Ahol nem haltak ki a dinoszauruszok

2019. 05. 30. 22:21    
Olvasási idő: 5 perc

A Golden State Warriorsról annyit beszéltek az elmúlt öt évben, hogy nem kell egyáltalán bemutatni a csapatot senkinek. De mi a helyzet az első nem amerikai NBA-döntős Toronto Raptors-szal? Nem olyan hosszú, olyan nagyon azért nem rögös, de mégis izgalmas út vezetett idáig. Kis torontói NBA-történelem következik.

Kawhi Leonarddal először lettek keleti bajnokok. (Fotó: Claus Andersen/Getty Images)

A legtöbb amerikai filmben és a sorozatban úgy beszélnek Kanadáról, mint ahol kizárólag egyetlen sportág létezik, a jégkorong. Nos, ez 1995-ig nem állt oly távol a valóságtól. Az NHL-ben szereplő kanadai csapatok az 1995-96-os szezonra kaptak két társat egy másik sportágból: a Toronto Raptorst és a Vancouver Grizzliest. Előbbi ebben a formában él a mai napig (elég jól, ezt talán a 2019-es NBA-döntő bizonyítja), utóbbi azóta már Memphisbe tette át a székhelyét.

De minket most csak a Toronto Raptors érdekel, ő fog megvívni a Golden State Warriors-szal 2019-ben az NBA-döntőjében, és így először rendeznek majd NBA-döntő mérkőzést az Egyesült Államok határain kívül.

A nehéz kezdetek:

Elnevezésként sok lehetőség felmerült, a többi közt a Towers is (Toronto egyik ikonikus épülete a CN Tower, erre asszociáltak volna). Az is befolyásolta a névválasztást, hogy akkoriban ment a Jurassic Park a mozikban, talán azt hitték, a dínók feltámasztása nem csak a moziban lesz siker. Így a Raptors lett a befutó.

A legnagyobb név a csapatnál a korábbi legenda, Isiah Thomas volt, a csapat general managere. Damon Stoudamire lett az első Raptors-által draftolt játékos a ligában, a hetedik helyen választották ki, azonnal ő lett a franchise legjobbja, aminek köszönhetően megszerezte az Év Újonca díjat.

A csapat első pontjait az NBA-ben Alvin Robertson szerezte, az első NBA-meccsén győzött az újonc a New jersey Nets ellen, és a Raptors volt az egyik csapat, amelyik le tudta győzni a 72-10-es (akkor rekordnak számító) alapszakaszt produkáló Chicago Bullst. 1998-ig jóformán semmi nem történt Torontóban, ami említést érdemel, azt leszámítva, hogy Sttoudamire elcserélését kérte, és el is cserélték Portlandbe, illetve, hogy 1997-ben Tracy McGradyt választotta a Raptors a drafton.

Air Canada

Az 1998-as draft és az 1999-es csonka szezon adott egy hatalmas lökést a csapatnak. A Raptors Antawn Jamisont választotta ki, de azonnal elcserélte a picket Jamison egyetemi csapattársára, az ötödik helyen dartolt Vince Carterre, aki csúnyán berobbant a ligába, elképesztő megmozdulásaival azonnal feltette a kosárlabda-térképre a csapatot.  Ráadásul ott volt 2000-ig mellett unokatestvére, az előbb említett McGrady, aki hatékonyságban még nem volt a későbbi szupersztár, ellen látványosságban… Sőt, Carter nem csak a nézőszámot növelte meg a Raptors-meccseken, hanem vele elindult felfelé a csapat, 2000-ben már rájátszásban szerepelt, 2001-ben pedig sikerült először párharcot nyerni a playoffban.

Itt jegyezzük meg gyorsan, hogy a 2000-2001-es szezonban Dávid Kornél is szerepelt a Raptorsban,

2000 nyarán került a kanadaiakhoz és 2001 februárjáig szerepelt ott, amíg el nem cserélték a Detroit Pistonhoz. 17 meccsen viselte a Raptors mezét, egy legenda, Lenny Wilkens volt az edzője, és olyan csapattársai voltak Carter mellett, mint Antonio Davis, Charles Oakley, Kevin Willis, Muggsy Bogues vagy épp Dell Curry. Pár mondatban mesélt is nekünk erről Kornél.

