Bölénycsorda, sárkányhajók és frankfurti portugálok, avagy élet a top haton kívül

2019. 09. 08. 13:38    
Olvasási idő: 5 perc

Megnéztük, három forduló után miképp néz ki a Bundesliga-tabella "derékhada".

“Bölénycsorda helyett a portugálok” – Támadósorcsere Frankfurtban

Jelenleg a már hatpontos Eintracht Frankfurt a hetedik helyezett, amely egy unalmas első félidő után fordított a Düsseldorf ellen, ám a Fredi Bobic FutballTurkáló legújabb “ruhadarabja”, Bas Dost kiegyenlített, majd a tavalyi kollekció egyik eleme, Goncalo Paciencia a győztes gólt is megszerezte. Az Eintrachttól a Haller, Jovics, Rebic trió utolsó tagja is távozott, mivel a horvát már az AC Milan tagja. A hírek szerint 2 évre kölcsönbe, 25-30 milliós vételi opcióval költözött a San Siróba az utóbbi időben látványosan távozni vágyó 25 éves támadó, akinek a Fiorentinával van már olasz tapasztalata.

Ez a szezon óriási kihívás lesz Adi Hütternek egy teljesen újratervetett csatársorral. Az Eintracht-gólok és lövési kísérletek HATVAN százalékát szállító Haller, Jovics, Rebic “bölénycsorda” nagy előnye volt, hogy fizikailag extra két támadója a, fejpárbajok, a presszing és a kontrákra elhasznált energiák mellett képes volt 10-15 bajnoki gólra 2.5 lövéssel és 0.55XG-ra – ezek messze átlagon felüli mutatók. Emellett, a “csorda” lesben alló mesterlövészének, Luka Jovicsnak majdnem 4 lövés jutott, meccsenkénti 0.68-as XG mellett. Ez körülbelül a kétszerese egy átlagos Bundesliga-csatár teljesítményének és az abszolút elit kategória (például Lewandowski, Ronaldo, Messi, Cavani, Mbappé) előszobájában várakozó támadók (Benzema, Szalah, stb.) védjegye. Nagy kérdés, hogy a portugál bajnokságban jól teljesítő, de a topligákban a Kevin De Bruyne által megszponzorált 2014-15-ös zseniális félidényén kívül nem túl sokat mutató Bas Dost harmincévesen mennyit tud majd hozzátenni.

A bemutatkozása mindenesetre remekre sikeredett, hiszen a Düsseldorf ellen szerzett győztes gól a már-már a védjegyé vált közeli fejes volt.  Dost XG-mutatói is a 0.6-os szinten voltak Wolfsburgban és a szintén sok klubot megjárt Goncalo Paciencia egyelőre 3 meccsen 2-szer talált be, ő az előző szezonban is 0.7-es átlagot hozott. Ám még mielőtt azt gondolnánk, hogy ezek a számok jobbak, mint a nagy hármas teljesítménye, érdemes figyelembe venni a lejátszott perceket, ami a portugál tekintetében 382, Dost wolfsburgi idényeiben 1362-1561 között voltak, míg a “bölénycsorda” mindegyik tagja kétezer percet töltött a pályán. Persze utolsó 15-20 perces csereként azért jóval könnyebb jó statisztikai mutatókat elérni (Szalai Ádám hoffenheimi karrierje elég jó példa erre) és teljesen más, mondjuk, kezdőként végigdarálni egy meccset.

