Shaq és Penny: Kár, hogy hamar véget ért a Varázslat!

Szabó Máté 2020. 06. 24. 20:19    
Olvasási idő: 7 perc

Shaq és Penny valamikor a kilncvenes évek közepén. (Fotó: twitter / SLAMONline)

Kobe és Shaq – sokakban ez a páros oly mély nyomot hagyott, hogy el is feledkeznek arról, hogy a Los Angeles Lakers felemelkedését elhozó duó előtt már létezett egy másik, amelyben benne volt a centeróriás. Csak az nem Kaliforniában, hanem az Egyesül Államok másik csücskében, a floridai Orlandóban:

PENNY ÉS SHAQ

1992 és 1995 sok érdekes és szerethető figura került az NBA-be, elég csak a közönségkedvenc Grant Hillre vagy Kevin Garnettre, esetleg Jason Kidd-re, Alonzo Mourningra, Chris Webberre gondolni, de akkor, a liga fiataljai között nem volt még egy olyan páros, mint amit Penny Hardaway és Shaquille O’Neal alkotott. Az új Wilt Chamberlainként és a jövő Magic Johnsonjaként tekintettek rájuk sokan. Nem is alaptalanul, O’Neal még az NBA-ben is kuriózumnak számított méretével, az első pillanattól a liga legjobb centerei között tartották számon, és a kétezres évek közepéig dominálta a ligát.

Első szezonjában letépett két palánkot, miatta erősítették meg a tartóalkatrészeket a palánkokon 1993-tól,

és már újoncként All-Star volt, második szezonjában csak azért nem lett pontkirály, mert a Spurs 71-et dobatott David Robinsonnal a szezon utolsó meccsén, de a harmadikban már bezsebelte a címet, mindkétszer 29,3 pontos átlagot hozott össze. 1994-ben negyedik, 1995-ben pedig második lett az MVP-szavazáson. Közben 1994-ben nyert egy vb-t az amerikai válogatottal.

Penny Hardaway pedig…Hát, az NBA és a szurkolók egyik legnagyobb szerencsétlensége, hogy az ő térdei nem bírtak többet. Az ugye megvan mindenkinek, hogy egyrészt ő is ott volt azon a meccsen, amin a főiskolások legyőzték a Dream Teamet az 1992-es olimpia előtt, és hogy

1996-ban, az akkor 24 éves Penny Hardaway volt a harmadik az MVP-szavazáson Michael Jordan és David Robinson mögött.

Két szavazó pedig egyenesen neki adta volna a díjat (Jordan 113-ból 109 szavazatot kapott, Karl Malone és Hakeem Olajuwon kapott még 1-1 első szavazatot).

Ha nem ismerted, tényleg nézd meg az alábbi videót. Hadd emeljem ki egy olyan Top5-öt, amiből azonnal kirajzolódik, milyen játékos is volt Penny. Ha csak egy perced van erre a videóra, tekerj erre az ötre:

18. Penny picit megeteti Michael Jordant, és akkor lasztit oszt Horace Grantnek, hogy eláll a lélegzeted.

17. Ezt a Heat elleni no look kosarat nem lehet tanítani.

11. Az a gólpassz? Csoda, hogy vele voltak tele az I LOVE THIS GAME-reklámok.

6. Ha jól tudom, ez a Patrick Ewing feletti zsák ugyanarról a meccsről van, amiről az Anthony Bowie-nak adott gólpassz. A rugója is rendben volt.

2. Ezt talán nem kell magyarázni: ütemérzék, önzetlenség, térlátás, koordináció. Minden megvolt Pennyben ezek közül.

Pedig az ö orlandói kalandja nem indult ilyen dicsőségesen, sőt, utálták a szurkolók. Az 1993-as drafton is megcsípte az első picket a Magic, és mindenki tudta, hogy Chris Webber lesz az első választott. Azonban a draft előtt két nappal Hardaway kapott még egy edzéslehetőséget a Magicnél, és úgy lenyűgözte a szakvezetést, hogy inkább lecserélt érte az Orlando, odaadta Hardawayért és három jövőbeni elsőkörös drafthelyért a Warriorsnak Webbert (azt csak viccből jegyezzük meg, hogy az a cetli is a Magicnél volt emiatt egy ideig, amivel később Vince Carter elkelt a drafton). Aztán az utálkozásból imádat lett, felfogták a szurkolók is, hogy megfogták az isten lábát Pennyvel. Sajnos az irányító nem teljesedhetett ki soha igazán, vagyis igen, de nem túl hosszú ideig, mert a térde nem bírta a terhelést, így nem futott ki túl hosszúra a pályafutása.

