Magic Johnson is egy óriási mázlival került a Lakershez

Szabó Máté avatar Szabó Máté 2021. 01. 16. 22:15    
Olvasási idő: 7 perc

A héten James Hardent megszerezte a Brooklyn Nets egy kolosszálisan nagy NBA-ügyletben, amelyben a Netsen és a Rocketsen kívül a Cleveland Cavaliers és az Indiana Pacers is érintett volt. A Rockets többek között összesen 4 elsőkörös draftjogot és további 4 draftcsere-lehetőséget húzott be ezzel. Nem olyan ritka dolog így játékost szerezni az NBA-ben, és sült már el párszor nagyon szerencsésen a dolog.

Újra itt van a nagy csapat. Csapjad össze a mancsodat. (Fotó: Getty Images)

A jövőbeli elsőkörös draftjog egy nagyon különleges cserealap az NBA-ben. Ha játszottál már valaha bármilyen NBA-manager játékot (Én a BASKETBALL GM-et bátran ajánlom mindenkinek, aki nagyon sok hasznos időt el szeretne ba…, akarom mondani pazarolni, mert elég addiktív.), tudod, hogy egy elsőkörös draftjog megszerzése általában pokoli nehéz, mert úgy védik a klubok, mint a Dothrakik Daenerys Targaryent. Nagyon. Én az említett oldalnál egyszer tudtam meglépni azt a bravúrt, hogy Magic Johnsont elcseréltem Larry Birdre és két jövőbeli draftjogra, amikkel Top5-ben választottam a következő két évben, ezzel pedig megalapoztam a franchise jövőjét. A draft elsősorban erről szól, mert bár egy hatalmas lutri, de ezzel tudod viszonylag költséghatékonyan biztosítani a csapatod jövőjét, és minél előrébb választasz, annál nagyobb lehetőséged van megcsípni egy franchise playert. Nem mellesleg ez tartja életben az egész NBA-t, ez biztosítja, hogy minden évben érkezik minőségi utánpótlás a ligába. Ez a cikk azonban nem rólam és a menedzserkedésről szól, hanem azokról a bátor sportvezetőkről, akik ezt nem szimulációként élik meg, akiknek a homloka jogosan gyöngyözik, mielőtt leütik az entert egy válaszemailben, vagy kimondják telefonban, hogy

„Tudom, hogy ezt nagyon meg fogom bánni, de kössünk üzletet!”

Összegezzük a mostani cserénket, amely az ötletet adta ehhez a cikkhez, és amelyben négy, a jövőben majd az első körben kiválasztott játékost is kapott a Houston Rockets:

  • A Brooklyn Nets kapja James Hardent és a Cleveland Cavaliers 2024-es második körös draftjogát.
  • A Houston Rockets kapja Victor Oladipót, Rodions Kurucsot, Dante Exumot, a Brooklyn Nets három elsőkörös draftjogát (2022, 2024, 2026) és a Milwaukee Bucks 2022-es első körös draftjogát, továbbá 2021-ben, 2023-ban, 2025-ben és 2027-ben joga lesz a Rocketsnek úgynevezett draftcserére a Brooklyn Netsszel, ha a Nets előrébb választ a drafton *
  • Az Indiana Pacers kapja Caris LeVertet és a Houston Rockets 2023-as második körös draftjogát.
  • A Cleveland Cavaliers kapja Jarrett Allent és Taurean Prince-t.

*Sőt, hozzá kell tenni, hogy ez az ügylet még a legnagyobb draftjog-gyűjtögető Oklahoma City Thunder jövőjére is kihathat a 2021-es és 2025-ös drafton a tavalyi Westbrook-Paul csereügylet miatt.

Most megnézünk olyan üzleteket, amelyekre visszanézve különösen érdekes, hogy szerepel a hivatalos bejeletésnél  olyan kitétel, hogy jövőbeli draft pick. Ezekre hajlamosak vagyunk akkor még legyinteni, de sokszor bizonyulnak sorsfordítónak egy-egy csapat, néhol akár az egész NBA életében.

