Merci Tony Parker: Újra együtt a Duncan-Ginóbili-Parker trió

Szabó Máté avatar Szabó Máté 2019. 11. 12. 22:15    
Olvasási idő: 5 perc

November 11-én a San Antonio Spurs visszavonultatta Tony Parker mezét. Nagyon is megérdemelte ezt az elismerést, hogy Tim Duncan és Manu Ginóbili meze mellett az ő kilences dressze is ott lógjon a csarnokban.

Újra együtt a Duncan-Ginóbili-Parker tri(k)ó. Fotó: Getty Images

Ugyan ezt az elismerést a pályán nyújtott teljesítményéért kapta, de ne felejtsük, hogy a francia irányító volt a 2000-es évtized egyik legismertebb kosárlabdázója. Nem hiszed el? Na fogadjunk! Van ugye az a teszt egy sportoló ismertségével kapcsolatban, hogy ha egy a sporthoz abszolút nem értő személynek megmutatod a képét, akkor az felismeri-e. Holtbiztos, hogy Tony Parker ezen jobban szerepelt volna 2010 körül, mint a San Antonio Spurs nagy hármasának másik két tagja, Tim Duncan vagy Manu Ginóbili, és vélhetően a kétszeres MVP Steve Nashnél is. Parker ugyanis kb. hét éven át alkotott egy párt Eva Longoriával. Oké, ez egy sportoldal, úgyhogy itt Longoriával kell képbe helyezni az olvasókat, de ha azt mondjuk, hogy a tüzes feleség, Gaby Solis a Született Feleségekből, akkor tuti azonnal megvan. Na ugye. Longoria ebben az időszakban egy csúcson lévő celeb volt, és még a mai napig is sokat cikkeznek róla.

Szóval hét éven át Parker és Longoria volt a texasi álompár, és tele voltak velük azok a magazinok is, amikben a legtöbb NBA-játékosról soha nem esik egy szó sem. Azonban a házasságnak vége lett, és ehhez a gonosz pletykák szerint Brent Barry feleségének is volt némi köze, de ez már nem ide tartozik. Parker 22 éves volt, amikor összejöttek, és még nem volt 29, mikor elváltak. A kosaras ezután találkozott jelenlegi feleségével, a francia újságíróval, Axelle Francine-nal, akivel ma is együtt vannak, és akivel már két gyermekük született. Az egyik fia ült ott az ölében, amikor visszavonultatták a papa mezét:

Hosszabban (tényleg érdemes végignézni az elejétől a végéig):

Rövidebben:

Azt akartuk ezzel érzékeltetni, hogy a francia játékos már nagyon fiatalon ott találta magát a rivaldafényben és a pletykalapokban, mindezt úgy, hogy eközben az NBA egyik legkonzervatívabb csapatában játszott. A vicces az, hogy az NBA-s pályafutása is korábban indult, és gyorsabban haladt az akkori átlagnál. Belgiumban született, de Franciaországban nőtt fel, 2001-ben elég tökös csapatvezetőnek kellett lenni ahhoz az NBA-ben, hogy 19 évesen draftolj egy európai irányítót. De ugye addigra már náluk volt egy argentin srác játékjoga, akit az olasz másodosztályból választottak ki, úgyhogy ha valkitől számíthattunk erre, az a Spurs volt.

Ezzel a videóval tisztelgett a Spurs Parker előtt:

De az igazán komoly dolog a következő lépés volt, az alapszakasz 4. meccse után

Gregg Popovich azt mondta a 19 éves franciának, hogy oké, innentől te leszel majd a David Robinsonnal, Tim Duncannel, Steve Smith-szel, Bruce Bowennel felálló San Antonio Spurs irányítója.

David Robinson a mostani ceremónián beszédében azt emelte ki, hogy igazából Parker miatt vonult vissza, mert amikor az első edzéseik egyikén látta, milyen gyors, akkor jött rá, hogy ő ezt már nem fogja sokáig bírni. Parker több mint 16 éven át, 2018 januárjáig a kezében is tartotta az említett karmesteri pálcát. Ekkor önként mondott le róla, hogy átadja Dejounte Murray-nek.

17 szezont játszott a San Antonio Spursben, 16-ot Manu Ginóbilivel és 15-öt Tim Duncannel. Négyszeres bajnok (2003, 2005, 2007 és 2014), egyszeres döntő MVP (2007; első európaiként).

Hatszoros All-Star (2006, 2007, 2009, 2012, 2013, 2014), négyszeres All-NBA (2009, 2012, 2013, 2014). Minden egyes szezonban rájátszásba jutott a Spurs-szel (A Spurs 1998 óta, zsinórban 22 éve van ott a rájátszásban, ami NBA-rekord), így nem meglepő, hogy a Parker-Ginóbili páros az NBA rájátszásainak legeredményesebb duója,  ugyanezen a listán Parker és Duncan a második, illetve Ginóbili és Duncan a harmadik. Elég belterjesnek tűnik, nem? Talán nem nehéz kitalálni, melyik trió szerezte a legtöbb rájátszás győzelmet az NBA történetében.