Ha hozzávesszük, hogy a még fizikailag és gondolkodásban a Bundesliga-szinttől elmaradó Dejan Joveljics vélhetőleg nem túl sokat játszik, akkor jobban érthető a Rebic-üzletben megszerzett André Silva fontossága. A még mindig csak 23 éves portugál a válogatottban 33 meccsen 15-ször betalált (a magyar válogatottnak pl. mindkét meccsén). Emellett a portugál bajnokságban a Portóban (a szintén portói Paciencia többek között miatta nem fért oda az első csapathoz)  azért letette a névjegyét – 2016-17-ben 32 meccsen 16 bajnoki gól -, de a Milanban töltött első szezonja egy jó kezdés után (8 EL-gól) nem sikerült, 24 meccsen csak 2 gól állt a neve mellett. A Sevillában kölcsönben 9 gólt lőtt 2170 perc alatt és 0.47-es XG/90 statja a KILENCEDIK legjobb teljesítmény volt, egy bizonyos Gareth Bale-t megelőzve…

André Silva előkelő társaságban – forrás Understat

A Chemie Leipzig elleni felkészülési meccsen rögtön 2 góllal és 2 assziszttal mutatkozott be a portugál támadó. A kombinatív Silva érkezésével Hütternek tehát már nem csupán a Dost, Paciencia (mögöttük a felkészülés alatt a kezdőbe magát bejátszó Kamada) párosban kell bíznia. Silva egyrészt jelentősebb pedigrével rendelkezik Pacienciánál, másrészt jobban képes az abszolút bójacenter Dost mögött második csatárt játszani, dinamizmusa és kombinációs képessége miatt. Érdemes lesz tehát figyelni, hogy Bobic és Adi Hütter az újabb portugál vonalon megszerzett támadókkal (a Jorge Mendes-kliens spanyol Jesus Vallejóval, de még Jovics is a Benficától jött) mire lesz képes. Az első teszt 19-én az Arsenal ellen lesz az Európa-ligában, de a 22-én esedékes Dortmund-meccs sem ígérkezik könnyűnek.

4×4: Gladbach, Hoffenheim, Schalke, Union

A négypontosak között elég vegyes a választék. Az idényt sok fontos hiányzóval (Kramer, Hofmann, Stindl) kezdő  Marco Rose-féle Gladbach az első két meccsen használt 4-4-2-es rombuszát 4-2-3-1-re cserélte a Lipcse ellen. A meccsről hosszabban a Gólra Játsszák c. projektben írtam, de röviden így nézett ki a dolog: az első harminc percben remekül működött a hazaiak letámadásra épülő taktikája, ám Breel Embolo és Alassane Plea méterekkel fölé lőtték helyzeteiket, míg Marcus Thuram dinamikus megindulásainak nem mindig voltak jó befejezései. Hátul az Elvedi, Ginter páros továbbra is bizonytalan – a volt dortmundi 2 gólpasszt is adott Wernernek. Nagelsmann 4-2-2-2-je többször is képes volt létszámfölényt kialakítani a félterületekben, és a triplázló Werner szélre húzásával szépen kiszélesítette a Gladbach védelmét. Viszont az első két meccset végigjátszó, a Lipcse ellen is egy gólpasszt és két kulcspasszt adó Bénes László talán eddig a Borussia legkellemesebb meglepetése. További pozitívum, hogy a Rheinisches Derby (Köln-Gladbach) után a Hoffenheim, Augsburg páros ellen is jó esélyei vannak Béneséknek, de az igazi erőfelmérő a Dortmund, az Eintracht és a Leverkusen elleni meccs lesz.

Az immáron Szalai Ádám nélküli Hoffenheimtől, bár nem sokat vártam, de annál többet, hogy  Alfred Schreuder alatt a játék többnyire egy 5-3-2-es emberezős védőfocivá silányuljon. Az Eintracht szépen megtalálta az öt védő és a formáját még kereső Sebastian Rudy közti réseket, illetve. ha a visszalépő Rebicre kiváltott mondjuk Bicakcic, akkor rögtön indultak mögéjük. Hinteregger 1. perces gólja után Gacinovicnak már kettőre kellett volna növelni az előnyt, de

azért ha a Hoffenheim Rupp és Skov révén jobban fejezi be a kontrákat, egyenlíthetett volna:

