A rutincápa és az újonc harca a trófeáért

2020. 07. 26. 07:59    
Olvasási idő: 2 perc

Gary Anderson és Dimitri Van Den Bergh vívja a World Matchplay idei döntőjét, amelyben a skót a második trófeájáért hajt ezen a viadalon, míg a belga először nyerhet kiemelt tornát a PDC égisze alatt. Ráadásul újoncként!

Az már biztos, hogy 2006 óta nem látott döntőt rendeznek a World Matchlpayen, hiszen James Wade menetelése (majd a fináléban Phil Taylortól elszenvedett veresége) óta először szerepelhet az utolsó meccsen tornaújonc is. Merthogy Dimitri Van Den Bergh szépen végigment a Nathan Aspinall, Joe Cullen, Adrian Lewis, Glen Durrant ágon, és várhatja a Gary Anderson elleni csatát. Persze, a kiemelési számok alapján erről az ágról sem az lett finalista, hiszen az elsőként jegyzett Michael van Gerwen és a negyedik Rob Cross is gyorsan elhullott, míg az ötödik Michael Smitht éppen Anderson takarírotta el a legjobb négy között. Ami meglepő, hogy Anderson és Van Den Bergh sem dobott egyszer sem 100 feletti átlagot, igaz, a belga háromszor is 98 felettit szórt.

Talán emiatt is volt önkritikus Anderson a Smith elleni, egyébként 97,99-es átlaggal, mindössze 7 darab 180-as kíséretében 18-16-ra megnyert meccse után: „Vissza akarom juttatni a játékomat arra a szintre, amiről tudom, hogy képes vagyok elérni, és remélem, el is jutok majd odáig. De pillanatnyilag nem ez a helyzet. Még csak a közelében sem játszom annak, ahol kellene.”

Ettől még a bukmékereknél ő az esélyes (1,53 a szorzója az egyik legnagyobb irodánál, a belgáé pedig 2,5-szeres), nem utolsósorban a PDC premier eseményein szerzett tapasztalatai miatt. A legnagyobb tornák közül a világbajnokságot és a Premier League-et kétszer, a World Matchplayt, a UK Opent, a Players Championship Finalst és a Bajnokok Ligáját egyszer nyerte meg, Van Den Bergh viszont ezek közül egyen sem diadalmaskodott. Igaz, hogyan is tehette volna meg, ha a világbajnokság, a Grand Slam of Darts és a UK Open negyeddöntője volt a legjobb eredménye ezen a szinten a mostani versenyt megelőzően.

„Hihetetlen az egész, azt hiszem, még nem fogtam fel, mit is értem el valójában – mondta a Glen Durrant elleni 17-15-ös győzelme után. – Büszke vagyok, hogy eljutottam idáig, de meg is akarom nyerni a tornát. Oka van annak, hogy összejött a döntő, keményen dolgoztam és végig hittem magamban. Szerintem nekem kedvez, hogy Gary gyors játékos, a héten pár hasonló stílusúval már találkoztam. Azt hiszem, nagy esélyem van arra, hogy egyike legyek azon győzteseknek, akire mindenki emlékszik.”

Ami viszont már most biztosra vehető, hogy a mezőny több 180-ast szór, mint egy évvel korábban. Akkor 330-at termelt a 31 mérkőzésen, most az elődöntők után 329-nél tart. Azt meg ugye senki sem hiszi, hogy bőven több, mint 20 leg alatt Anderson és Van Den Bergh nem dob legalább kettőt?!

A Sport1-en vasárnap 21:30-tól élőben közvetítjük a World Matchplay döntőjét.

Cookie beállítások