Van-e élet a kiesés után, avagy mi lesz a Hannover sorsa?
admin
2019. 05. 15. 10:39 Olvasási idő: 2 perc
A hétvégén bizonyossá vált az amire már hónapok óta mindenki mérget vett: a Hannover és a Nürnberg is kiesett a Bundesligából. Míg Thomas Doll csapata egy sima három nullal verte meg a már tét nélkül focizó Freiburg, addig a Nürnberg hiába játszott főleg az első félidőben jobban, mint a Gladbach, kilenc perc alatt három gólt kapva, végül 0–4-gyel zuhant össze. Nézzük, milyen út vezetett idáig, és merre visz tovább ennek a két nagy múltú klubnak az útja. Folytassuk északon, a Hannovernél:
HANNOVER 96: már majdnem két éve a liga legrosszabb csapata
Breitenreiter tavaly még 6 forduló után BL-t érő helyen volt… – forrás Understat.com
Amikor Thomas Doll január végén átvette André Breitenreiteről (az más kérdés, hogy mi értelme van a második tavaszi forduló után edzőt meneszteni?) a vezetőedzői posztot, a Hannovernél már majdnem egy éve komoly teljesítményproblémák akadtak. Mint ismeretes, az élvonalba visszajutó Breitenreiter a Schalke után egy helyenként mutatós, rendkívül taktikus (az elemzők többek között éppen a hétvégén remek gólt fejelő Waldemar Anton 6-os és középhátvéd poszt közötti meccsen belül váltásáit emelték ki) Hannovert rakott össze, amely az elmúlt idényt kiválóan kezdte, 6 forduló után 12 ponttal. Az már más kérdés, hogy azóta nemcsak 28 fordulóból 27 pontot (31.3 várható pont mellé) szedett össze, hanem ebben a szezonban 19 meccsen csak 11 pont jutott a „vörösöknek”. Az alábbi táblázat jelzi, hogy 13.3 várható ponttal (expected points) nem éppen érdemtelenül.
A Breitenreiter-féle Hannover várható pontok alapján UTOLSÓ (Forrás: understat.com)
Pedig a nyáron a szintén schalkés gyökerekkel rendelkező, áprilisban menesztett, és azóta már éppen a Schalkénél újra előkerülő sportigazgató, Horst Heldt alaposan bevásárolt: Walace, Kevin Wimmer, Bobby Wood, Haragucsi Genki és Aszano Takuma mind-mind komoly Bundesliga-tapasztalattal érkezett.
Az már más kérdés, hogy a távozók közül Salif Sané alapember lett a Schalkénél, a Dortmundnál kényszerjobbhátvéd Marius Wolf is szinte (ő a Frankfurtból jött, de a játékjoga a H96-é volt). Az ifjabbik Hübner, Florian, az éppen feljutni igyekvő Union Berlinnél a Bundesliga 2. toronymagasan legjobb védelmének (33 meccs, 31 kapott gól) oszlopa. A brémai Martin Harniknak, a düsseldorfi Kenan „az év szólógólját én lőttem” Karamannak, vagy a sokáig sérült, de tavasz végére a Wolfsburgba odaférő Felix Klausnak is több momentuma volt, mint az érkezőknek.
A SportBIld nyári számában 2 oldalon ecsetelte a rekordigazolásokat Heldt
Az 50+1-es szabály ellen több mint húsz éve ádáz küzdelmet folytató rendkívül befolyásos klubelnök, Martin Kind továbbra is pénzelte a Hannovert. A múlt héten nyilvánvalóvá váló angol BL-dominancia után a híresen anglomán Kind persze újabb támadást intézett az 50+1 ellen, ami szerinte a német futball középszerűségének záloga. Természetesen a szurkolók az idén is MINDEN meccsen tüntettek ellene: mint a mellékelt fotó is mutatja, volt alkalmam egy frankfurti idegenbeli meccsen is látni ezt a vehemenciát:
Sokáig úgy tűnt, hogy nem igazán van kiút, ám március végén az éves közgyűlésen megtörtént a csoda: KINDET LEVÁLTOTTÁK! Amikor kiderült, hogy a szavazáson az ötfős bizottság, a korábbi H96-kapitány Carsten Linke vezetésével legyőzte Kindet, nem kis örömünnep tört ki:
https://www.facebook.com/watch/?v=628047870981108
Az már más kérdés, hogy tavasszal, a német napilapokat és internetes mémoldalakat Donald Trump-mennyiségű és minőségű blődségekkel nap mint nap megtöltő Thomas Doll alatt túl sok minden másnak nem örülhettek. Doll 14 meccsén úgy szerzett tíz pontot, hogy ebből hatot az elmúlt 3 fordulóban, a már „nyaraló” Mainz és Freiburg ellenért el. A Bayern elleni 3–1-nél a bajorok majd 6 XG-nél jártak, igaz ehhez a klubhoz visszatérő Jonathas tartalomdús (gól, két sárga, kiállítás) kilenc perces bűvészmutatványa is kellett. A hétvégi Freiburg elleni plusz hárommal sikerült a gólkülönbséget -16-ra feltornászni. Az XG modellben sikerült az a bravúrt végigvinni, hogy övék a legkevesebb rúgott és legtöbb kapott gól. Az, hogy Thomas Doll a másodosztályban újjáépítse a csapatot, már önmagában is perverz gondolat: a nem éppen a türelméről és a fiatal játékosok beépítéséről híres korábbi Fradi-trénerrel nem gondolhatja senki komolyan az újrakezdést. Doll maga is rezignáltan „ünnepelte” a keserédes sikert, amit a 2016-os kiesés megismétlése követ majd. A bizonytalan hannoveri jövőről a Kicker szakírója, Michael Richter sommásan csak ennyit ír:
„Maradt néhány kérdőjel: A csapat? Alapjaiban kell és fogják megváltoztatni. Az edző? A jövőt senki sem tudja. Az új sportigazgató? Még nincs, lehet, hogy nem is kell.”
Richter még kiemelte, hogy a márciusi választási vereség ellenére nem úgy ismeri Martin Kindet, mint aki egykönnyen feladja. Nos, ahogy mondani szokás, innen szép nyerni, Herr Kind!
