A főtitkár a Magyar Tenisz Szövetséget érintő ügyekről

Richter ATtila, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára.

„Bízunk benne, hogy békeidők jönnek, hiszen nagyon ráférne a sportágra. A legnagyobb problémát szerintem az okozza, hogy valódi tartalom nélkül zajlik a vita. Egy kicsit egymás mellett elbeszélésnek érezzük most már egy ideje a helyzetet. Két közgyűlés volt, az első is határozatképes, minden idők legnagyobb létszámú közgyűlése volt kétszázhúsz résztvevővel. Miután az eredeti időpontban határozatképes volt, ezért, ha jól emlékszem, a harmadik napirendi pont után a, nevezzük ellenzéknek felállt és elhagyta a termet, és így vált határozatképtelenné, és ezáltal az utolsó két napirendi pontot nem lehetett már határozatképességgel megszavazni. Új közgyűlést kellett összehívni ennek a két napirendi pontnak a lezárására. Bár sokan felvetették, „miért Békéscsaba?”, és hogy ez biztosan valami csúnya megfontolásból történt. Ennek nagyon egyszerű volt az oka. Amikor az eredeti közgyűlésen elhagyták a termet annyian, hogy határozatképtelen lett a közgyűlés, ráadásul látszott is, hogy ez egy tervezett akció volt, akkor a teremben jelenlévő százharminchét-százharmincnyolc emberből több, mint százan voltak vidékiek, és annak a jelentős többsége (majd kétharmada) pont a dél-keleti vidékről érkezett. Tehát ők vették a fáradtságot azzal, hogy felutaztak aznap Budapestre, és akkor egy jelzést akart igazából az elnökség azzal tenni, hogy lehet ezt visszafelé is” – nyilatkozta Richter Attila, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára arról, hogy a közelmúltban volt egy közgyűlés, ami végül nem volt határozatképes, majd egy másodika, ami Békéscsabán igen, és az elnökség mellett kiállt a többség.

A tartalom nélküli vita kifejezést is részletezte: „Gyakorlatilag az elmúlt négy hónap úgy zajlik, hogy van, aki kérdezni szeretne, de nem kérdez, hanem a sajtón keresztül üzenget. Illetve mindenféle hivatalos iratbetekintések és egyéb formába burkoltan próbál információhoz jutni – kezdte a főtitkár a Sport TV Mai helyzet című műsorában. Fazekas Erzsébet ekkor elárulta, hogy a Tiszta Tenisz mozgalom képviselői úgy döntöttek, most nem jönnek el a stúdióba, de elmondták, a közgyűlésen több alkalommal is próbáltak feltenni kérdéseket, próbáltak felszólalni, de ilyenkor nem a kérdéseikre kapták meg a válaszokat. A főtitkár reagált: „Akkor másként emlékszünk a közgyűlésen történtekre. Az első közgyűlésen egy relatív hosszú, előzetes beszámoló történt a különböző korábban feltett kérdésekre. Miután tudtuk, hogy milyen napirendi pontokat szerettek volna felvenni, a közgyűlés végül úgy döntött, hogy ezeket nem tárgyalja. Erre az esetre felkészülve a beszámoló eleve úgy készült el, hogy az azokban feltett kérdéseket megválaszolta az elnökség kilencven százalékban. Tehát eleve hol írásban, hol a helyszíni kiegészítésben a válaszok megvoltak. Ennek ellenére valóban felálltak és megkérdezték a kérdéseket, mintha előtte a beszámoló meg sem történt volna.”

A fő kérdések az ideiglenes helyszínekre elköltött pénzt, a füvespályás WTA-tornát, Márky Jenő tornáját, 707 millió forintos tartozást és az átláthatóságot érintik. A műsorvezető is keresett anyagokat a szövetség weboldalán, de elnökségi határozat 2018 óta, versenysport bizottsági anyagok 2013 óta, ellenőrző testületi jelentések 2016 óta nincsenek fenn a honlapon. Richter Attila reagált: „Az első három kérdésről biztosan van fent a honlapon, mert rengeteg közlemény van fent ezeknek a témáknak a kapcsán. Ezek nem túl bonyolult kérdések. Menjünk sorjában! Milliárdok mentek el ideiglenes létesítményekre. Ugye ATP-, WTA-versenyeket vagy Davis-kupákat kell rendezni. Nincsen olyan létesítmény Magyarországon, amely ezeknek a kiszolgálására alkalmas lenne.”

A Római Teniszakadémia régen rendezett WTA-versenyeket. Felvetődik a kérdés, nem lenne-e olcsóbb azt a létesítményt felújítani: „Azt, hogy mennyibe kerülne felújítani vagy nem, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy egyébként alkalmatlan arra, hogy ott ATP-versenyt lehessen rendezni. Egyszerűen méreteit tekintve, fizikailag nem fér oda annyi lelátó, hogy egyetlenegy másik ügyet se kelljen mondani. Ugyanez a helyzet a Davis-kupával. Előszeretettel van úgy beállítva, mintha lehetne, 15 évvel ezelőtt teljesen más szabályok voltak, és teljesen más feltételeknek kellett megfelelni. Akkor egyébként nagyon sok minden még belefért akár a Rómain lévő helyszínbe, ez most már nem így van. Ezt lehet tudomásul venni, vagy nem tudomásul venni, de sajnos ez tény. Ugyanez igaz a versenyrendezésre. Szeretik ezt most úgy beállítani, mintha a Hungarian Grand Prix azért nem jöhetett volna haza, mert a szövetség ennek ellenében állt volna. Az igazság az, hogy nem csak hogy a mallorcai verseny visszalépését sikerült elérnünk, hiszen az egy hatályba nem lépett, érvényes szerződéssel volt úgymond biztosított. Volt egy határidő, ami idén nyáron járt volna le, a jogtulajdonos lépett vissza azért, mert megértette azt a helyzetet, hogy jelenleg van egy kormányhatározat, amivel egy másik versenyt támogatna a kormány. Ő nem szeretett volna ennek akadálya lenni, ezért a köztes egyezkedések alapján ő visszalépett ettől a szerződéstől. Viszont az, hogy a verseny nem jöhetett haza, annak nagyon egyszerű oka van. A jogtulajdonos elfelejtette a teniszszövetséget vagy a WTA-t a tavalyi, Bukarestben lezárt verseny és a mostani időpont között tájékoztatni.”

