Az NBA győztese tényleg nem világbajnok, mert az épp Spanyolország

Szabó Máté 2023. 08. 29. 11:46    
Olvasási idő: 5 perc

A 2019-es világbajnokságot megnyerő spnayol válogatott. (Fotó: Getty Images)

Le lehetne nagyon gyorsan rendezni azt a vitát, ami Noah Lyles és néhány NBA-játékos között zajlik pár napja, hiszen az NBA neve is az, hogy Nemzeti Kosárlabda Szövetség (National Basketball Association), és semmiképpen sem az, hogy Nemzetközi Kosárlabda Szövetség. Így már csak ebből kifolyólag sem lehet a győztesét világbajnoknak hívni, hiszen az Egyesült Államok 29 csapata, illetve egy kanadai résztvevő küzd minden évben a bajnoki címért. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem az NBA a világ legjobb bajnoksága, hogy nem ott játszanak a világ legjobb játékosai, és hogy a bajnoka nem a világ legjobb klubcsapata, csak az van, hogy ez a cím teljesen másról szól: A nemzeti csapatok világbajnokságon elért eredményeiről.

Különösen azért komikus most a sértődött NBA-játékosok reakciója, mert a világbajnoki cím védője még pár napig biztosan a spanyol válogatott.

Nézzünk azonban picit a dolgok mélyére. Noah Lyles pillanatnyilag a világ leggyorsabb embere, aki Usain Bolt óta az első, aki egy világbajnokságon megnyerte a 100 és 200 méteres sprintszámot, és a 4×100-as váltóval is diadalmaskodott. Azt pedig még hozzá kell tenni, hogy kétszázon zsinórban harmadik vb-jét nyerte, és összesen hat vb-aranya van a nappaliban. Szóval nem egy nyeretlen futóbolond adott hangot annak Budapesten, hogy valami nem oké azzal, ha az NBA-ben a bajnokot sokan világbajnoknak hívják. Egyébként sem ez volt a fő üzenete, hanem az, hogy az atlétikán kellene változtatni valamit, hogy még népszerűbb legyen, és hogy a sportolók még nagyobb elismertségben részesüljenek. A gond az volt, hogy érzékeny pontra tapintott ezzel.

Mert az NBA bajnoka nem világbajnok, és történetesen mér régóta nem is nevezhetné magát a világ legjobb csapatának. Mert egy minden erőt felvonultató amerikai válogatott lenne az vélhetően.

Elviekben 1989-ig lehetett azt mondani az NBA bajnokára, hogy ő a világ legjobbja, méghozzá azért, mert addig volt az NBA, a profiliga, ahol a legjobbak legjobbjai versenyeztek, és volt az amatőr kosárlabdázók szervezete, a FIBA, amely a világversenyeket szervezte. 1989-ben egyezett meg a két szervezet, hogy az NBA-játékosok is mehessenek a vb-kre, Eb-kre és olimpiákra. A gyakorlatban viszont az 1992-es év volt a vízválasztó, de a Dream Team történetét talán nem kell sokaknak bemutatni. A Michael Jordan, Magic Johnson és Larry Bird fémjelezte társaság előbb az amerikai kontinens csapatait (Portlandben az 1992-es FIBA Americason), majd az egész világot tanította móresre a barcelonai olimpián. Az 1990-es vb-re Argentínába még egyetemistákat küldött az USA, nem is nyerte meg a tornát.

1992 azért egy nagyon fontos állomás, mert ebben az évben volt egyértelműen a legnagyobb a különbség az NBA (és az USA) és a világ többi országa között, legalábbis ekkor mutatkozott meg a legnagyobb különbség, hiszen előtte nem mérték össze valójában a tudásukat az NBA-játékosok és az ’’amatőrök’’. Abból a szempontból is fordulópont lett mindez, mert az a csoda ott az olimpián egyre több gyermeket terelt a kosárlabda felé szerte a világon, és az NBA nemzetközi világsztárjai nem lennének talán ennyien, ha nincs akkor ez az esemény.

De mit rontott el Amerika?

Valahol semmit, hiszen teljesen normális, hogy a világ elkezdte megtanulni a játékot, és a nagyobb merítésből egyre jobb játékosok nevelődtek ki. Csak egy árulkodó példa, azóta már van kanadai (Nash), német (Nowitzki), görög (Antetokounmpo) és szerb (Jokic) MVP-je az NBA-nek, és most az egyébként kameruni Joel Embiidet nem is említjük, mert nem tudjuk, milyen válogatottban fog majd szerepelni. Az amerikai kosarasok inkább csak elkezdtek félni a világtól, mert pár rossz tapasztalat után belátták, hogy a válogatottban csak megégni lehet. Ha ugyanis nyersz, az a normális, míg, ha kikapsz, akkor össztűz alá kerülsz. Bebizonyosodott ugyanis, hogy már nem elég kiküldeni 12 NBA-játékost egy pályára egy labdával bárki ellen, az még nem fogja azt jelenteni, hogy automatikusan meg is nyerik a meccset. Esélyesek lesznek vélhetően, de ez az állítás ettől még igaz. Négy olimpiát vettek véresen komolyan a csapat kialakításakor, az 1992-est, az 1996-ost, a 2008-ast és a 2012-est. Ez a négy csapat fölényesen meg is nyerte ezeket a tornákat.