„Vicces emlék, hogy Steph Curry, aki Dell Curry fia, akkoriban ott szaladgált és dobált minden edzésen. Nyilván nem is sejthettük, mi lesz belőle a jövőben – árult el nekünk Kornél egy Steph Curryvel kapcsolatos emlékét.

Hozzátette, hogy azért abban az időben sem állt olyan nagyon messze a Raptors attól, hogy a mostanihoz hasonló remek eredményt érjen el – Nagyon jó volt az a csapat, a rájátszáskor én már Detroitban voltam, de abban a szezonban volt a Raptors a legközelebb ahhoz a mostani éra előtt, hogy nagy eredményt érjen el. A második körben a hetedik meccsen buktak el a későbbi döntős Sixers-szel szemben. Carter elment aznap reggel a diplomaosztólyára, és onnan utazott el a meccsre, majd az utolsó pillanatban ő hagyta ki a sorsdöntő dobást. Sokan támadták is őt ezzel utána. Klasszikus párharc volt.”      

„Maga Kanada és Toronto abban szenved hátrányt a többi NBA-csapattal szemben, hogy ott magasabb adókat kell fizetni, illetve hogy piszkosul hideg van, és ezt sok játékos nem szereti. Ott a Nagy-tavak északi felén tényleg cifra időjárás tud lenni – fogalmazott hazánk eddigi egyetlen NBA-játékosa. – Én viszont nagyon szerettem ott lenni. Toronto az egyik legeurópaibb város Észak-Amerikában. Nemzetközi feeling van, hiszen mindenféle nép él itt a világ minden tájáról, egy igazi olvasztótégely. Könnyen lehet, hogy ezért is van az, hogy olyan remek hangulat van a meccseken, amilyeneket a tévébén látni. Már a kétezres évek elején is ilyen lelkes volt a közönség. Pedig tényleg meg kellett úgymond tanulnia a kosárlabdát a nézőknek, hiszen itt előtte a Maple Leafs (NHL) és a baseball vitte prímet. De aztán jött Carter, aki valóban „Half-Man, Half-Amazing”, vagy épp Tracy McGrady, akik olyan látványosságot jelentettek, ami páratlan volt. Szinte minden meccsünkön teltház volt emlékeim szerint.”

Az Air Canada Centert akkoriban adták át, akkor az az egyik legmodernebb létesítménynek számított, ma is itt játszik a Raptors, csak már Scotiabank Arenának hívják. Dávid Kornél elmondta, hogy 2000 óta mellé építettek egy nagy edzőkomplexumot, illetve a rájátszásban a Jurassic Park nevű szurkolói zónában itt tüzelik fel az embereket.

Érdekes, amit Dávid Kornél mondott a 2001-es Sixers-Raptors párharcról. A “Mi lett volna, ha?” kérdéskörrel nem érdemes foglalkozni, de pont ebben az esetben  különösen találó az összehasonlítás a 2001-es Carter-dobás és a 2019-es Leonard Sixers elleni párharc-nyerő dobása között. Ami most bement, az akkor kimaradt, és ki tudja, hogy az a Raptors akkor mire ment volna a Bucks elleni konferenciadöntőben (ugye így még viccesebb…). Bár akkor a döntőben a Lakers jött szembe, nem a Warriors.

A Chris Bosh-éra

És való igaz, a 2001-eshez hasonló bravúrra 2016-ig nem voltak képesek a raptorok. Carter 2004-ig volt a csapat játékosa, kierőszakolta, hogy elcseréljék szotyiért a New Jersey Netshez. A torontói közönség sokáig nem bocsájtotta ezt meg neki, de 2014-ben már szent volt a béke. Ezt a videót elnézve ismét eszünkbe jut, mennyire találó ez a Half-Man, Half-Amazing név Carterre.

utána a stafétabotot Chris Bosh vette át, aki viszont 2010-ben állt be a Miami Heat nagy hármasába LeBron James és Dwyane Wade mellé. Addig azonban egy stabil All-Start tisztelhettünk a személyében, kimagasló eredményt nem ért el a csapattal (a Heattel elért sikerekhez képest pláne nem), de azt nem lehet elvenni Boshotól, hogy kétszer, 2007-ben és 2008-ban is bejutott a playoffba. 2006-ban pedig története során eddig először és utoljára elsőként draftolt a csapat, az olasz Andrea Bargnanit választotta. Ennél több viszont nem jött össze, és ugye a 2010-es távozása után kezdődhetett elölről az építkezés.