Természetesen az ellenálhatatlan Duncan-Ginóbili-Parker trió uralja ebben is az NBA-t.14 rájátszás, 5 döntő és 4 bajnoki cím együtt…

Az argentin és a Spurs jelenlegi segédedzője is beszédet mondott. Tim Duncan nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni azt a legendát, hogy ő nem beszélt egy évig egy szót sem az újonc Parkerrel, azt viszont megerősítette, hogy Popovich nagyon szigorú volt az irányítójához. Az NBA történetének egyik legjobb játékosa ezt mondta továbbá:

„Ez egy csodálatos menet volt, és nem is kívánhattam volna ezalatt senki mást az irányítómnak. Köszönök mindent, Tony!”

A francia Manu Ginóbilivel játszotta együtt a legtöbbet, 16 szezont, és állítólag soha nem vesztek össze semmin ezalatt az idő alatt, és Parker volt az a csapattársa, aki sokakkal ellentétben a kezdetektől hitt a zabolátlan argentinban.

Az NBA-hez még hozzájön, amit a francia kosárlabdáért és a francia válogatottért tett. Európa-bajnok, Eb-ezüstérmes, Eb-bronzérmes és 2017-ig az Eb-k történetének legeredményesebb játékosa volt.

Vele kezdődött a francia kosárlabda aranykorszaka, amely azóta is tart,

harmadikak lettek a gallok a 2019-es kosár vb-n egy olyan kerettel, amelyben hét olyan játékos szerepelt, aki megfordult valaha az NBA-ben, vagy jelenleg is ott játszik. Ez Parker nélkül szinte biztosan nem lenne így.

Nem véltlen, hogy a megemlékezésen ott volt, és beszédet mondott honfitársa, Boris Diaw is. Gyerekkoruk óta ismerik egymást, és a Spursben is voltak csapattársak. Szerinte, ha a francia kosárlabdáról beszélnek, akkor Tony Parkerről beszélnek. Emellett egy nagy sztorit is megosztott a közönséggel. Elmesélte, hogy mikor az Atlanta Hawks újonca volt, Parker elhívta San Antonióba karácsonyozni, és a vacsorát Popovich-éknál töltötték, Parker és Pop egyszercsak eltűnt az asztaltól. Diaw megtalálta őket, miközben az előző napi meccs videóját nézték, és Pop azt magyarázta az akkor 21 éves Parkernek, mit rontott el a meccsen. Ekkor érezte azt Diaw, hogy a barátja nagyon jó helyen van San Antonióban.

Bár Popovich, vagy ahogyan a világon egyedül Parker hívhatja, „Popo” beszélt először, mi mégis őt hagyjuk a végére. Ő először is viccesen elnézést kért, hogy olyan kemény volt vele (azt mondta, hogy mentálisan és fizikailag is), majd elmondta, hogy

ő a legszerencsésebb ember, mert látta felnőni azt a 19 éves srácot, akinek akkor a kezébe adta a labdát, és csodálatosnak tartja hogy ott lehet majd, amikor beiktatják a Hall of Fame-be.

Nem meglepő, hogy Parker elfogadta a bocsánatkérést, és megköszönte a mesternek, hogy a második apja volt, és bízott benne. Azon pedig ne lepődjön meg senki, hogy ha egy csapattal háborúba indulna, az első két ember, akit magával vinne, az Tim Duncan és Manu Ginóbili lenne.

Az NBA-n túl:

Ha már a cikk elején elrugaszkodtunk az NBA-től, zárásként is tegyünk így. Parker a beszédében is többször hivatkozott arra, hogy egy Francia Maffia (a  barátai) volt San Antonióban az ünnepség miatt, és tényleg, Parker soha nem felejtette el francia gyökereit, és például nagyon jó barátságot ápol a labdarúgó Thierry Henry-val és a cselgáncsozó Teddy Rinerrel; ők is ott voltak a buliban.

Parker azok közé tartozik, akinek van egy csapata Franciaországban (ASVEL Basket), ahova fizetés nélkül is hazament játszani a 2011-es lockout ideje alatt. 2015-ben Lyonban létrehozott egy akadémiát is, és most jelenleg mindkettőnek az elnöke. Van egy Make-A-Wish nevű alapítványa, amely életveszélyes betegségben szenvedő gyermekeken segít, vezeti a NorthRock Partners tanácsadócég sport divízióját, és a 2024-es párizsi olimpia egyik arca is.

Nem hinnénk, hogy számára komplikált lesz a visszavonulás utáni élet (ez a The Undefeated videója, Marc J. Spears kísérte el Parkert Franciaországba nyáron). Érdekes, és elég árulkodó Parker helyzetével kapcsolatban, ahogyan elutasíta a monacói herceg meghívását azzal, hogy nem tud elmenni hozzá, mert a csapata kispadján szeretne ülni:

Parker egyébként nem a Spursből vonult vissza, hanem a Charlotte Hornetsből, ahol pályafutása utolsó szezonját játszotta 2018-19-ben.

Érdekesség1: Azt zárójelben jegyezzük meg, hogy legyen egy kis magyar kapcsolat is, valamikor 2000 előtt Tony Parker pályára lépett hazánkban, és egy korosztályos tornán játszott a francia válogatottal.

Érdekesség2: Parker csalódást okozott az első Spursös edzésén a 2001-es draft előtt, méghozzá azért, mert Lance Blanks nagyon megdolgozta. Igen, az a Lance Blanks, aki előtte az Albacompban játszott. RC Buford közbenjárása kellett ahhoz, hogy Popovich megnézze még egyszer. A többi pedig már történelem…

Merci Tony

#mercitony

Cookie beállítások