hogy ebben az évtizedben négyszer választották MVP-nek (illetve a nyolcvanas években még egyszer).

De nézzük csak meg ezeket a számokat:

5 bajnoki cím: 1980, 1982, 1985, 1987, 1988

9 NBA-döntő

3 MVP-díj: 1987, 1989, 1990

3 döntő MVP-díj: 1980, 1982, 1987

12-szeres All-Star és

10-szeres All-NBA

Nem olyan rossz ez, ugye?

Ez Magic Johnson eredménylistája a matematika nyelvén. Mindegyik emberfeletti. Ugye, hogy azért így jobban megnézve ez vetekszik Michael Jordannel? Ráadásul Walter Davis mellett Magic Johnson volt a fiatal Michhael Jordan kedvenc kosarasa. Sőt, ő is szerepelt egy Michael Jackson klipben, akárcsak Jordan:

De nem is a Michael Jordannel való összehasonlítás a lényeg, hanem az, hogy

Magic Johnson és Larry Bird indította el az NBA-t a felemelkedés útján, és Michael Jordan juttatta a csúcsra.

Varázslat – Magic

A varázslatos irányító nélkül nem lett volna Showtime Lakers, a Showtime Lakers nélkül pedig sokkal szürkébb lett volna a nyolcvanas évek. És most nem csak a kosárlabdára gondolunk, hanem a világra úgy általánosságban.

Earvin Johnson Michiganben született, van egy legenda arról, hogy egész gyerekkorában volt nála labda, és bárhova ment is, bármilyen okból, mindig úgy sétált, hogy gyakorolta a labdavezetést. Ennek köszönhetően már fiatalon felfigyeltek a tehetségére. Egy olyan középiskolába járt, ahol többségében voltak a fehér diákok, és először nehezen illeszkedett be (a kosárcsapatba is), de túltette magát ezen, és

15 éves korában kapta a „Magic”, azaz Varázslat becenevet egy meccs után, amin 36 pontos 18 lepattanós, 16 gólpasszos tripla-duplát ért el.

Fred Stabley Jr., a Lansing State Jornal újságírója nevezte így először, és nem véletlenül ragadt rá Johnsonra. Nagy hatással volt rá, hogy középiskolás korában elvesztette legjobb barátját, aki autóbalesetben hunyt el, és a mai napig azt gondolja, hogy Reggie Chastine nélkül nem lett volna az az ember és az a kosaras, akit megismert a világ.

2 évet töltött a főiskolán, a Michigan State hallgatója/játékosa volt, két későbbi NBA-játékos csapattársával, Greg Kelserrel és Jay Vincenttel tolták a csapat szekerét. Magassága ellenére (akkor 203 centinek mérték) irányítót játszott a csapatban. Kommunikáció szakos tanulmányait is olyan komolyan vette, mint a kosárlabdát, mert kommentátor akart lenni.

De a pályán akkorát ment, hogy csak visszavonulása után volt szükség erre a képességére. Pazar átlagokat produkált, és 1979-ben NCAA-bajnok lett. A döntőben azzal az Indiana State-tel játszott a Michigan State, amelyben egy bizonyos Larry Bird szerepelt. Az a Bird, akit a Boston Celtics már draftolt az 1978-as drafton, de még egy évre visszatért a főiskolára kosarazni, és három év alatt 30,3-as átlagot hozott össze az NCAA-ben…

Talán nem véletlen, hogy a „Nagy Fehér Sas” és a „Varázslat” meccse minden idők legnézettebb NCAA-meccse Amerika történetében, és egy hosszú évekre szóló kapocs (rivalizálás) kezdete volt. A Michigan State nyert 75-64-re, és Johnsont választották legjobbnak.

NBA

Az 1979-es drafton elsőként választotta ki a Los Angeles Lakers, azonnal egy élcsapathoz került. Magic az 1979-es nyáron New Orleansból Utahba költöző Jazz pickje volt, amit még 1976-ban Gail Goodrich-ért kapott a Lakers. Olyan csapattársai voltak Johnsonnak, mint az akkor már ötszörös MVP, Kareem Abdul-Jabbar. Szóval nem akkora meglepetés, hogy a Lakers Magic-kel kiegészülve a döntőig jutott. Ehhez a Lakers edzője, Jack MacKinney döntése is kellett, hogy az ekkor már 206 centis Johnsont az NBA-ben is irányítóként játszassa annak ellenére, hogy Norm Nixon is a Lakers játékosa volt.