DeRozan- Casey-Ujiri-Lowry

Van azonban néhány oka annak, hogy megérte kiböjtölni ezt a pár szűk esztendőt. 2009-ben kilencedikként DeMar DeRozant draftolták, 2011-ben ötödikként Jonas Valanciunast, szintén 2011-ben Dwane Casey lett a vezetőedző, 2012-ben Kyle Lowry-t egy pazar csereügylettel megszerezték, 2013-ban kinevezték Masai Ujirit general managernek. És itt érkezünk el egy új, minden eddiginél eredményesebb időszakhoz, ami 2018 nyaráig tartott.

Öt rájátszásmentes év után 2014-ben ismét playoff-meccset rendeztek Torontóban, és azóta egyszer sem maradtak ki a kanadaiak a buliból. Kelet második legkiegyensúlyozottabb és legeredményesebb csapata lett a Toronto Raptors. Egyetlen embert és egyetlen csapatot kívánhatott pokolra minden egyes Raptors-fan 2016 és 2018 között: LeBron Jamest és a Cleveland Cavalierst, mert ők voltak a végzetei a Raptorsnak, de főleg DeRozannek és Casey-nek.

2016: Keleti főcsoportdöntő: 4-2 a Cavaliersnek

2017: Rájátszás, második kör: 4-0 a Cavaliersnek

2018: Rájátszás, második kör: 4-0 a Cavaliersnek

Joggal gondolhatta azt mindenki, hogy egy poszt-LeBron James korszakban ha együtt tartják ezt a Raptorst, máris a kezükbe hullhat a keleti trón. Azonban Masai Ujirit nem ebből a fából faragták, nem lett meg a döntő 2018-ban, változtatni akart, és ezért elég nagyokat kockáztatott.

– Menesztette az edzőt, Dwane Casey-t, és helyére a segédedzőt, Nick Nurse-t nevezte ki.

– Odaadta DeMar DeRozant Kawhi Leonardért a San Antonio Spursnek. Egy olyan Kawhi Leonardért, aki a 2017-18-as szezonban alig játszott, aki elcserélését kérte, aki kijelntette, hogy Los Angelesben akar játszani, és aki 2019 nyarán szabadügynök lesz.

– Szezon közben pedig Jonas Valanciunast, a Raptorst 2012 óta szolgáló centert Marc Gasolra cserélte a Memphissel.

És mi történt? Leonard lett Észak Királya

Egy meccsel nyert kevesebbet a Raptors az alapszakaszban, mint 1 éve. Majd a rájátszásban űrlény üzemmódban brillírozó Kawhi leonard vezetésével története során először döntőbe jutott a Raptors. Nem tudjuk, meg is nyeri-e azt, de az biztos, hogy először rendeznek NBA-döntőt az Egyesült Államok határain kívül.

Folytatás ma éjjel a Raptors-Warriors első meccsel, és persze az NBA-döntő találkozóival, amelyeket a Sport TV mind élőben közvetít.

Május 31-én hajnali 3-kor kezdőik a móka, és pénteken 17:30-kor a Sport2-n és 23:00-kor a Sport1-en megismételjük az első meccset.

Dávid Kornél is szakért majd természetesen a finálé alatt.

Az eddigi fix program:

  1. meccs: május 31. péntek, 3:00 (Sport1), 17:30 (Sport2) és 23:00 (Sport1)
  2. meccs: június 3. hétfő: 2:00 (Sport1), 18:30 (Sport2), 22:00 (Sport1)
  3. meccs: június 6. csütörtök: 3:00 (Sport1), 15:00 (Sport2), 23:00 (Sport1)
  4. meccs: június 8. szombat: 3:00 (Sport1), 10:30 (Sport2)

Cookie beállítások