Felvetődik a kérdés, hogy elképzelhetetlen megoldás lett volna-e, hogy a teniszszövetség keresi meg Márky Jenőt. „Lehetett volna. Ennek két oka van. Az egyik része az, hogy a szövetségnek volt egy elég átfogó elemzése, hogy milyen versenyt érdemes hosszútávon WTA-szinten Magyarországon megrendezni és ennek az eredménye az volt, hogy füvespályás versenynek lenne értelme hosszútávon. Gazdasági szempontokat, turisztikai szempontokat (szem előtt tartva – a szerk.). A WTA-torna, mint kategória, az a legmagasabb szintű torna. Ez összesen 2-3 hazai játékosnak valódi előny, valódi lehetőség. Míg mondjuk százezer dolláros női tornából lehetne ugyanabból a pénzből, amelyet ennek a versenynek ugye megítélt volna a kormány, akár hármat tartani. És az a hét, amiben az a salakos verseny van, ez igazából nem egy jó hét, sőt, ez a naptárnak az egyik legrosszabb hete. Tehát szakmai, közben turisztikai- és egyéb szempontok alapján egyszerűen nem azt a versenyt tartottuk legelőnyösebbnek, és nem utolsósorban az egy magántulajdonban lévő verseny, és a szövetség mindig azt képviselte, hogy az állam vásároljon meg egy jogot és ezzel vagyonértéket növeljen az állam számára.”

„Tisztázni kell, hogy a Márky Jenő versenyének a hazahozatala az a WTA-nak a döntése. Tehát ez nem a jogtulajdonos döntése és nem is a magyar szövetség döntése, ez a WTA elnökségének a döntése. Ők egy olyan döntést hoztak, hogy miután jelenleg a régióban van egy verseny, ezért annak a versenynek a tulajdonosától kérdezték meg, hogy ő mit szándékozik tenni a versenyével. Ami idén megrendezésre került februárban, annak az IMG a tulajdonosa és az IMG gyakorlatilag jelezte, hogy neki továbbra is szándékában áll ebben a régióban a versenyt megrendezni. Tehát a továbbiakra való tekintettel a Magyar Tenisz Szövetség folyamatosan nyitott arra, hogy valamilyen megoldást találjunk. Továbbra is kitartunk amellett, hogy szakmailag jó megoldást kell találni, ami aztán nyilván pénzügyileg is fenntartható hosszútávon” – nyilatkozta azzal kapcsolatban Richter Attila, hogy most elkezdődhetnek tárgyalások 2020-ra erre a jogra, amit Márky Jenő birtokol.

Két témakört még érintett a sportvezető, a 707 milliós tartozást és a tájékoztatást. „A mérlegnek két oldala van. Tehát ha valaki megnézi a mérleget, és az egyik oldalát világgá kürtöli, nem árt, ha az ember a másik oldalt is megnézi, és az alapján a tavalyi évet négymillió forintos veszteséggel zártuk. Az előző évet pedig nyereséggel zártuk. Tehát összességében az adott pillanatban volt egy hétszázhét millió forintos tartozás, az valóban igaz, ugyanakkor volt egy nagyságrendileg ugyanekkora követelési oldal is. A 2018. december 31-i állapot szerint mínusz négymillió forint volt a szövetség az egyenlege ugyanazon a mérlegen, amelyen a hétszázhét milliót kiragadták. Ez az egyik oldal a dolognak. A másik része pedig az átláthatóság. Meg tudnám nézetni pontosan, de húsz fölött azoknak az egyesületeknek a száma, akik rendszeresen kérdést tesznek fel. Ők bejönnek az MTSZ-hez, előre jelzik, hogy mikor jönnek, mit szeretnének megkérdezni és megkapják a válaszukat. És ez részben az oka annak, hogy amikor a tagságot megkérdezzük egy közgyűlésen, hogy egyetértenek, vagy nem értenek egyet, akkor egyetértenek, mert egyébként a kérdések azok megválaszolhatók és megválaszoltak is. Mondjuk egy vendégségbe utazáskor sem biztos, hogy a vendéglátó szívélyes vacsorával fogad, ha az ajtót rátörik. Ellenben, ha bekopognak, és mondjuk egy udvarias köszönéssel érkeznek, akkor általában finom vacsorát lehet jó hangulatban eltölteni.”

A Tiszta Tenisz mozgalom nem kívánt most reagálni arra, ami elhangzott, a közgyűlés után azonban megtették a facebook-oldalukon.

Ebből idézet:

„Az elmúlt hónapokban minden tőlünk telhetőt megtettünk, amit a sportág iránti elkötelezettségünk megkívánt, időt és energiát nem kímélve, konfliktusokat felvállalva. 
Mostantól kezdve nem tehetünk mást, mint hogy megvárjuk a folyamatban lévő vizsgálatok eredményeit.”