10 év kellett a világnak

2002-ben égett meg először az NBA, ráadásul hazai pályán, Indianapolisban. Azonban nem sokon múlott az, hogy ne beszéljünk már a 2000-es olimpiáról is kudarcként, Litvánia ugyanis egy dobásra volt a győzelemtől az Egyesült Államok elleni elődöntőben, de Sarunas Jasikevcius triplája nem ment be az utolsó pillanatban.

Így meghagyták annak a 2002-es csapatnak a bukás lehetőségét, amelyben három abban a szezonban All-NBA (Ben Wallace, Paul Pierce és Jermaine O’Neal) és két további 2002-es All-Star (Baron Davis és Elton Brand) is helyet kapott. Az első pofon a későbbi ezüstérmes Argentínától érkezett, egy olyan válogatottól, ahol akkor éppen egy aktív NBA-játékos sem volt (csak több korábbi, és még több későbbi), de azért egy Manu Ginóbili vagy épp Luis Scola volt a keretben. Ők írtak történelmet, ők verték meg a csoportban az Egyesült Államok válogatottját.

Ettől még világbajnok lehettek volna Reggie Millerék, de a negyeddöntőben a későbbi győztes Jugoszlávia is legyőzte. Az a csapat egyébként ki tudott állítani egy komplett NBA ötöst is a pályára olyan nevekből mint például Peja Stojakovic vagy Vlade Divac, így nem véletlenül nyerte meg végül a tornát. Az amerikai szurkolóknak egy hatalmas feketepont jár azért, hogy a papíron két legerősebb csapat meccsére 5000-en mentek ki az Indiana Pacers arénájába… A végső pofon pedig a spanyoloktól érkezett az ötödik helyért vívott meccsen. Hatodik lett az NBA-játékosokból álló csapat, NEM LETT VILÁGBAJNOK.

Az igazi mélyütés az lehetett az Egyesült Államoknak, hogy 2000 után legközelebb csak 2008-ban nyertek olimpiát vagy vb-t. Ebből tehát az következik, hogy a 2004-es athéni olimpia és a 2006-os japán vb-n is elbukott a Team USA, mindkét tornát bronzérmet szerzett. Athénban az akkor már kétszeres NBA-bajnok Tim Duncan, illetve Allen Iverson, Dwyane Wade és Carmelo Anthony volt ott, Japánban

az akkor épp NBA-bajnok és döntő MVP Dwyane Wade is pályára lépett LeBron James és Carmelo Anthony mellett, mégis elbuktak.

Tegyük hozzá, hogy az Egyesült Államok jelenleg sem a világbajnoki cím védője, mivel 2019-ben Kínában csak hetedik lett a csapat. Abban az évben Marc Gasol volt az egyetlen játékos, aki NBA-bajnok és világbajnok is tudott lenni. Érdekesség, hogy az amerikai keret magját a Boston celtics adta, hiszen a 2019-20-as Celticsből ott volt Jayson Tatum, Jaylen Brown, Marcus Smart és Kemba Walker is. Ők 2020-ban keleti döntőig vezették a bostoniakat. Tehát a vb-n hetedikek lettek, míg az NBA-ben a legjobb négy között voltak…

Talán nem meglepő, hogy például a Celtics sztárjai, vagy épp Dwyane Wade és LeBron James nem reagált baromságokat Lyles teljesen jogos kijelentésére. Kevin Durant volt az egyetlen olyan játékos, aki reagált, és valóban nyert már vb-t (és olimpiát is), illetve bajnoki címet is, de az igazán komikusak azok a játékosok, akik sem válogatott szinten, sem az NBA-ben nem nyertek még semmit, vagy a képességeik meg sem közelítik a világ egyik leggyorsabb emberének képességeit…

NBA players react to Noah Lyles saying: "The thing that hurts me the most is I have to watch the NBA Finals & they have 'world champion' on their head. World champion of what? The United States. Don't get me wrong. I love the U.S. at times but that ain't the world." pic.twitter.com/HmlAPIEFG0

— Ballislife.com (@Ballislife) August 28, 2023

A hozzájuk, és Stephen A. Smithhez hasonló tudatlan és a világot nem túl aktívan figyelő uraknak szeretnék idézni valakitől, akinek a szava valóban sokat számít:

„Az NBA-ben nincsenek világbajnok, így akinek a zászlaján ez áll, annak nincs igaza. Nem helyes. A világbajnok tudomásom szerint a spanyol csapat pillanatnyilag, az Egyesült Államok az olimpiai bajnok, a Lakers pedig az NBA-bajnok. Értelmetlen, ha egy NBA-csapat világbajnoknak nevezi magát. Nem emlékszem rá, hogy bárki is játszott volna a határokon túl ezért a jelzőért. Nem igaz? Várom, hogy szóljanak, ha valamiről lemaradtam. Kanadában valóban van egy csapat, ez igaz, de a világ azért nagyobb, mint Észak-Amerika.

Tudom, hogy néha mi arrogáns amerikaiak nem reagálunk a világ többi részére, de ettől még valóban van egy elég nagy világ odakinn”

– mondta ezt Gregg Popovich 2010 márciusában egy Celtics-Spurs mérkőzés után. Amikor ezt mondta, akkor négyszeres NBA-bajnok edző volt, és ott volt a 2002-es vb- és a 2004-es olimpiai csapat stábjában. Neki tényleg volt már akkor viszonyítási alapja.

Aki nem ért vele egyet, az legyen inkább alázatos, és ne azt bizonygassa, hogy az NBA a legjobb bajnokság, hanem kerüljön be az amerikai válogatottba, és nyerjen egy vb-t. Akkor lehet NBA-bajnok és világbajnok is.