Azonban aki látta Pennyt 1994 és 1997 között, az soha nem felejti.

Olyannyira népszerűek voltak, hogy Shaq a Reebok, Penny pedig a Nike egyik kirakatfigurája volt ekkoriban, de még közös mozifilmben is szerepeltek. 1994-ben mutatták be a Csont nélkül (komolyan, miért volt minden kosaras film címe Csont nélkül, ebben az időszakban???) című filmet, amiben Shaq is Penny is főszerepet játszott. Pedig az 1993-as forgatás idején még nem voltak csapattársak, de úgy forgatták a jeleneteket, hogy tényleg kosarazhattak. Shaq azt vette észre, hogy Hardaway minden passza pont oda érkezik, ahol neki a legjobb. Odaszólt a klubvezetésnek, hogy ezt a srácot meg kell szerezni, nagyon jó vele együtt játszani… Az 1993-as draft pedig már egy másik történet lesz alább.

Elképesztő volt, micsoda összhang volt kettejük között. Zseniálisak voltak ketten együtt, tulajdonképpen tökéletesen kiegészítették egymást a pályán. O’Neal a dominiáns pontgyáros, Penny az előszőr passzoló, de pontszerzésben is jó irányító. Azonban kettejük sztorijának 1996-ban vége szakadt, mert Shaq Los Angelesbe szerződött, és meg kellett elégedni végül egy NBA-döntővel 1995-ben és egy 1996-os keleti döntővel…Ebben a két szezonban 3 játékosnak volt kulcsszerepe O’Neal és Hardaway mellett: Nick Andersonnak, Horace Grantnek, Dennis Scottnak, no meg az edző Brian Hillnek. Példaértékű volt, ahogy felépítették ezt a keretet.

De hogy jött össze ez a Magic?

Kész szerencse, hogy az indulás előtt nem a Heat nevet kapta a csapat, mert milyen fura lenne már, ha két Heat lenne a ligában. Jó, persze ez csak vicc, az nem fordulhatna elő, de a csapat előkészületei során a Magic mellett a Heat is a pakliban volt, mint lehetséges név, de a Juice és a Tropics is. Jó választás volt a Magic, maradjunk ennyiben. Szóval 1989-ben csatlakozott a Magic az NBA-hez, és az első draftolt játékosa Nick Anderson volt.

Nick Anderson:

A hátvád volt a Magic építőkockájának legeslegelső eleme. A mai napig ő a franchise meccsrekordere 692 alapszakasz-meccsel. 10 szezont töltött Orlandóban. Sok szép pillanatot köszönhettek neki a szurkolók, volt 50 pontos meccse is, kétszer 19,9 pontot átlagolt (1992 és 1993), de a legtöbben vélhetően arról a labdaszerzésről emlékeznek rá, amit most a The Last Dance-ben is ismét megmutattak

Igen, 1995-ben így lopta el a labdát a rájátszás második körének első meccsén Michael Jordantől. Vagy a zsinórban kihagyott négy büntetőre az 1995-ös döntőből, ami megkeserítette később az egész pályafutását… 1999-ig volt a Magic játékosa.

