Chile rekordbeállításra készül

Sport TV avatar Sport TV 2019. 07. 03. 11:35    
Olvasási idő: 2 perc

A Copa América és elődje, a Dél-amerikai bajnokság több lebonyolítási formát élt mg 103 esztendős históriája során. Jelenlegi formájában – egy országban rendezett, csoportkör alapra épülő kieséses torna – 1987 óta rendezik meg. Az azóta befejezett 13 tornából csak Brazília mondhatta el magáról, hogy három egymást követő alkalommal (1995, 1997, 1999) eljutott a döntő mérkőzésig. Chile most ennek a megismétlésére készül a Porto Alegre-i Arena do Gremióban.

Beéllítja-e a brazilok húszéves rekordját Chile és kelle-e 11-es párbaj egy hasonló győzelmi csapatünnepléshez? (Fotó: Getty Images)

Öt éven belül harmadszor lépne be a chilei válogatott az „aranykapuba”. 2015-ben a hazai rendezésű tornán, még Jorge Sampaoli irányításaval éppen a mostani ellenfelet, Perut gyűrte be  Eduardo Vargas duplájával, a győztes gólt a 83. percben szerezte meg a torna gólkirálya. Egy évre rá  a centenáriumi Copán már a spanyol-argentin Juan Antonio Pizzi vezérletével Kolumbia volt az elődöntős ellenfél, a 2–0-s siker főszereplői Fuezenzalida és Aránguiz, a két gólszerző. Most egy harmadik légiós mester, a kolumbiai Reinaldo Rueda vezetésével tenné meg a rekordjavító  lépést a három említett gólszerzővel  keretben. Az elképesztő rutin a legszembetűnőbb, amelyet láthatunk, ha egy pillantást vetünk a 23 fős játékosküldöttség összetételére. 11-en vannak 30 év felett, hatan túl járnak 100 válogatottságukon – közülük öten állandó kezdők, csupán Gonzalo Jarát szorította ki lassan a csapatból a 25 esztendős Guillermo Maripán – , a csapat több mint fele legalább 60-65 meccset játszott együtt már a válogatottban, szó szerint egymás lépéseit, gondolatait kívülről fújják. Ennek persze ára is van, nyilván lassabb a társaság, mint mondjuk az első Copa-győzelemkor, négy esztendővel ezelőtt, de a sebesség hiányát pótolja a tapasztalatból fakadó helyezkedési készség és a csapattársak mozgásának tökéletes ismerete.
Ráadásul Peru nem az a rohangálós csapat, bár egy-egy gyors kontrára azért képes. A torna sajátságos lebonyolításai módja („jobb harmadikok” rendszere) nem először kínálja fel a lehetőséget egy-egy csapatnak, hogy akár nem pozitív mérleggel is eljusson a finálé kapujáig. Korábban 2011-ben Paraguay például öt döntetlennel (!) lett döntős – mindkét kieséses meccsét 0–0 után 11-esekkel nyerte meg Brazília és Venezuela ellen – , Peru most enyhe mínusszal (4 pont, –3-as gólkülönbség) járná be az ugyancsak ”két döntetlenes utat”. Már Uruguay ellen sem mutatta a negyeddöntőben különösebben a támadó szándék jeleit, alighanem most is „beássa magát” a kapuja előterébe, és a döntetlenben (netán az újabb 0–0-ban) reménykedik. Amúgy a döntetlen után most hosszabbítás előzné meg a 11-es párbajt, amelyben nem mellesleg Chile sem „kezdő”: mindkét legutóbbi Copa-döntőjét 0–0 után a „futballrulettben” nyerte meg Argentína ellen, miként az addig százszázalékos Kolumbiát is ugyanígy küldte haza öt nappal ezelőtt …

COPA AMÉRICA, 2. elődöntő: Sport1 2:30 Chile–Peru (kommentátor: Faragó Richard)