Hadd szóljon a „Gyerünk, gyerekek!”

Szombaton az Ukrajna-Magyarország mérkőzéssel megkezdődik a divízió 1-es jégkorong-világbajnokság. A magyar válogatott természetesen szeretne visszajutni az elitbe, de a mezőny sűrű, a pesszimisták szerint még a lefelé tartó liftre is figyelnünk kell. Ami biztos: a szurkolótábor felkészült az öt meccs végigüvöltésére.

A labdarúgó-válogatott tavaly teljesen váratlanul került képbe a különböző szívpanaszokkal járó izgalmak terén, de alapvetően két sportág van, ami miatt szerintem az előző két évben egy-egy EKG-lelet után az orvos felvetette, elképzelhetőnek tartja, kihordtam lábon egy hátsó fali infarktust. (Nyugi, kiderült, csak a levegővétellel voltak gondok.) A kézilabda és a jégkorong. A magyar kézilabda-válogatottak története több mint ismerős, tavaly aztán két, egyaránt hetesekkel elveszített Bajnokok Ligája-döntővel képbe került a Győri Audi ETO KC és az akkor még MVM Veszprémként ismert, mai Telekom Veszprém is.

Fotó: EUROPRESS/AFP

A jégkorong egy viszonylag nyugis évet hozott, hiszen az A-csoportot csodás kalandtúraként fogtam fel. Megmutathattuk, közel vagyunk az elithez, „fent” megszületett az első győzelmünk is, de a bennmaradás szerintem nem volt reális. Persze, ezt outsiderként írom, nem szakértőként. Jártam-járok ugyan MOL-liga, EBEL- és KHL-meccsekre is, vannak már emlékképeim BS-es C-csoportos vb-ről is (sőt, még az is megvan foltokban, ahogyan a hollandok szanaszét vernek bennünket 1985-ben a B-csoportos vb-n, ahonnan aztán 7 mérkőzés és 54 kapott gól után pont nélkül távoztunk), néhány kedves ismerősöm próbál továbbképezni, de azért itt én megmaradok örök szurkolónak.
Olyannak, aki már túlélt egy januári kézilabda-világbajnokságot (édes Istenem, az a dán meccs…), és olyannak, aki izgalommal várja a mostani divízió 1-es jégkorong-világbajnokságot – és fogalma sincs, mit várhat tőle. Ha úgy nézzük, a kazahokkal és a tavaly már-már tévedésből itt ragadó osztrákokkal szinte sohasem tudtunk mit kezdeni (jó, az Arénában volt egy kazahok elleni 2-1, de az akkor felért egy csodával), a lengyelekkel az utóbbi időben kevés gólos meccseken gyilkoljuk egymást oda-vissza, a dél-koreaiak a jövő évi hazai olimpiára készülnek, az ukránok meg otthon vannak és elég sok elszámolnivalójuk van velünk – így aztán melegünk is lehet. Ha meg úgy nézzük, fentről jövő újoncok vagyunk, így a visszajutás szinte kötelező. Én valahol a kettő között állok most, felkészülve arra, hogy legalább két infarktusos meccsünk lesz. És bár nagyon szeretném, ha nem így lenne, de az első talán már a nyitányon.
Persze, az ukránok ellen van miből erőt meríteni, nekem például elég megnézni ezt a videót, aztán a végén már lehet könnyezni is.

És hát amilyen babonás vagyok, még annak is tudok örülni, hogy kilenc év után Máté Pálnak újra lesz köze egy magyar-ukrán hokimeccshez, csak most nem kommentátorként, hanem műsorvezetőként.
De a legfőbb bizodalmam Rich Chernomaz kapitányban és a csapatban van. A szakvezető megint bátrat húzott, a tavalyi A-csoportos vb-t megjárt csapatból tízen nincsenek itt, de nem emlékszem, hogy Chernomaz olyan nagyot bukott volna bármilyen vállalásával is. (A kiesést nem tekintem bukásnak, mi most reálisan legfeljebb ingázó csapat lehetünk az első két osztály között.) A csapat meg olyan, hogy téthelyzetben mindig összekapta magát. A legutóbbi öt felkészülési meccsét elbukta ugyan (rendre A-csoportos vetélytárssal szemben), de hát barátságos meccsek megnyerésével régebben labdarúgóink számtalanszor megmutatták, hova lehet eljutni.
Szóval, szurkolásra fel, szóljon a „Gyerünk, gyerekek, egy ország veletek!”, aztán ha ugyanazt átéljük, mint két éve Krakkóban, mosolyogjuk szembe sok rossz levegővétel után a kardiológust is.

(Moncz Attila)

A MAGYAR VÁLOGATOTT MÉRKŐZÉSEI A DIVÍZIÓ 1-ES VB-N

04. 22. 12:30 Ukrajna-Magyarország
04. 24. 19:30 Magyarország-Ausztria
04. 25. 16:00 Magyarország-Dél-Korea
04. 27. 16:00 Lengyelország-Magyarország
04. 28. 12:30 Kazahsztán-Magyarország

45 percig hangolunk a magyar meccsekre

A Sport TV helyszíni élő, exkluzív közvetítésben számol be a világbajnokságról, az öt magyar meccsen túl három „semleges” találkozót (Kazahsztán-Lengyelország, Lengyelország-Ausztria, Dél-Korea-Ukrajna) is műsorára tűz. A meccseket az Engyel István, Szuper Levente kettős kommentálja a helyszínről, Galuska pedig riporterként és a közösségi médiába szánt anyagokkal jelentkezik. Minden magyar mérkőzés előtt 45 perces felvezető műsort lehet látni a Sport1-en, olyan szakértőkkel, mint Kangyal Balázs vagy Ladányi Balázs.