Bundesliga Power Ranking – kiesőjelöltek, akik nem mindig eshetnek ki • SportTV

Bundesliga Power Ranking – kiesőjelöltek, akik nem mindig eshetnek ki

2020. 06. 25. 10:57    
Olvasási idő: 4 perc

Folytatjuk a Bundesliga Power Rankinget, amelyben az újraindulás utáni formát tekintve rangsoroljuk a német bajnokság csapatait.

Fotó: Getty Images

17. Paderborn

Amikor egy másod-harmadosztályú kerettel és költségvetéssel (12 millió euróból a magyar élcsapatok gazdálkodnak), örömfocival úgy jut fel a Bundesligába a Paderborn, hogy csak ingyen tud igazolni és legjobbját elveszti  – a 16 gólig és 7 gólpasszig jutó Philipp Klement 2.5 millióért és háromszoros fizetésért maradt a másodosztályú Stuttgartban, ahol egyébként padozik – , akkor igazából már az egész idény egyfajta jutalomjátékként fogható fel.

Bundesliga gyorstalpaló: Pader-born to be wild

Ennek megfelelően az utóbbi évek talán legszimpatikusabb fociját játszó Paderborn sorsa igazából már a félbeszakítás előtt megpecsételődött, 16 pontjukkal 6 pont hátrányban voltak az osztályozós helyhez képest, kiesésükre pedig 91% esély volt az 538 szerint. Erre jött még talán legjobb belső védőjük Luca Kilian pozitív koronavírustesztje (őt csak a Gladbach-meccs hajrájában cserélte be Baumgart), ami az amúgy sem túl erős védelmet tovább gyengítette. Később Hünemeier, Strohdiek és Schonlau is hagytak ki meccseket sérülések miatt, így még az is előfordult, hogy a sárgalapkirály Klaus Gjasula (lásd Gladbach elleni gól) vagy a nemrég még az ötödosztályban focizó Jan-Luca Rumpf kezdtek belső védőként. Az így három meccs eltiltást is összeszedő Gjasula megdöntötte a Bundesliga-rekordot, de „tettestársa” Sebastian Vasiliadis is kétszer hiányzott, így a duplahatossal is akadtak problémák – a Dortmund ellen például a belső védő Schonlau játszott egyedül szűrőt a 4141-ben.

Az első három meccsükön nem is nagyon volt gond a védekezéssel, a két gól nélküli döntetlen (Augsburg, Düsseldorf) közé a Hoffenheim elleni 1-1 ékelődött be, és a védekezés az első 45 percben meglepően jól működött a BVB ellen. Apró szépséghiba, hogy a második 45 percben hatot kaptak, de a Lipcse elleni meccsen maradt annyi tartásuk, hogy a hajrában egyenlítsenek és pontot hozzanak el Gulácsiéktól. Nyilván a feszített tempó, sérülések és a kilátástalan helyzet nem az ennyire szűkre szabott keretnek kedvez, és az utolsó két-három meccsen igazából már nem voltak reális bennmaradási esélyeik, így a Werdertől kapott ötös vagy a Gladbach elleni végül is sima vereség is inkább ennek köszönhető.

A fenti tweetben vizionált háromvédős rendszer a Gladbach ellen jött össze (Gjasula és a kiállított Hünemeier mellett Collins volt a bal oldali belső védő), így a ligában utolsóként Baumgarték is beadtunk a derekukat.

Persze a Paderborn másik egész idényt jellemző problémáját, azaz az eredményes támadójáték hiányát továbbra sem sikerült megoldani – a Werder, Schalke, Düsseldorf hármassal vannak harcban a legkevesebb várható gólt termelő és gólt lövő alakulatok között . Minőségi játékosok hiányában nehéz túlteljesíteni az xG mutatókat (lásd Antwi-Adjei), és bár  Streli Mamba a vírus miatti pauza alatt felépült sérüléséből, azóta nem lőtt gólt, így a szintén ötgólos, 1 lőtt góljával a télen visszaigazolt Dennis Srbeny (aki kényszerből többször játszott középpályást) beérte őt a házi góllövőlista élén. Ez, lévén hogy 8 meccs alatt rúgott góljuk van (csak a Schalkének sikerült ennyire keveset lőnie), nem olyan nagy teljesítmény, és az idény elején sokat játszó csatárnak Ben Zolinskinak egyelőre csak a saját kapujába sikerült betalálnia.

ők lőnek kevesebb gólt a helyzeteik minőségéhez képest

A jövő persze a Paderborn számára vélhetően nem sok jót ígér: mivel nincs túl nagy fizetési igényük és 2-5 millióért elvihetőek, elég sok játékos távozhat: Vasiliadist a Gladbach szeretné, Antwi-Adjeire a Hannover vetett szemet, Kiliant Rangnick nézte ki magának, Jamilu Collins csak a munkavállalási engedély miatt nem igazolt Angliába, míg Streli Mamba iránt is van kereslet. Persze a legnagyobb fogás maga Steffen Baumgart lehet, akit állítólag a Schalke környékezett meg, de HSV-drukkerként talán a feljutást valószínűleg megint elbukó hamburgiak élén is szívesen látnánk.