Magic Johnsont egy korosodó egykori All-Starért szerezte a Lakers

Mert egy draftjog elcserélése és megszerzése hatalmas lutri. Már szóba került a saját példámon keresztül Magic Johnson, akit mindenki a Showtime Lakers legendás labdazsonglőrjeként ismer, aki egyetlen csapatban játszotta le egész pályafutását. Pedig ez alakulhatott volna másképpen abban az esetben, ha 1976-ban a New Orleans Jazz nem vágyik nagyon egy 33 éves játékosra, Gail Goodrichra, és nem ad érte az akkori szabályoknak megfelelően kompenzációként többek között három jövőbeli elsőköröst (1977, 1978 és 1979) a Lakersnek. A Jazznek nagyon nem jött be az üzlet, és továbbra is a liga egyik legrosszabb csapata maradt, így mindhárom választás Top10-es volt,

az 1979-es egyenesen az 1/1-es. A történetet innen már ismerjük: „Never fear, Magic is here!”

James Worthyt is pont így lett Magic Johnson csapattársa

James Worthynak is elévülhetetlen érdemei voltak a Showtime Lakers sikereiben. Nem véletlenül lett az 1988-as döntő MVP-je. Ha hiszi valaki, ha nem, az 1982-es draft első választását, azaz Worthyt is pont úgy szerezte meg a Lakers, ahogyan Magic Johnsont. Ám ezúttal a Cleveland Cavaliersnek kellett pocséknak lennie az 1981-82-es szezonban. 1980 februárjában két teljesen jelentéktelen játékos, Butch Lee és Don Ford cserélt csapatot, és emellett a Cavaliers megkapta a Lakers 1980-as elsőkörösét, a Lakers pedig az Cavaliers 1982-es elsőkörösét. Teljesen érthetetlen, mit gondolt a Cavaliers, hiszen azért sejteni lehetett, hogy a Kareem Abdul-Jabbarral és Magic Johnsonnal felálló Lakers jó lesz, míg a Cavalierst véletlenül sem lehetett akkor sikeres csapatnak nevezni…A Cavaliers által 1980-ban draftolt Chad Kinchnek egy szezon jutott az NBA-ben,

James Worthyt pedig 1982-ben a bajnoki címet ünneplő Lakers választotta ki draftelsőként…

Ha pedig nem ismered Worthyt, talán elég annyit mondani, hogy az NCAA-ben Michael Jordan csapattársa volt, és a Levegő Ura minden alkalommal beteszi a legjobb ötösbe azon játékosok közül, akikkel valaha játszott.

Naná, hogy a Hall of Fame tagja…

A 80-as éveket Celticséhez is egy ilyen csere kellett

A nyolcavanas évek a Los Angeles Lakers és a Boston Celtics rivalizálásról szólt az NBA-ben. 1980 és 1989 között mind a 10 szezonban ott volt a kettőből legalább az egyik csapat a döntőben, háromszor játszottak egymás ellen, és a Lakers nyolc döntőből öt, míg a Celtics öt finálén három bajnoki címet nyert ebben az időszakban. A legendás Red Auerbach nagyot húzott az 1980-as draft előestéjén. A Celticsé volt az első és a 13. választás joga, ezeket a szivarozásairól és az eredményeiről híres mester szépen megfogta, és elcserélte a Golden State Warriorsszal a negyedik évét taposó Robert Parishért és az 1980-as harmadik választásért. Ezzel a joggal Kevin McHalet választotta. Valahogy

így kell előrelátóan két Hall of Fame-játékost szerezni egy cserével.

Az ellenoldalon a draftelső Joe Barry Carroll korrekt NBA-s pályafutást futott be, Rickey Brown öt évet játszott a ligában.