Az első három szezonban túl sok minden nem történt, vagyis de, jó sok vereséget szenvedett a csapat, átlagban 59-at szezononként. Na jó, egy NBA-rekord köthető még ehhez a korszakhoz. Scott Skiles a Magic irányítójaként egy máig élő csúcsot állított fel, 1990. december 30-án 30 gólpasszt adott a Denver Nuggets elleni meccsen. Ezen felül 1990-ben negyedik helyen draftolták Dennis Scottot, aki szintén fontos a kirakósban

Dennis Scott/3D:

Ma is láthatjuk a pályán, de csak szakkommentátorként és riporterként. Korszaka egyik legjobb tripladobója volt. Csak hogy képbe helyezzük: Karrierje során átlagban 0,2-del több triplakísérlete volt meccsenként, mint Reggie Millernek, pedig kevesebbet játszott. Az 1996-97-es szezonban akkor NBA-rekordot jelentő 267 triplát vágott be (ez a rekordja 10 évig élt), 1996-ban egy meccsen 11 hármasa volt jó (ez a rekordja 2003-ig élt). 1997-ig volt a Magic játékosa.

Az 1991-92-es szezon 61 veresége nagy segítség volt ahhoz, hogy 1992-ben elsőként válasszon a Magic a drafton. Ezzel pedig új időszámítás kezdődött el a klub életében. Egy rövid, ámde annál eredményesebb, felejthetetlenebb korszak:

Mert 1992-ben a Magic az első helyen Shaquillle O’Nealt választotta.

Ő volt az, akiről mindenki előre tudta, hogy az NBA szupersztárja lesz. Épphogy kimaradt a Dream Team-ből, voltak hangok, amik azt mondták, hogy azért nem vitték Barcelonába, mert a Reebokhoz írt alá, nem a Nike vagy a Converse játékosa volt. Még nem volt 21 éves, amikor bemutatkozott az NBA-ben, de azonnal dominált a ligában.  Vele épphogy nem jutott rájátszásba 1993-ban a Magic (holtversenyben volt nyolcadik 41-41-es mutatóval), de akkora mázlija volt, hogy megcsípte 1993-ban is az első helyet a drafton. A legjobb nem rájátszásba jutó csapatként gyakorlatilag nulla esélye volt erre, de ezt hozta a sors.

A Webber-Hardaway sztorit fentebb már kiveséztük. Hardaway üstökösként robbant be a ligába és a Magicbe. Egy veterán (az asszisztrekorder), Scott Skiles tanította neki az irányító pozíció alapjait, és a szezon második felétől már övé volt a karmesteri pálca. Szezon végén második lett az Év Újonca-szavazáson (a 101 szavazatból 53-at kapott Webber és 47-et Hardaway).

Brian Hill:

1993 nyarán az addigi edző, Matt Guokas helyét Brian Hill vette át. Nehéz megmondani, jó edző volt-e, vagy a kerete volt ilyen erős. Mindenesetre jó eredményeket ért el a csapattal, de Shaq is panaszkodott rá, míg Orlandóban volt, és 1997-ben a játékosok buktatták meg. Ettől függetlenül a csapat történetében ő szerezte a legtöbb győzelmet edzőként a mai napig. Ráadásul mérhetetlenül szimpatikus fickónak tűnik ránézésre.

A csapat tovább javult, először a történetében elérte az 50-es álomhatárt. Negyedik helyen jutott rájátszásba, de az ötödik Pacers kisöpörte az első körben. Talán már csak egy darabka hiányzott a puzzleből… 1994 nyarán őt is megtalálták.

Horace Grant:

Végy egy rutinos veteránt, akinek már van 3 bajnoki címe, aki épp All-Star volt, és aki nagyon motivált arra, hogy megmutassa, Michael Jordan és Scottipe Pippen nélkül is képes nyerni…Nos ez utóbbi nem jött neki össze, de közel volt hozzá Horace Grant – merthogy róla van szó. Ugyanazt az elnyűhetetlen harcost, a védekezésben és lepattanózásban elképesztő négyest láttuk Orlandóban, mint előtte sok évig Chicagóban. 1995-ben és 1996-ban is All-Defensive csapattag lett, de ami még fontosabb, hozta azt a rutint, ami ennek a csikócsapatnak kellett.