Már csak a mosolya miatt is azonnal népszerű lett, a játékának köszönhetően pedig az első pillanattól a szurkolók kedvencévé vált. Ellenálhatatlan volt, újoncként részt vehetett az All-Star-gálán. De az igazán nagy durranást az 1980-as döntőre tartogatta.

„Soha ne féljetek, Magic itt van veletek!”

A finálé ötödik meccsén az alapszakasz MVP-jének választott Abdul-Jabbar lesérült, és nem tudott pályára lépni a Philadelphia 76ers elleni hatodik meccsen. A csapat edzője, Paul Westhead (MacKinney majdnem meghalt egy biciklibalesetben, ezért segédedzője vette át a helyét szezon közben) ezért centerben kezdette Johnsont.

De a sztori legjobb része az, hogy mikor felszállt a csapat Los Angelesben a Philadelphiába tartó repülőgépre, a még mindig csak

20 éves Magic Johnsont azt mondta a csapattársainak: „Soha ne féljetek, Magic itt van veletek!”

Angolul ez így hangzik: „Never fear, Magic is here.” Aztán centerben kezdett, de játszott minden poszton a meccs során. Végül dobott 42 pontot, leszedett 15 lepattanót, adott 7 gólpasszt és szerzett 3 labdát a meccsen, és 123-107-re nyert a Lakers idegenben. Johnson lett a döntő MVP-je. A mai napig ő az NBA történetének egyetlen újonca és legfiatalabb játékosa, akit döntő MVP-nek választottak.

Szóval Johnson berobbant az NBA-ben és 1991-ig töretlenül sikeres és népszerű volt. A nyolcvanas éveket tulajdonképpen végig a Magic – Bird párharc határozta meg az NBA-ben. Ebben az évtizedben (1980-1989) a Lakers öt bajnoki címet szerzett és nyolc döntőt játszott, a Celtics háromszor nyert öt döntőjén. Háromszor, 1984-ben, 1987-ben és 1988-ban rendeztek Lakers-Celtics finálét, és a mérleg nyelve 2-1-gyel a Lakers felé hajlik.

A két szupersztár népszerűségben csak egyvalaki tudta elhomályosítani, Michael Jordan, de kétségtelen tény, hogy az NBA jelenkori népszerűségének első letéteményesei Magic és Bird voltak, Jordan pedig csak adott még egy lökést ennek a busznak.

Ha picit kibontjuk Johnson eredményeit, 1982-ben, 22 évesen megnyerte második bajnoki címét és második döntő MVP-trófeáját, 1985-ben, 1987-ben és 1988-ban is bajnok, 87-ben is a döntő MVP-je. 1983-ban a Philadelphia 76ers, 1984-ben a Boston Celtics, 1989-ben a Detroit Pistons, 1991-ben pedig a Chicago Bulls ugyan felülmúlta a Showtime Lakerst, de akárhogyan számoljuk, ez 9 NBA-döntő. Tulajdonképpen 1991-ig folyamatosan a liga három legjobb játékosa között volt, 1983 és 1991 között minden évben dobogón végez az NBA-szavazáson, a címet pedig 1987-ben, 1989-ben és 1990-ben kapta meg.

Elképesztő játékos volt, olyan, amilyen sem előtte, sem azóta nem volt a ligában. Egy klasszikus karmester, aki úgy látott és úgy osztogatta a passzokat, hogy az öröm volt nézni. Ráadásul 206 centisen. Tényleg páratlan volt, ahogyan a labdái a legváratlanabb módon érkeztek meg (no look, hát mögött, bárhogy), de mindig oda, ahova kellett. Vlade Divac, a Lakers centere volt 1989-től, többször is elmondta, hogy az egyik legfontosabb dolog az volt, amit megtanult a Lakersnél, hogy Magicre mindig figyelni kell, mert tőle bármikor jöhet a labda.