Vince Carter már azelőtt háromszor cserélt csapatot, hogy draftolták volna

A közelmúltban vonult vissza a legendás Vince Carter, akit az NBA-ben először Air Canadaként ismertünk meg. Pedig a Golden State Warriors draftolta a saját jogával 1998-ban. Ugye, hogy hülyén hangzik ez az előző mondat? Nem véletlenül, mert hosszú út vezetett idáig is. Vince Carter 1993-ban még ifjú Warriorsos jövőbeli ’’draftcetliként’’ Orlandóba került a legendás Chris Webber-Anfernee Hardaway cserével. Az Orlando 1994 júliusában továbbadta a Washington Bulletsnek (ez a mai Wizards). Fél évvel később (1994 novemberében) a Washington visszacserélte a Warriorshoz más jogok és Tom Gugliotta társaságában. Chris Webber költözött a fővárosba.

Tehát Vince Cartert már NBA-s pályafutása előtt elcserélték kétszer Chris Webberre.

Az más kérdés, hogy bár nyolc NBA-csapatban játszott, a Warriorsban pont nem lépett soha pályára, mert az 1998-as kiválasztása után Antawn Jamisonért (North Carolinás csapattársáért) a Raptorshoz került. Így lett ő Air Canada. 2020-ig szerepelt a ligában, az Atlanta Hawksból vonult vissza.

Nem baj, ha ezt most megnézed, és picit libabőrös leszel:

Kyrie Irving a Clippers pickjével volt draftelső

Mivel a 2010-11-es szezonban LeBron James Miamibe költözése után a pocséknál picit rosszabb volt a Cavaliers, sokan azt hiszik, a Cavaliers alanyi jogon választotta ki elsőként Kyrie Irvinget 2011-ben a drafton. Pedig nem. A Clippers még februárban Baron Davisszel együtt odaadta elsőkörös pickjét a Cavaliersnek Mo Williamsért és Jamario Moonért, akkor még bíztak magukban, és végül 32-50-nel zártak. Nem gondolták talán, hogy majd végül a

2,8 százalékos esélyük ellenére ők nyerik a lotteryt, így Kyrie Irvinget kínálták tálcán a Cavaliersnek,

amely az alanyi jogon megszerzett negyedik helyen Tristan Thompsont választotta. Az a Kyrie még kevésbé volt problémás, mint az, aki most nem nagyon van ott a Brooklyn Nets keretében…Végül a Clippers esetében nem hánytorgatják ezt fel olyan sokan, hiszen később abban az évben szerezték meg Chris Pault a New Orleans Hornetstől.

A Brooklyn Nets nélkül Damian Lillard sem Portlandben pattogtatna

2010-től 2016-ig Billy King volt a Brooklyn Nets (előző nevén a New Jersey Nets) GM-je. Érdemes mejegyezni a nevét, mert úgy tűnik, Sean Marks azért lesett el egy-két trükköt az elődtől. 2012 márciusában ugyanis annyira vágyott Gerald Wallacera, hogy mindenképpen oda akarta érte adni a csapat 2012-es elsőkörös választási jogát Mehmet Okur és Shawne Williams mellett.

Ha rossz a csapatod, több értelme van bízni abban, hogy szerencséd lesz a drafton,

és vagy jó helyen választasz (mondjuk elsőként Anthony Davist), vagy elcsípsz egy csiszolatlan gyémántot (mondjuk Bradley Bealt, Damian Lillardot, Andre Drummondot…), mint a tuti középszerre menni. King inkább cserélt, a Nets pontosan azon a hatodik helyen végzett a lotteryn, ahol a helyezése alapján a legnagyobb esélye volt rá, a Portland Trail Blazers pedig köszönte, és kiválasztotta Damian Lillardot.

A mai Boston Celticset a Brooklyn Netsnek köszönhetjük

És nem ez volt King legnagyobb baklövése. Vicces, hogy a Bleacher Report 2013-ban jelest adott a Brooklyn Netsnek, amikor a csapat megkockáztatva a csapat jövőjét belenyúlt a jövőbeli draftzsákba, és ahelyett, hogy megkereste volna a legjobb darabokat, inkább odaadta az egészet (4 elsőköröst, 2014-ből, 2016-ból, 2017-ből és 2018-ból) a 37 éves (!!!) Kevin Garnettért és a 36 éves (!!!) Paul Pierce-ért. Az ok az volt, hogy ezzel sikerült bajnok tapasztalatot szerezni, és nagyon-nagyon akarta a gyors sikert a Nets, mert a csapat frissen költözött Brooklynba, és az orosz milliárdos oligarcha, Mikhail Prokhorov fogadalmat tett még 2010-ben, hogy ha öt év múlva nem lesz bajnok a Nets, megházasodik. Meg kellett volna, de az esküvő így is elmaradt.

