Egy elfeledett csapat
2012. 03. 14. 22:56 Olvasási idő: 2 perc
Sajnos a sporttörténelem tele van tragikus történetekkel, melyekben egy válogatott vagy egy klub teljes játékoskerete lett repülőszerencsétlenség áldozata. Elsőként talán mindenkinek a Torino futballcsapatának 1949-es szerencsétlensége, a Manchester United 9 évvel későbbi balesete vagy éppen az orosz hokicsapat, a Lokomotív Jaroszlavl tavalyi tragédiája jut eszébe. Van azonban egy válogatott, melyről olyannyira megfeledkezett a közvélemény, hogy már az Egyesült Államokban is csak mint az „elfeledett csapat” aposztrofálják. Az amerikai ökölvívó-válogatott 1980. március 14-én zuhant le Varsó mellett. A repülőn utazó mind a 87 ember odaveszett. Köztük 14 öklöző.
Az Egyesült Államok és további 64 ország bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát. Jimmy Carter elnök a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása miatti tiltakozásul döntött úgy, hogy az amerikai sportolók nem vehetnek részt az ötkarikás játékokon. Ennek ellenére az ökölvívó-válogatott járta a világot, és különböző tornákon, illetve nemzetek közti csapattalálkozókon lépett fel többek közt Európában is. 1979-ben még a Szovjetunióban is kesztyűt húztak az amerikai bokszolók. Az olimpia évében, tavasszal két mérkőzésre volt hivatalos Lengyelországba a tengerentúli együttes. Krakkóban és Katowicében került volna sor a két összecsapásra.
A New York-Varsó járat, egy IL-62-es repülőgép azonban a landolás előtt nem sokkal lezuhant, a gépen tartozkodó mind a 87 ember az életét vesztette. Köztük az amerikai ökölvívó válogatott 14 sportolója és 8 kísérője.
Egyes szóbeszédek szerint kilenc olyan bunyós volt, akik különböző okok miatt otthon maradtak, és ezzel nem lettek áldozatai a szörnyű balesetnek. A legismertebb talán az Evander Holyfielddel is meccselő egykori félnehéz- és cirkálósúlyú világbajnok, Bobby Czyz, aki néhány nappal az indulás előtt autóbalesetet szenvedett, eltört az orra, így le kellett mondania az utat. Csapattársa, a notórius késő hírében álló Jimmy Clark lekéste a New York-i csatlakozást. Czyz utóbb megjegyezte, hogy Clark még a saját temetését is le fogja késni…
A profik közt remek karriert befutó James Shuler egy évvel korábban megnyerte a Pánamerikai Játékokat, majd a Golden Gloves-tornát, addigi 130 amatőr meccséből 127-et megnyert, így neki meghagyták a döntés jogát: ha akar, elmegy a csapattal, de ha otthon szeretne maradni, akkor sincs semmi baj. Shuler hetedik érzéke az otthonmaradás mellett döntött…
Joe Frazier is megérezhetett valamit, mert nem javasolta fiának, Marvisnak a lengyelországi utazást.
Az IBF nagyváltósúlyú világbajnoka, Rob Hines is az utaslistán volt, ám az utolsó pillanatban mégis jóbarátját, Tyron Claytont vitték. Clayton testvére, Leonard állítólag néhány nappal az út előtt figyelmeztette öccsét: „Azt álmodtam, hogy meghalsz!”
A 72-es és a 76-os olimpián is részt vevő (Montreálban a mi Badari Tiborunkat búcsúztató) Davey Lee Armstrong elvesztette a repülőjegyét, és a szövetség hivatalnokai büntetésből nem akartak újat venni. Ezzel egyszersmind megmentették Armstrong életét, bár ezt ők akkor aligha sejthették…
Az elhunyt sportolók emlékére egy kiütött ökölvívót ábrázoló bronzszobrot emeltek a varsói sportklub pályáján, valamint az Egyesült Államok központi edzőtáborában, Colorado Springs-ben…