A mosolya pedig elvarázsolta ekkor már az egész világot. 1991 novemberéig.

HIV

Az 1991-es döntőben kikapott a Lakers, Magic a vereség után készült az 1991-92-es szezonra, amikor egy rutinvizsgálat során kiderült, hogy Magic Johnson HIV-fertőzött. Dr. Michael Mellman, a Lakers orvosa kapta kézhez az eredményt 1991. október 24-én, és azonnal szólt Magicnek.

Johnson nem hitt neki, három pozitív teszt után fogadta el az eredményt, hogy HIP-pozitív.

Ez még az az időszak, amikor az emberek egybemosták a HIV-fertőzést az AIDS-szel, és a köznyelvben úgy is beszéltek erről, hogy Magic Johnson AIDS-es. Ráadásul magáról a fertőzésről sem sokat tudtak, de mindenki azt hitte, hogy ez csak az amerikai melegek körében terjed, és aki fertőzött, az meg fog halni…

Megic Johnson meg fog halni?

Egy hét volt a szezonrajtig, és november 7-én a Los Angeles Lakers sajtótájékoztatót hívott össze azzal kapcsolatban, hogy Magic Johnson bejelentést tesz. Senkinek fogalma sem volt arról, mi hangozhat ott el, de gyanús volt, hogy napok óta nem edzett a csapattal, és az előkészületi meccseken sem játszott.

A nyilvánosság is megtudta tehát, hogy

a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb sportolója HIV-fertőzött, és vissza kell vonulnia 32 évesen a profi kosárlabdától.

Az eseményen elmondta, élni fog, a mindennapok mennek majd tovább, nem fog meghalni, a HIV-fertőzés nem AIDS, a vírust nem csak homoszexuálisok kaphatják el, és bevallotta, hogy felesége mellett rengeteg partnere volt pályafutása során.

Az egész világot sokkolta a bejelentés, és tényleg nem volt olyan ember a világon, aki ne hitte volna azt, hogy Magic Johnson hamarosan meghal. Azonban Magic Johnson él és virul, és az azóta eltelt most már közel 30 évben neki köszönhetően az egész világ rengeteget tanult a fertőzésről, és Johnson a biztonságos szex és a vírus elleni küzdelem arca lett, nem mellesleg inspirálta a HIV-fertőzéssel küzdő sorstársait.

Valójában a sportpályafutásának sem kellett volna azonnal véget vetnie, és tulajdonképpen nem is lett vége, és három alkalommal rövid időre visszatért a legjobbak közé.

Először az 1992-es All-Star-gálán, ahol a nézők kezdőnek választották, és bár állítólag több játékosnak rossz érzése volt ezzel kapcsolatban, Magic pályára lépett Orlandóban, és a történelem talán legemlékezetesebb gáláját hozta össze. A nyugat 153-113-ra nyert, a meccs legjobbjának pedig Magic Johnsont választották, aki 25 pontot dobott, osztott 9 gólpasszt és leszedett 5 lepattanót.

Az All-Star-hétvégét már csak pár hónap választotta el a barcelonai olimpiától, és talán mondanunk sem kell, hogy Magic Johnson is tagja volt a történelem leghíresebb kosárlabdacsapatának, a Dream Teamnek.

Johnson ma már azt mondja, ha tudta volna, amit ma tud, nem vonult volna vissza, miután megtudta az eredményt. Többször is kacérkodott a visszatéréssel, de az ellenfelek ellenállása, és a vírussal kapcsolatos kevés ismeret miatt ez 1996-ig nem történt meg. Pont a napokban jelent meg egy olyan cikk a The Athletic-en, hogy egyesek azt pletykálták, nem is a Lakershez, hanem a Knickshez ment volna, hogy ismét Pat Riley legyen az edzője. Persze ez nem volt igaz. Johnson szakkommentátor volt, könyveket írt, üzletember lett, és 1994-ig nem tevékenykedett főállásban az NBA-ben. Akkor 16 meccsen ő volt a Los Angeles Lakers vezetőedzője.