Összességében megérdemelt volt a Frankfurt győzelme, míg a második meccsen két pontrúgás utáni góllal sikerült a Werdert legyőzni. Van azért jó hír is, két sokat sérült játékoshoz köthetően: a tavaly nagyon sokat kihagyó Dennis Geiger gólpasszai  és a Hannoverből megszerett Ihlas Bebou játéka azért kiemelkedik a sinsheimiek csapatából, akik azonban továbbra is nélkülözni kénytelenek Andrej Kramaric szolgálatait. A térdsérülése azért meglepő, mert eddig a lehetséges 119 hoffenheimi meccsből 113-an részt vett, míg kétszer nem cserélték be, egyszer pedig az eltiltását töltötte. Az idén már három meccset hagyott ki, jelenleg Horvátországban kezelteti magát, és még végig kell csinálnia a felkészülést, így inkább talán novemberben lehet rá számítani leghamarabb.

A TSG számára jó hír, hogy az áprilisban megsérült Ishak Belfodil az első két meccsen csereként, míg a Leverkusen elleni találkozón kezdőként lépett pályára. Igaz, ez a gól nélküli döntetlen elképesztő, 19-0-s hazai szögletfölényt hozott, de a húsz lövésből csak KETTŐ találta el Oliver Baumann kapuját. A  Brightonból leigazolt Jürgen Locadiával megerősített Schreuder-csapat számára nem lesz könnyű a további sorsolás sem: a meglepetéscsapat Freiburg, a Glasner alatt remeklő Wolfsburg és a Rose-féle Gladbach után a Bayern ellen kellene pontokat szerezni….

Öngólok és sárkányhajók – Schalke és Union

A Schalke esetében sokáig úgy tűnt, hogy gólokat is nehéz szereznie, a harmadik meccsen sikerült először: két gól nélküli találkozó után KÉT Hertha-öngól kellett, hogy végül a jobbhátvéd, az angol Jonjoe Kenny megtörje a jeget, nem is akárhogyan! Azonban beszédes adat, hogy három meccs után csak Guido Burgstaller jár egy várható gól fölött, az osztrák középcsatár is csak 1.02XG-t tud felmutatni, míg a nyáron érkezett belga szélső, Benito Raman egyelőre keveset villantott képességeiből. David Wagner csapatán egyelőre azonban inkább az erős és agresszív védekezés látszik – ez a Bayern ellen elég sokáig jól működött – míg a támadójáték a sok sérült miatt akadozik. Jó hír viszont, (azon túl, hogy a Hertha besegített) hogy a Berlinben már játszó Alessandro Schöpf mellé Mark Uth és Ozan Kabak is visszatért a Viktoria Köln elleni edzőmeccsen (a Hertha ellen még csak a padra ülhettek le), így a Paderborn és a Mainz ellen már több variációs lehetősége lehet Wagnernek. A nagyon nyíltan és dinamikusan focizó Paderborn, illetve a kiesés ellen küzdő (ha 3 meccs után lehet ilyet mondani) Mainz azonban nem ígérkezik könnyű falatnak.

Mint ahogy a Dortmund-drukker által az előzetesen fix idegenbeli sikernek elkönyvelt Union Berlin sem volt az. Urs Fischer csapata ugyanis a Lipcse elleni négygólos vereséget egy Augsburg elleni idegenbeli ponttal javította, majd126.4 (!!!) km-t futva, nagyon okosan és taktikusan lefocizta az első félidőben még jó teljesítményt nyújtó Dortmundot. A Magdeburgtól kölcsönvett Marius Bülter két éve még a Dortmund második csapata ellen rúgott gólt (azon a meccsen Sancho és Weigl is pályára lépett) és szerzett összesen húsz találatot. Tavaly játszott előszőr a másodosztályban, hogy aztán augusztus utolsó napján az Alten Förstereiben a mennybe menjen. Persze az Unionnál mindig is egyedi módon ünnepeltek, így a hagyományos sárkányhajó-versenyen persze, hogy még Urs Fischer is részt vett, majd a kiváló Textilvergehen podcast vendége is volt.

A Düsseldorf vezette hárompontosokkal (Werder és a Köln), valamint a Paderborn, Augsburg, Hertha trióval és az egyedüliként pont nélküli Mainz-cal a harmadik részben fogalkozunk.