Összeállt a kezdőötös: O’Neal, Grant, Scott, Anderson és Hardaway. Két problémája volt csak ennek a csapatnak:

• 1995-ben a Houston Rockets és Hakeem Olajuwon
• 1996-ban a Chicago Bulls és Michael Jordan

Az 1994-95-ös szezon álomszerűre sikerült. 57-25-ös győzelmi mutató, majd a rájátszásban megmutatkozott, hogy egyértelműen a Magic volt ebben a szezonban a legjobb keleti csapat. A Boston Celtics gyerekjáték volt az első körben, a másodikban jött az a nagyon híres párharc a visszatérő Michael Jordannel felálló Bulls ellen (4-2). Ez óriási elégtétel volt Grantnek természetesen.

Ezt követően a keleti döntőben sikerült felülmúlni az Indiana Pacerst egy öldöklő 4-3-as párharcban.

E cikk megírásához az adta az ötletet, hogy a héten leadtuk a párharc negyedik meccsét. Íme a heti menetrend:

A fináléban aztán 4-0-ra nyert a Rockets, Olajuwon parádéja folytatódott.

A keret egy szezonnal később nem változott jóformán semmit. Az alapszakaszban sikerült még tovább javulni, 60-22-vel zárt a Magic, ám az 1995-96-os szezon már a 72-10-es Bullsról szólt minden értelemben. Azért Penny eszméletlen volt, nem csoda, hogy harmadik lett az MVP-szavazáson (21,7 pont, 7,1 gólpassz, 4,3 lepattanó és 2 labdaszerzész meccsenként). A keleti döntőben esélye sem volt a Magicnek, 4-0-val ment tovább a Bulls, de a történeti hűséghez hozzátartozik, hogy Grant csak a párharc első meccsén játszott.

1996-ban O’Neal és Hardaway is ott volt az atlantai olimpián a Dream Team III-ban, abban a válogatottban, amely erejét tekintve vetekedett a Dream Teammel, hiszen itt csak a pályafutásuk csúcsán lévő játékosok voltak keretben, nem volt újonc, sem már visszavonult legenda. Az egyetlen kritikája annak a csapatnak az volt, hogy Michael Jordan nem vállalta a szereplést. Shaquille O’Neal és Jerry West Atlantában jelentette be, hogy a center a Los Angeles Lakershez szerződik a következő szezontól….Shaq sztorija innentől már történelem, ő Kobe Bryanttel háromszor, Dwyane Wade-del pedig egyszer az NBA csúcsára jutott, sőt, Horace Grant 2000-ben követte, és 2001-ben együtt lettek bajnokok.

Hardaway karrierje innentől kezdve ennél sokkal szomorúbb, sorozatos térdsérülései miatt elvesztette atletikusságát idővel, és bár 2007-ig játszott a ligában, ezt a Pennyt már nem kaptuk vissza soha. A 2007-08-as szezonban 16 meccset játszott a Miami Heatben, ezen az utolsó 16 meccsen ismét csapattársak voltak Shaquille O’Neallel Floridában. Ám ezúttal a Miami Heatnél…

Shaq & Penny were reunited 11 years later in Miami pic.twitter.com/x2gNLaa6LF

— Ballislife.com (@Ballislife) May 28, 2020

A cikkben talán túlsúlyban volt Hardaway O’Neallel szemben, de ennek csak az az egy oka, hogy O’Neal pályafutásából még nagyon sok emlékezetes pillanatot kaptunk, Pennyből kevesebbet, pedig, és most Shaquille O’Nealt idéznénk:

„Amikor a ligába került, elképesztő volt. Olyan volt, mint LeBron, csak a nagy izmok nélkül.”

Illetve egy másik idézet szintén a nagyembertől: „Azt hiszem, lehetett volna 1 vagy 2 bajnoki címűnk, ha mindketten maradtunk volna.”

Igen, lehet…

Az Orlando Magic a korszakhoz hasonló magasságokba legközelebb kb. 15 évvel később ért. Ugye tudjuk, melyik csapatba igazol utána annak a csapatnak a legfontosabb embere, a center Dwight Howard? Igen, a Los Angeles Lakershez.