Formában maradt a legenda, és négy és fél NBA-szezon után, 1996. január 29-én jelentette be, hogy 36 évesen visszatér, és másnap már pályára is lépett. Az ellenfél a Golden State Warriors volt, és Magic Johsnon csereként beállva, négyes poszton játszva, 19 pontot szerzett, adott 10 gólpasszt és leszedett nyolc lepattanót. A Lakers természetesen megnyerte a meccset.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Sport2 pénteken 23:30-kor, a Sport1 pedig szombaton 13:30-kor képernyőre tűzi Magic Johnson Golden State Warriors elleni visszatérő meccsét.

Két korábbi csapattársa, Vlade Divac és Elden Campbell volt a keret tagja ekkor, és olyan fiatal tehetségek játszottak még a csapatban, mint Cedric Ceballos, Nick Van Exel vagy épp Eddie Jones, mondjuk Ceballos-szal és Van Exellel nem annyira volt simulékony az együtt töltött idő. A szezon hátralévő 32 meccsén Johnson 10-szer volt kezdő, az Atlanta Hawks ellen megszerezte karrierje utolsó tripla-dupláját, a Dallas Mavericks ellen pedig 30 pontot dobott. A szezon végén 12. lett az MVP-szavazáson, azonban a rájátszás első körében a címvédő Houston Rockets túl nagy falatnak bizonyult.

Volt róla szó, hogy még egy szezont megpróbál, de a szezon végén Magic inkább végleg visszavonult az NBA-től, és bár Svédországban és Dániában még játszott bajnoki meccseket, az NBA-ben már nem. Pedig ha marad még egy évet Kobe Bryant és Shaquille O’Neal csapattársa lehetett volna…

Minden idők legjobb irányítója

Ráadásul kérdés nélkül. 10141 gólpasszával ő adta az NBA történetének legtöbb gólpasszát míg John Stockton (majd később Mark Jackson, Jason Kidd és Steve Nash) nem előzte meg, azonban a 11,2-es karrierátlag a mai napig ligarekord. A rájátszásokban 2346 gólpasszt adott, amit még csak megközelíteni sem tudott egy játékos sem. 138 tripla-duplát ért el, amivel harmadik Oscar Robertson és Russell Westbrook mögött.

Mindezt 206 centisen csinálta, és a Showtime karmestere volt több mint egy évtizeden át. Ide nézett, oda passzolt, hát mögött, láb között, gyorsan vagy lassan adta a passzokat, és minden labdájának szeme volt. Ő játszotta a legszebb kosárlabdát azok közül, akik nem a zsákolásaikról voltak híresek.

2002 óta a Hall of Fame tagja.

Ahogyan korábban írtuk, pénteken 23:30-kor a Sport2-n és szombaton 13:30-kor a Sport1-en kaphatunk ebből egy kis ízelítőt a 36 éves Magic Johnson Golden State Warriors elleni visszatérő meccsén.

További NBA-meccsek a Sport TV-n:

Csütörtök éjjel 23:30-kor, és pénteken 11:30-kor a Sport1-en, illetve pénteken 18 órától a Sport2-n láthatjuk, hogyan varázsolt Shaquille O’Neal 1994-ben a Charlotte Hornets ellen, amikor dobott 46 pontot és leszedett 20 lepattanót úgy, hogy egyik legnagyobb posztriválisa, Alonzo Mourning ellen szerepelt.

Szombaton 22 órakor a Sport2-n, vagy vasárnap 13:30-kor a Sport1-en egy igazi nyolcvanas évekbeli rangadó kerül képernyőre. Az 1987-es keleti döntő ötödik meccsét a Boston Celtics és a Detroit Pistons játszotta. Az állás 2-2, és a végén nagyon figyeljen mindenki Larry Birdre, mert karrierje egyik legnagyobb megmozdulását látjuk.

Vasárnap 23:30-kor vagy hétfőn 17:15-től a Sport1-en az NBA történetének legpontgazdagabb meccsét (370 pont) lehet megnézni, ezt a Denver Nuggets és a Detroit Pistons játszotta 1983-ban.

Források: ESPN, nba.com, Wikipedia, basketball-reference

Cookie beállítások