Merre tovább Pacman?
2012. 06. 27. 12:14 Olvasási idő: 2 perc
Ahogy az várható volt, súlyos dilemmák övezik Manny Pacquiao következő ellenfélválasztását. Lassan nincs a piacon olyan bokszoló, aki miatt érdemes lenne nekifeszülni egy újabb kéthónapos kőkemény felkészülésnek. Nyilvánvaló, hogy Pacmant egyre inkább a szorítón kívüli teendői motiválják és kötik le a figyelmét, és azt is észre kell venni, hogy már nem képes nyújtani azt a mindent elsöprő, fergeteges teljesítményt, amit néhány évvel korábban. Nem tartanám elhamarkodott döntésnek a részéről, ha bejelentené visszavonulását.
Merthogy ki maradt? Az őt legutóbb „legyőző” Timothy Bradley? Már maga Bob Arum is kijelentette, hogy a nagyközönséget nem érdekli a visszavágó, így egyáltalán nem kecsegtet olyan bevétellel, mely legalább anyagilag indokolttá tenné a két bunyós újbóli egymásnak eresztését. Állítólag még a júniusi meccsük sem érte el az egymilliós előfizetői számot, ami Pacquiao szintjén kisebb kudarc. Ha Bradley valóban megverte volna a filippínót, vagy legalább szoros lett volna a meccs, akkor lenne ráció a revansban, de a látottak nem tüzelték fel a nézőket. Pacquiao egyoldalú meccsen verte a kisváltósúlyú világbajnokot! A Top Rank-vezér nyilatkozata csattanós válasz az összeesküvés-elméleteket gyártó-kitaláló-kedvelő nézőknek…
Arum inkább Juan Manuel Marquez felé venné az irányt. Szerinte ez a párosítás sokkal inkább érdekli a szurkolókat, mint az előbbi. Lehet! Csakhogy minden viszonylagos. Azért, mert a Bradley elleni második felvonás egyáltalán nem, az még nem jelenti azt, hogy a mexikói elleni negyedik(!!!) felvonás tűzbe-lázba hozza a közönséget. Az első három csata ugyan kiváló bunyót hozott, ám mindháromszor nagyjából ugyanaz volt a forgatókönyv. Nem látom, mi változna negyedszerre! Arról nem beszélve, hogy Pacquiao nagyon veszélyes vizekre evezne, ha újra Marquez felé venné az irányt. Arra pontosan emlékszünk, hogy novemberben sokan a mexikóit látták jobbnak, és a közönség, illetve a szakírók ezen része felháborodottan kürtölte világgá a „csalást”. Bár szó sem volt csalásról, biztos vagyok benne, hogy a történtek miatt legközelebb a pontozók jóval szigorúbb mércével mérnék Pacquiao teljesítményét, azaz sokkal tisztábban kellene vernie pályafutása legkeményebb riválisát, mint eddig bármikor. Ismerve Marquez stílusát, ez pokoli nehéz feladatot jelentene. Nem hiszem, hogy bölcs döntés lenne egy Pacquiao-Marquez IV. Persze, ha a fülöp-szigeteki elmegy Mexikóba, és ott fergeteges teljesítménnyel 100.000 vérmes hazai szurkoló előtt porrá zúzza, netán kiüti Juan Manuelt, akkor csattanós választ adna az őt kritizálók egyre népesebb táborának. Tökéletes befejezése lenne egy csodálatos pályafutásnak! Hacsak…
Hacsak Floyd Mayweather végre rá nem szánja magát, és nem talál ki mindenféle mondvacsinált indokot a nagy derbi elkerülésére, és végre-valahára valóban megrendezik azt a meccset, amelyet úgy három-négy évvel ezelőtt kellett volna tető alá hozni. Az amerikainak augusztus végén jár le a háromhónapos börtönbüntetése, így szinte kizárt, hogy 2012-ben egymásnak feszüljön a földkerekség két leggazdagabb sportolója. Talán 2013-ban!
A magam részéről azonban jövőre már nem szeretném látni azt a mérkőzést…
