A nap, amikor Nowitzki a katonaságon és Amerikán is átgázolt • SportTV

A nap, amikor Nowitzki a katonaságon és Amerikán is átgázolt

2020. 03. 30. 14:11    
Olvasási idő: 3 perc

Egy történet arról, miképp indult a talán legnagyszerűbb európai pályafutás az NBA-ben.

Barátaim-ismerőseim tudják, hogy a Dallas Mavericksnek szurkolok az NBA-ben, elsősorban egy német úriember, Dirk Nowitzki miatt. A visszavonulását kellőképpen megsirattam, most viszont a német sport1.de jóvoltából olyan történetet találtam róla, ami szinte napra pontosan 22 éve játszódott le, és ami tulajdonképpen elindította őt az NBA-karrier felé.

Egy würzburgi srác ugyanis 1998. március 29-én megjelent a San Antonió-i Nike Hoop Summiton, amelyen már több nagyszerű NBA-pályafutás is elindult. Nos, ennek a napnak a végén igazából csak egy téma volt: ki a fene az a nagy, szőke német srác, aki az amerikai tehetségeket árnyékba borította, és hirtelen a lehetséges draftpickek élbolyába került. Dirk Werner Nowitzkinek hívták, aki 33 ponttal és 14 lepattanóval győzelemre vezette a Team Worldöt a Team USA ellen.

Ahhoz képest, hogy hajszál híja volt egyáltalán az utazásának, nem volt rossz teljesítmény. A 19 éves játékos ugyanis a német másodosztály rájátszásában a feljutásért harcolt a Würzburg X-Rays csapatával, de edző-mentora, Holger Geschwindner azt mondta, igazából neki most másfele vinne az útja. „Holger csak annyit mondott nekem:

»Hé, azt hiszem, ez egy nagyon-nagyon jó alkalom, hogy a kortársaid legjobbjai ellen megméresd magad.« Én meg csak annyit mondtam: »Megőrültél? Erről álmodtunk, ezért játszottunk az elmúlt években»”

– mesélte Nowitzki. „Kockázatos játékot játszottunk” – tette hozzá Geschwindner.

Dirknek, mint katonai szolgálatosnak a honvédelemtől is engedélyt kellett kérnie az utazásra, a klubjánál azonban más utat választott. „Holger úgy gondolta: »Á, majd egyszerűen csak kicsusszanunk!«

És így vasárnap játszottam, hétfőn pedig már repültünk is – anélkül, hogy bárkinek is szóltunk volna”

– mesélte a valaha volt legjobb német kosaras. Donnie Nelson, a Dallas mai elnöke, akkori másodedzője (és ezt a funkciót látta el a Team Worldnél is) így emlékezett vissza a belépőjükre: „Teljesen viharvertek voltak, amikor megérkeztek. Holgeren ugyanaz a farmer volt, amit már 1973-ban is viselt. És természetesen egy kockás ing, meg a ma is hordott bőrkabátja.”

Nelson addig csak rossz minőségű, szemcsés videókon látta Nowizkit, az élő „kiadás” azonban nagy benyomást tett rá: „Néhány európai 10-15 centimétert is összemegy, miután átrepül Amerikába. De amikor őt megláttam, egyből azt gondoltam: »Wow, ő nem ment össze!» Ugyanakkor aggódtam amiatt, hogy ő nem túl aranyos-e ahhoz, hogy igazi gyilkos váljon belőle. Az ilyen meccseken a legtöbb srác azonnal kitépi a szívedet, hogy megmutassa neked, mit tud. Oké, a munkához való hozzáállása ragyogó volt, de vajon elég kemény legény-e? Ezt kérdezgettem magamtól.”

Az édesapa, a Mavs akkori edzője, Don Nelson így emlékezett vissza az eseményekre:

„Néhány edzés után úgy döntöttünk, amennyire csak lehet, elrejtjük. Úgy döntöttünk, lecsapunk rá a drafton, mindegy, hányadik cetlivel. De képtelenek voltunk meggyőzni arról, hogy ne játsszon a Hoop Summiton.”

A meccsen a Team USA-ben olyan későbbi NBA-játékosok léptek pályára, mint Rashard Lewis, Al Harrington, Stromile Swift és Quentin Richardson, és az első félidőben az egész pályás letámadásukkal zavarba is hozták a riválist. „Azt hittem, az egész mérkőzésen nyomás alatt tartanak bennünket, mi meg vagy százszor elveszítjük a labdát” – ismert el Nowitzki. Aki aztán a szünet után a sereg élére állt. „Ez a vékony német srác gondoskodott arról, hogy körülbelül hat amerikai legény kipontozódjon” – emlékezett vissza a történtekre Dan Shulman, az ESPN akkori kommentátora. Dirk végül 23 büntetőt dobhatott, 19-et be is vert közülük, míg három triplájából kettőt szintén elsüllyesztett. „Lenyűgöző volt – pillantott vissza erre a később 16 NBA-szezont lehúzó Harrington. – Ott volt ez a nagy, nyúlánk fehér gyerek, akiről addig semmit sem hallottunk, erre ilyenekre volt képes. Meglepett bennünket. Azt sem tudtuk, hogyan védekezzünk ellene. Addig nem is láttuk, a meccs után viszont már tudtuk, ki volt ő…”

Igazából csak Würzburgban kapott rossz visszhangot a történet. „A meccs után gyorsan vissza kellett repülnünk – mondta Geschwindner. – Megöltek bennünket Németországban. Tényleg keresztre feszítettek bennünket. Dirk nem volt ott a playoffmeccsen, amit ugyan a többiek megnyertek, de ez nem számított. Átkozottul dühösek voltak. És én voltam, aki belevittem őt a hülyeségbe. A sajtó megölt bennünket.” Nowitzki is elismerte, a csapat nagyon berágott rá: „A leginkább az egyik külföldi játékos akadt ki, mert neki a szerződésében szerepelt egy bónusz arra az esetre, ha feljutunk, Szép kis összeg volt… Azt vágta a fejemhez, hogy az ő pénzével szórakoztam.”

A végére azonban minden jó lett. Nowitzki segítségével a Würzburg feljutott a Bundesligába, őt pedig a drafton kilencedikként elvitte a Dallas Mavericks. Az összes többi meg történelem.