Osztályozós helyen az 1. FC Köln

Mivel a Schalke–Paderborn duóhoz hasonlóan szintén nyeretlen és 8 meccsen 4 pontot összeszedő csapat csak egy van és ez az 1. FC Köln, értelemszerűen övé a 16. hely a Power Rankingben.

Markus Gisdoléknak rettenetesen rosszkor jött a kényszerszünet, hiszen a mester első 14 meccséből nyolcat nyertek. Végre volt stílusuk – a Thielmann-, Jakobs-, Katterbach- féle fiatalok beépítésével feltekert presszing, olyan előkészítőkkel, mint a Hoffenheimben Gisdollal együttdolgozó Mark Uth és egy remek formában lévő befejezőcsatárral Jhon Córdoba személyében – jöttek is az eredmények.

november és március között a liga 4-5. legjobb csapatát irányított a beugró Gisdol – forrás Understat

Ám a bajok elég hamar jöttek: a keveset játszó Birger Verstraete és az alapemberré váló Ismail Jakobs a koronavírusfertőzés miatt edzéseket és meccseket hagyott ki. A belső védő poszton a leginkább labdabiztos játékosuk dőlt ki: Rafael Czichos még a vírus előtt a Hertha elleni meccsen szenvedett horrorsérülést (szerencsére nem bénult le) és az újraindulás utáni első három meccsről hiányzott. A hiányát megérezték: a Mainz és a Düsseldorf ellen is rendkívül nyílt meccsbe mentek bele Gisdolék, kiütköztek az erőnléti problémák is, a presszing sokszor szervezetlen volt. Mire Czichos visszatért volna, a Hoffenheim elleni találkozón belsővédőtársát, a gólerős Sebastian Bornauwt, akik sokan az idény legjobb kölni játékosának tartanak, kiállították, így a Lipcse ellen a QPR-tól télen kikölcsönzött Toni Leistner volt a párja, igaz a Gulácsi–Werner lerohanásnál egyikük sem fért fel a képre. Na nem mintha a szélsővédők jobban teljesítettek volna: a nemrég hosszabbító Noah Katterbach megörökölte Marcel Schmelzertől a „liga legjobban presszingelhető balhátvédje” címet, míg a túloldalon  Benno Schmitz és Kingsley Ehizibue sem alkotott maradandót. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Jonas Hectort sebessége nem igazán teszi alkalmassá a kontrák megakasztására (pár meccsen a dinamikus Elvis Rexhbecaj ki is szorította), és a másik hatos Ellyes Skhiri is visszaesett a jó idénykezdés után, akkor láthatjuk, hogy miért kapták 18 góllal (holtversenyben a Schalkével) a legtöbb gólt az újraindulás óta. Mindehhez hozzájön Timo Horn, aki a kapusok „hozzáadott” teljesítményét mérő post shot xG modell szerint a 36 kapusból a 35, és nagyjából 11 góllal kapott többet, mint „kellett volna”.

forrás: fbref.com

A támadójáték Mark Uth sérülése miatt is akadozik, de amikor a pályán volt (526 perc 7 meccsen), akkor se tudta hozni a számait: míg a járvány előtt meccsenként 4.3 lövési kísérlete és 3.1 kulcspassza volt, utána 2.4 és 1.5-öt tudott csak felmutatni. Bár 3 góllal házi gólkirály maradt Jhon Córdoba, ő is 3 lövésről 1.9-re esett vissza, így Anthony Modeste vagy Florian Kainz 3-3 találata kellett a pontok szerzéséhez.

Ezek mellett a szerencse (Hoffenheim-meccs, és az Union elleni vereség is lehetett volna döntetlen) és a motiválatlanság (az utolsó négy-öt fordulóban már nem igazán volt miért játszaniuk) végül is egy gyenge befejezést hozott a szezon közben szépen feljövő kölnieknek. Így összességében a 14. hely persze csalódás – sokan az óriási költségvetés, nagy pedigré és remek játékoskeret miatt a felsőházba várták a kecskéseket – de ha azt vesszük, hogy Beierlorzer menesztésekor 11 meccs után 7 szerzett ponttal álltak, akkor a Gisdol-érában szerzett 29 pont 22 játéknap alatt még így is jó eredmény. 34 meccsre vetítve ez 44 pontos idényre jönne ki, amivel elég sokan kiegyeznének, bár a nem éppen nyugodt kölni médiától minden kitelik. Mindenesetre ez a 16. hely most kettővel rosszabb, mint a tabellán elfoglalt 14. és a Schalkéhez hasonlóan ők sem tudták annyira elrontani az elmúlt 8 meccset, hogy kiessenek, így nálunk ebben a rangsorban ők osztályozót játszanak.

A folytatásban jön majd egy bejegyzés a 10-15. helyezettekről, majd rátérünk a sűrű középmezőnyre, míg végül a Dortmund, Bayern duóval zárjuk a power rankingünket.