Persze, utólag könnyű okosnak lenni, de tény, hogy Garnett és Pierce is pont abban a 2013-14-es szezonba öregedett meg, és végül egyetlenegy teljes szezont töltöttek mindketten a csapatnál. Talán csak Danny Ainge gondolta, hogy

2016-ban a harmadik, 2017-ben pedig az első választás hullott ezzel a Celtics ölébe, így választotta ki előbb Jaylen Brownt, majd Jayson Tatumot.

Utóbbi esetében azt is megengedhette magának a Celtics, hogy az első választás jogát elcserélje a Sixersszel, és harmadik helyen vigye Tatumot.

A 2018-as draft nyolcadik választása volt az eredeti Nets-Celtics csomag utolsó eleme, azonban azzal már a Cleveland Cavaliers élt, mivel a Celtics Kyrie Irving megszerzését biztosító cserébe az is bekerült 2017-ben. A Cavaliers azt a Collin Sextont választotta ki, akinek e sorok írásakor 25,1 pontos átlaga van a Cavaliersben.

Mi lett volna, ha? Garnet és Steph Curry

Egyébként Kevin Garnett 2007-es Bostonba költözésén hatalmasat nyerhetett volna első csapata, a Minnesota Timberwolves. Ha picit ügyesebbek és szerencsésebbek, akkor a Garnett cserében a Bostontól visszaszerzett saját draftjogukkal nem Jonny Flynnt választják a hatodik helyen, hanem Steph Curryt, akit így hetedikként a Warriors húzott be.

Ez csak egy kis esszencia volt abból, hányféleképpen sülhet el jól egy jövőbeli draftjog megszerzése az NBA-ben, milyen sokat profitálhat abból egy csapat. Ezt azért könnyebb összegyűjteni, mert a históriáskönyvekbe nem azokat a sztorikat írják, amikor egy csapat befürdik ezekkel a tervekkel (Bár a Pistons 2003-ban a Memphis Grizzliestől így szerzett joggal választotta ki Darko Milicicet, amit azért lehet befürdésnek nevezni).

Azt viszont ne feledjük, hogy a mai NBA-ben nehéz hosszú évekre előre tervezni, és jelenlegi példánknál maradva: Durant 32, Harden pedig 31 éves, Kyrie Irving meg egy kicsit fura. Ráadásul előbbi két játékos szerződése lejár 2022-ben, és a 2022-23-as szezonra játékosopciójuk van, míg Irving 2023-ig kötelezte el magát a csapathoz. Nehéz most megmondani, hol lesz mondjuk 3 év múlva a Brooklyn Nets, mert az NBA-ben bármi megtörténhet.

Csak egy érdekes adalék ahhoz, mit jelent a mai NBA-ben három éve:

A 2018-as All-Star-gálára nevezett 28 játékosból mindössze 12 játszik még ma is az akkori csapatában…

A 10 kezdőből hárman.

Aki többet is meg akar tudni a Harden-ügyletről, az nézze szombaton este 22 órától a Sport1-en az Alley-oopot (bevallom, ezt a cikket korábban be akartam fejezni, ezért már lehet a műsor kezdése után olvassa…, de vasárnap 14 órától a Sport2-n ismét meg tudod majd nézni Csabit és Bazskát), majd vessen egy pillantást a dehardenizált Houston Rocketsre, amely a San Antonio Spurszel játszik 23 órától, és a Sport1-en azt is közvetítjük. Vasárnap 21 órától a Sport2-n egy Dallas Mavericks – Chicago Bulls meccsel zárjuk a hetet.

Források:  Bleacher Report, Basketball Insiders

Cookie beállítások